Írtam már (#142), hogy egy helyen lemaradt a 3-as szorzótényező említése, és a szöveget tíz perc után már nem engedi a fórum szoftver javítani, úgyhogy ki vagyunk téve az ilyen elírások veszélyeinek. Mindenesetre a gondolatmenet (amellyel azt kívántam bemutatni, hogy a kör úgymond kerülete 4-nél nagyobb is lehet a bemutatotthoz hasonló logikát követve) a következő volt:
- Vegyünk egy egységnyi sugarú kört! (R=1)
- Rajzoljunk köré egy szabályos háromszöget!
- A sugár a háromszög magasságának az 1/3 része lesz, avagy a háromszög magassága a sugár 3-szorosa.
- Ha a háromszög magasságából ki akarjuk számolni az egyik oldalának a hosszát, akkor négyzetgyök(3)/2-vel kell megszoroznunk. (Pl. a pitagorász tételből.)
- A teljes kerületet 3 db ilyen oldalél adja.
- Ezért a teljes kerület: 1 x 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 = 15.5584... sugárnyi, avagy 7.7942... átmérőnyi, ami > 4.
Azt is leírtam, hogy nem szabályos (hanem hosszúkás) körülrajzolt háromszögekkel is megismételhető a gondolatmenet és a cakkozás. Ha pl. nagyon magas egyenlőszárú háromszöggel operálunk, akkor a háromszög alapja közelíteni fog a kör átmérőjéhez (elhanyagolható), a szárai viszont akármilyen hosszúak lehetnek, ezért akármekkora "kör kerületet" is kihozhatunk.
-----------
Hidrogén kifagyás. A jelek szerint nem láttál még hópelyheket sem., Szerinted mire fagy ki a H2O?
- A gázként megmaradó nitrogénre?
- A gázként megmaradó oxigénre?
- A gázként megmaradó, de egyébként is szublimációra hajlamos széndioxidra?
- A magasabb légkörből jórészt hiányzó porra és kormra?
Képzeld csak, ha eléggé túl vannak hűlve a H2O molekulák, akkor azok EGYMÁSON tudnak kondenzálódni és MEGFAGYNI. Ehhez csak az kell, hogy elegendően alacsony legyen a hőmérsékletük, és képesek legyenek másodlagos kémiai kölcsönhatásokba lépni egymással, amikor érintkezésbe kerülnek (ütköznek). Amikor már jelen vannak alacsony hőmérsékletű makroszkopikus objektumok, azok főleg akkor gyorsítják fel a kondenzációs (és kifagyási) folyamatot, ha a hőmérséklet nem sokkal van a fagyáspont alatt. Csakhogy a 2.7 K a 14 K-hez képest nagyon erős túlhűtésnek számít, másrészt az Univerzum térfogatának a nagyobb része már milliárd évekkel ezelőtt 14 K alá hűlt!
Az előbbiek miatt a mai Univerzumban gázfelhőkre KIZÁRÓLAG akkor lehet számítani, ha van valahol a környéken egy jelentősnek mondható energiaforrás, tipikusan csillag. De még ilyenkor is ritkaság a gázfelhő, mert ha valahol van gáz elegendő mennyiségben az pár millió év alatt gravitációsan összeomlik. Ezért komoly gázfelhőket leginkább csak azokban az ÁTMENETI időkben észlelhetünk, amelyek egy szupernóvarobbanást vagy hasonlót követnek, összességében a galaxisok tárfogatának csak nagyon kicsiny részén. A kisebb-nagyobb (akár kisbolygó méretű) "hidrogén hópelyheket" viszont nem fogod látni, mert túl kicsi az ereddő hatáskeresztmetszetűk (alább hoztam számolási példát), spektrálisan pedig ELEVE NEM GÁZOK.
Hogy a csillagközi űr egyes részein mennyi ilyen sötét (és hideg, fagyott) anyag lehet, arról a gravitációs tér felmérése után mondhatunk valamit.