Én abból indulok ki, hogy ha egy értelmes valaki kérdezett valamit és kapott is rá választ, akkor azt figyelmesen elolvassa és igyekszik is megérteni, és ha sikerült, akkor azt SOHA TÖBBÉ nem kell neki újra elmondani.
De kivételként egy kis ismétlés újfent:
- A 2.7 K-es háttérsugárzás jóval a hidrogén 14 K-es fagyáspontja alatt van, miközben a galaxisok térfogatának > 99.9% gyakorlatilag a háttérsugárzás hőmérsékletén van.
- Ezért tehát a hidrogén gáz döntő része minimum nagyon túlhűlt állapotban van, de nem ám csak most, hanem már 10 milliárd évvel ezelőtt is!
- Természetesen az ilyen túlhűlt gáz NEM TUD tartósan gázként megmaradni, hanem kifagy. Ahol viszonylag nagyobb sűrűségben van jelen, ott "önmagán is", de amúgy remek kifagyási helynek számítanak (mint afféle kondenzációs magok) azok az üstökös-szerű anyagdarabkák, amelyek a mi naprendszerünk környékén egykor felrobbant első generációs óriáscsillag törmelékei. Ahogyan ezek jönnek-mennek a túlhűlt hidrogénben, az RÁJUK FAGY.
- Korábban kiszámoltam (talán kimondottan neked), hogy a hidrogén molekulák mozgási sebessége még 3 K környékén is kb. 200 m/s, ami NAGYSÁGRENDILEG haladja meg egy 10 kilóméteres üstökös gravitációjából a szökési sebességet, ezért teljesen TÉVES az emberek azon naív hiedelme, miszerint az üstökösök a gravitációjukkal kötnék magukhoz a hidrogént (vagy más gázokat). Egy fenét! Az östökösökre KIFAGYNAK ezek a gázok abban a tartományban, ahol a hőmérséklet eléggé alacsony, és elpárolognak róluk, ahogyan közelebb jutnak pl. a Naphoz.
- Az üstökös-szerű objektumokra kb. 10-szeres Plútó távolságtól KIJJEBB tud kifagyni a hidrogén, mert csak ott elég alacsony a hőmérséklet hozzá. (A nagyobb tömegű gázmolekulák négyzetgyökösen kisebb átlagos sebességgel bírnak, ezért tudnak jobban megmaradni kisebb tömegű égitesteken, illetve a Naphoz közelebb is.)
A láthatóságról:
Tegyük fel, hogy van neked 1000 db kockacukrod egyben (nagy kockában), ami ezért kifelé 0.1 x 0.1 = 0.01 négyzetméter felületet mutat él irányban.
Most szedd szét az 1000 db kockacukrot, és helyezd el őket úgy, hogy NE takarják el egymást (mintha "elgázosítanád")! Ekkor az él irányban mutatott felület (továbbiakban: hatáskeresztmetszet): 1000 x 0.01 x 0.01 = 0.1 négyzetméter lesz, vagyis 10-szer nagyobb.
A fentiek mintájára általánosan is igaz, hogy ha UGYANAZT a teljes anyagmennyiséget gáz helyett nagyobb adagokban (molekulák, nanorészecskék, szemcsék, porszemek, kavicsok, üstökösök, kisbolygók, bolygók, stb.) koncentrálod, akkor a teljes mutatott hatáskeresztmetszett az objektumok lineáris méretével arányosan CSÖKKEN. Ha most egy hidrogén atomot 0.1 nm (10^-10 m) méretűnek veszünk, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy 1 köbméternyi fagyott hidrogént elgázosítanánk és engednénk szétterjedni, akkor a mutatott hatáskeresztmetszete TÍZ NAGYSÁGRENDDEL megnövekedne, és viszont: sok-sok nagyságrenddel csökken a mutatott hatáskeresztmetszet akkor, ha a hidrogén (vagy bármi más) koncentrált anyagdarabkák formájában kifagy. Hát ezért nem látjuk a Naptól távoli üstökösöket (sem). És nem látnánk a csillagokat sem, ha nem sugároznának saját maguk termelte fényt.