Hát sorry, de ez most kicsit olyan tipikus magyar "szomszéd tehene" érvelés...Utáljuk azt, akinek egy kicsit jobb autója van, mintha az olyan marha nagy dolog lenne. Sok embernek fogalma nincs a konkrét összegekről. Egy pár éves prémium márkának már felére zuhan az értéke, amit a felületes szemlélő nem lát az autón még 5-7éves korában sem. 5-6 millió körül már kapsz jó állapotú prémium autót, ez pedig annyi, mint egy új fapados alsó-középkategóriás, amiből több tízezer rohangál az utakon, sima átlagemberek alatt. Csak az nem feltűnő, arra senki nem irigy, az senkit nem zavar.. Pedig ugyanannyit fizetett érte!
Most számold ki, hogy egyetlen ember fizetése mennyibe kerül egy cégnek (nem, nem annyiba, amennyit kifizet neki, hanem majdnem még egyszer annyiba, a járulékos költségek miatt). Ha valaki keres 300netto-t, az a cégnek 400k feletti költséget jelent valójában! Vagyis egyetlen ember, csupán 1éves fizetése annyiba kerül, mint egy pár éves prémium autó. Ebből könnyen kiszámolhatod, hogy a második évben már a többszörösét kéne költenie munkabérre, mert addigra már 9 milliót kellene kifizetnie a munkavállalónak. Szemben az autója 5milliójával. És egyáltalán nem biztos, hogy 9 milliót már ki tud termelni az a cég (nyilván nem multikról és nagyobb cégekről beszélek természetesen)
Meg mondjuk azt se felejtsd el, hogy egy vállalkozó k*rva sok pénz kockáztat, a saját vagyonát. Egy alkalmazott ehhez képest l*faszt se. Iszonyatosan sok munkával és felelősséggel jár egy saját cég irányítása, amit persze egy alkalmazott soha nem fog megérteni, mert nem volt még benne. Nem tudja milyen az, amikor minden sz*rért ő felel, nem tudja, milyen szinten terrorizál a NAV (na persze szelektíven, az uram-bátyám körbe tartozó cégek valahogy mindig kimaradnak a rostából), nem tudja, milyen költségekkel jár a működés, nem tudja, milyen sok stressz és idegeskedés, felelősség van amögött, hogy holnap is legyen működés, harcolnia kell a piacokért, partnerkeresés, kapcsolattartás jogi ügyekben, stb. stb.
És nem mellesleg, neki volt mersze ebbe belevágni!
Mindig azt szoktam erre mondani, hogy vállalkozni bárkinek lehet! Akit zavar, hogy kevés a fizetése, vagy zavarja, hogy neki nem telik prémium márkára, annak hajrá, irány a legközelebbi ügyvéd, már alapíthat is egy céget, annak minden nehézségével, útvesztőjével, felelősségével, és akkor majd meglátjuk, hogyan fogja venni az akadályokat!
Ja, hogy ezt viszont nem akarja, mert nincs hozzá bátorsága? Hát, akkor így járt, de erről nem a sikeres vállalkozó tehet, hanem csakis saját maga!
Ezt kéne a magyarnak megtanulni, de soha nem fogja. Amerikában az a szemlélet, hogy "miként lehetek én is olyan sikeres, mint a másik ember akinek már sikerült"? Itthon meg az, hogy "miként húzhatom le az én szintemre azt, aki sikeres, hogyan gáncsolhatom el, hogyan utálhatom még jobban"! Ezért tartunk itt.