A sötét anyag láthatóságával kapcsolatban egy adalék:
A naprendszer távoli külső tartományaiban mozgó üstökösöket sem látjuk, mert fagyottak. Többnyire csak akkor vesszük észre őket, amikor Napközelbe érkezvén felmelegednek, és elkezdik magukból ontani a különféle gázokat és esetleg porszemcséket is. Amikor mi találkozunk az üstökösökkel, akkor már hidrogén és hélium gáz régen NINCS rajtuk, azt ugyanis már a Plútótól tízszer távolabb is leadták volna (a túl kicsiny gravitációs vonzásuk miatt). Ezért tehát a naprendszer belsejébe érve már csak relatíve nehezebb, és magasabb olvadás- és forráspontú gáznak való anyagok szabadulhatnak ki belőlük: CH4, N2, O2, NH3, CO2, H2O, stb., így alakul ki az üstökös jól látható csóvája.
Azt is mondhatjuk tehát, hogy az üstökösök hasonlítanak a naprendszer keletkezésének alapanyagához, leszámítva a róluk hiányzó hidrogént és héliumot, amit kb. 10-szeres Nap-Plútó távolságban már nem tudnak megtartani. (Csak azok, amelyek sohasem merészkednek ilyen közel a Naphoz. Az ilyen távoli objektumokat viszont egyrészt nem is nevezhetjük "üstökösnek", mert pont hogy nincs nekik üstökük, másrészt eleve nem is látjuk őket.)