nyilván az autó se 50-100 milliós Ferrarikkal és Lamborghinikkel indult.Amelyek 500 lóerősek és 350-nel mennek. hanem gyakorlatilag Benz idejében motorral felszerelt kvázi szekerekkel, amelyek kényelmesen pöfögve haladtak 2-3 lóerős motorokkal szédületes 15-20 km/h sebességgel. Aztán 110-120 év alatt azzá nőtte ki magát ami ma. Gyakorlatilag ki az az idióta, aki 5-10 év (bár volt régebben is elektromos autó de azért nem erölködtek korábban a fejlesztésén igazán) Igaziból csak az utobbi 5-10 évben kapcsoltak rá. Aztán van aki azt várná, hogy az intenziven 5 éve fejlesztett elektromos autók miért nem olyanok már, mint a 120 éve fejlődő robbanómotoros járművek? :)
Itt iagazában a tendenciát kell megérteni. Egyrészt nem fenntartható a környezetromboló technika mert nemes egyszerűséggel beledöglünk. Ha nem mi, akkor a gyerekeink vagy unokáink. Persze senki nem mondta, hogy 1-2 év alatt minden autó elektromos lesz. kell azért ahhoz 1-2 generáció, mire azt a szintet elérjük. de növekszik a részarány és évről évre egyre jobbak az elektromos járművek, mint ahogy a tároló technikák is rohamosan fejlődnek. Elég arra gondolni, hogy valamikor az ezredforduló környékén az átlagos ceruza elem méretű tölthető ellem kapacitása úgy 600-750 mAh volt 1,2 volt feszültséggel. A mai hasonló technikájú tölthető elemek melyeknek mérete pont akkora 2600-3200 mAh is lehet. Ugyan ez litium-ion technikával már mondjuk egy hasonló méretű mint a ceruza ellem 18650-es típus számú aksi 3200 mAh, de már nem 1,2 V, hanem 3,7 V. vagyis a betárolt energia háromszorosa a nicad vagy niMh technikájú aksinak. Vagyis ma nagyjából 8-10-szer annyi energiát tudunk betárolni ugyanabba a méretű aksiba, mint 18 éve...
Ez azt jelenti, hogy a energia tárolók energia sürüsége a 8-10-szeresére nőtt 20 év alatt... Pont ez a váltás tette lehetővé az elektromos autok szárnybontását. Volt persze elektromos autó a 70-es évek elején. be szereltek a csomagtartóba úgy 5 mázsa ólom aksit, amivel elment a 2 tonnás autó 60-70 km-t egy töltéssel.
Ma a 2,8 tonnás 100 Kw-os Tesla elmegy 500 km-t a kb. 750 kg alvázba épített aksijával. Semmi nem zárja ki, hogy 5 év múlva a egy hasonló autó elmenjen 800-1000 km-et vagy szintén 500 km-t, de akkor már csak 300 kg aksit kell beleépíteni és akkor csak 2,3 tonna a kocsi.... azt is tudni kell, hogy az aksik hatékonyságát energiasűrűségben mérik. Vagyis egy kg tömegű energia tároló hány KW/h energiát tárol be. ez a mai elektromos autóknál 0,12-0,2-es érték. a laborokban jelenleg kísérletezett aksik már valahol a 0,76-0,8-as értéknél tartanak. Vagyis simán képesek 4-szer annyi energiát betárolni, mint a ma általánosan használt aksik. Vagyis egy fele olyan nehéz aksival kétszer olyan messze lehetne elmenni. persze ahhoz még sokat kell finomitani a dolgon mire ezekből használható és gazdaságos technológia lesz a gyakorlatban. A trend egyértelmű.... elöbb vagy utobb inkább elektromos autók lesznek, nem sima robbanó motoros. Persze, hogy ez 10 év 20 év vagy 30 év nem tudjuk. addig meg fejlődnek évről évre az elektromos autók hatékonysága. A robbanó motorok hatékonyságában már kicsit lehet javítani. Ha el is tekintünk a környezetszennyezéstől nem valószínű, hogy 30 év múlva 300 lóerős motorok lesznek 2 literes fogyasztással. Persze még lehet pár százalékot csiszolgatni vagy javítani rajta, de egyszerűen nincsen már benne robbanás szerű javulás vagy fejlődés 120 év reszelgetés után. le fog áldozni a robbanó motor kora. (hálistennek nekünk és a környezetnek, ha túl akarunk élni) Amúgy meglehetősen nagyot javultak azért az elmúlt 30-40 évben a robbanó motorok is. a 70-es években a tipikus fogyasztás Ma erősebb motorokat használunk nagyobb sebességgel és 60% fogyasztással, mint 30-40 éve. A különbséget a motorok hatékonyság nővekedése adja. 30-40 éve egy benzin motor hatásfoka 20-25% körül volt ma meg eléri a 35-40%-ot. A dizelek meg 32-35% környékéről felmentek 45-48%-ra is a jobbak.