A felugyelt blokkchain-nek csak akkor van ertelme, ha nem a mostani megoldast viszik tovabb, hanem kikerul belole a banyaszhatosag. Tehat minden penzt ugy kell beallitani, hogy csak 1 darab legyen eloallithato belole. Ezt alairja a kiado jegybank es onnantol ugyanugy lehet kereskedni vele, mint a mostani blokkchain-es penzekkel, de csak 1 darab token van es az nem oszthato. Hogy lesz ebbol tobb virtualis penzerme? Ugy hogy a bank 'annyifele' penzt ad ki ahany virtulalis penzermet akar nyomtatni. Ez lehetove teszi, hogy annyi penz keruljon korforgasba amennyit a jegybank akar. A blokkchain-ek az ismert modon nonek, de csak annal az egy token-nel amit tartalmaz, tehat a tranzakciok es az azokban resztvevo token-ek teljesen fuggetlenek egymastol. Ez nagymertekben lecsokkenti az alairni szukseges adatmennyiseget es ezzel a szamitasi igenyt is. A jegybanknak raadasul joga van bizonyos alairasmennyiseg (tehat bizonyos tranzakcioszam) folott bevonni a token-t, tehat ha elerte az X. atadast, akkor mar csak a banknak szabad atadni, kulonben ervenytelenne valik. Ezt a bank ingyen egy vadonat uj, 1 alairassal rendelkezo peldanyra csereli. Igy legrosszabb esetben X. atadasonkent visszakerul a bankhoz az adott token vagy ertektelenne valik. Ezzel megakadalyozhato a blokkchain kezelhetetlen mereture novekedese. Hasonlo modon lehet meg befolyasolni az ervenyesseget az eredeti alairas lejarati datumaval, ami a visszavonasi es lejarati listak miatt egy fix elettartamot ad minden digitalis token-nek. Viszont a fenti megoldas csak arra jo, hogy ne kelljen folyamatos online kapcsolat a bank es a tranzakciokban resztvevo ugyfelek kozott.
Ennel sokkal egyszerubb megoldas ha minden jegybank egy kozponti adatbazisban tartja, hogy adott penznembol kinel mennyi van es minden atutalast nalla kell atvezetni. Ez azt jelenti, hogy pl. dollarbol csak annyi lehetne amennyi a kozponti jegybank kulonbozo szamlain van, illetve kinyomtatott formaban talalhato. Az amerikai jegybank persze nem maganszemelyek, sot nem is bankok szamlait vinne, hanem a nemzeti jegybankok osszesitett szamlait, akik kezelnek dollart. A nemzeti jegybankok pedig a helyi bankok osszesitett szamlait vinnek, amik pedig az ugyfeleik szamlait kezelnek. Ha pl. Kovacs magyar allampolgar atutalna 1 dollart Szabo magyar allamplgarnak, akkor az egyik magyar bank atadna 1 dollart a masik magyar banknak a magyar nemzeti bank rendszereben. Ha Kovacs magyar allampolgar utal Schneider nemet allamolgarnak, akkor a magyar bank szol a magyar jegybanknak, aki szol az amerikai jegybanknak, aki szol a nemet jegybanknak, aki szol a nemet banknak. Es mindenki atteszi az 1 dollart a magyar banki szamlarol a nemet banki szamlara. Kozben a penz valodi kezeloje az amerikai jegybank csak annyit frissit, hogy a magyar jegybankbol atment 1 dollar a nemethez. Ehhez a megoldashoz semmilyen kripto nem kell, mert konnyu ellenorizni, hogy ha egy banknal nem annyi van az adott penzbol amennyi a szamlajan van, akkor csal. A keszpenz kezelese marad trivialis, a keszpenzt virtualis penzre valtani pedig csak a kiado jegybank tudja a fizikai penz bevonasakor kiadott digitalis penzzel.
Mindket fenti rendszer ugynevezett full reserve banking alapu, tehat csak annyi penz lehet amennyit az adott penz jegybankja kiallit, mind fizikai, mind virtualis formaban. Errol volt legutobb sikertelen nepszavazas Svajcban. Azert nem meri senki bevezetni, mert az osszes virtualis vagyon megszunne letezni es az a penznem ami ezt eloszor bevezeti kiesik a virtualis penzgyartasbol es a nagytokesek ezert varhatoan megbuntetik. (tonkreteszik a kibocsato orszagot) Csak ez kizarolag vilagmeretu, a nagytokesek elleni politikai osszefogassal lehetne bevezetni minden penznemnel egyszerre. Addig amig a politikai es gazdasagi akaratero nincs meg hozza, addig egyszeruen nem fogjak bevezetni a fenti megoldasok kozzul egyiket sem, mert a legtobb politikus es nagytokes erdekeit sertene.
Nem bizonyitott, de ugy nez ki, a kinai allam fu alatt mar bevezette ezt a sajat (es csak reszben konvertibilis) penzukre es kozben aktivan furja a tobbi konvertibilis penznemet. Ha bejon nekik, akkor egy vilagmeretu bedoles eseten minden mas, nemesfemben nem garantalt penznem es az azokban tartott vagyonok azonnal teljes mertekben ertektelenne valnanak. Ez egy eleg eros utokartya lehet a kinai vezetes kezeben, viszont a megvalositashoz eleg sok kinai nagytokest kellett meggyozni arrol az utobbi idoben, hogy ezt 'onkent' tamogassak.
Hasonlo iranyba mozdult el egyebkent az orosz bankrendszer is, bar a terveket a gyenge gazdasaguk miatt vegul nem tudtak keresztul vinni. Ebbol is latszik, hogy a jelenleg ellenorizhetetlen, a bankok becsuletere jatszo penzugyi rendszer igazabol iranyithatatlan es csak a nyugati nagytokes korok erdekeit szolgalja. De ahogy a japan allamadossagot sem meri senki megkerdojelezni (a GDP 200%-a folott van, tehat biztosan nem fizetheto vissza soha), ugy a nemzetkozi banki rendszer mukodeset sem, mert felnek egy esetleges bedoles kovetkezmenyeitol.