Mondom, ez eddig csak számmisztika, mert nem mond semmit sem arról, hogy MIÉRT kellene a dimenzióknak pont ezt (vagy hasonló) összefüggést követniük.
Hasonlat:
Amikor Kepler megállapította a bolygók mozgására vonatkozó törvényeit, eredetileg az ő gondolkodását is befolyásolták ilyen számmisztikai spekulációk. Tehát volt eset, amikor a számmisztikának akadt bizonyos pozitív hatása a csillagászat fejlődésére.
Kepler és a kortársai is látták, hogy a törvényei egész klasszül működenek, csak éppen nem tudott hozzá semmi igazán meggyőző magyarázatot fűzni, hogy MIÉRT.
Aztán jött Newton, a gravitációs elméletével (meg a többi róla elnevezett dinamikai törvénnyel), és kiderült, hogy Kepler törvényei azokból következményként adódtak, itt-ott kis különbségekkel, és amikor különbségek voltak, ott a Newton-féle számítás bizonyult pontosabbnak. Ezért Newton elmélete nem csak azt tudta megmagyarázni, hogy a Kepler-féle törvények MIKOR és MIÉRT mutatkoznak igaznak, hanem azt is, hogy mikor és miért NEM - és ehhez KEVESEBB ÖNKÉNYES FELTEVÉST kellett tennie, és azok is "logikusabbak" voltak.
Ugorjunk:
Egy időben (1905 körül) Henri Poincare (a matematikus) szerette úgy beállítani, mintha a relativitáselméletet valójában ő alkotta volna meg, csak mert ő is rájött pár hasonló "számmisztikai" képletre, amelyekkel viszont sem filozófiailag, sem a fizika tudományában elvárt módon NEM tudott elszámolni. Amit tehát alkotott, az jórészt felhasználhatatlan "idegen test" maradt. Ezzel szemben Albert Einstein filozófiát, logikát, elveket, és új, nagyon termékeny gondolkodásmódot adott, amelyekből eredményként potyogtak ki az olyan képletek, amelyek egynémelyikére Poincare is rájött, csakhogy Einstein gondolataiból az is kijött, hogy mikor NEM érvényesek Poincare eredményei, és hogyan lehet a problémák még általánosabb keretében még döbbenetesebb (de a kísérletek szerint IGAZ) összefüggésekre jutni. Ezért amikor Einstein 1915-ben előjött az általános relativitáselmélettel, Poincare gondolkodását már csak harmadrendű tudósok, és talán még egyes barátai és rokonai próbálták meg forszírozni. Valójában már akkor elavultak voltak, amikor Poincare kigondolta őket, mert hogy FORMÁLISAN a fizikai tartalomra való tekintet nélkül gondolkodott. Előfordul az ilyen.