- Fagyott állapotban nagyon sok minden lehet a galaxisok közötti térben - de NEM LÁTJUK.
- A hidrogén gázfelhőket sokkal jobb esélyünk van meglátni, de a hidrogén gáz halmazállapotban csak > 14 K hőmérsékleten tud tartósan megmaradni, konkrétan csak a csillagokhoz viszonylag közel.
- Ha egy adott tartományt felfűt pl. egy nagy szupernóva kitörés, akkor ott a korábban már megfagyott hidrogén is újra gázzá válhat, és egy darabig lehetségessé válhat egy következő csillaggeneráció keletkezése.
- Sötét anyagot bárhol lehet keresni, de megtalálni csak ott lehet, ahol a csillagok mozgásából következtethetünk a gravitációra, a csillagok mozgására pedig vonalas spektrumú gázok színképvonalainak a Doppler-effektusából.
- Az előbbi miatt ha a galaxisok közötti térben akár csak mazsolaként akad néhány csillag, és azok környezetében egy-egy érzékelhető nagyságú hidrogén felhő, azt már elvileg ki lehet értékelni, NOHA az a gázmennyiség amit így megfigyelünk tökéletesen eltörpülhet a sötét anyag teljes mennyisége mellett. Ez az AMÚGY sötét anyagnak csupán az ÁTMENETILEG láthatóvá vált része.
- A megfigyelések szerint a sötét anyag koncentrációja a galaxisok közelében a nagyobb (nem pedig tőlük távol), habár nincs tökéletes lefedettség.
"Ahol anyag koncentrálódik ott a hőmérséklet nagyobb."
Csak akkor, ha a koncentrálódás egy diszipatív folyamat. De a hidrogén gázra ez mindenesetre igaz, tehát a gravitációs kollapszus felmelegedésre, ez pedig hőmérsékleti kisugárzásra vezet. Az első csillagok működési mechanizmusa pont ez volt (magreakciók nélkül). A gravitációs kollapszus az elektromágneses spektrumban kisugárzott energia révén tudott folyatódni. Ha a gravitáció révén tömörödő tartomány csak kb. bolygónyi tömegeket tud elérni, akkor a hőkisugárzásos lehűlés pár millió év alatatt végbemehet. EZUTÁN már a koncentrálódott anyag hideg marad, hacsak nem fűti fel egy külső hatás.
A nukleáris csillagoknál annyiból más a helyzet, hogy elég nagy a méretük (és belsejükben a hőmérséklet) ahhoz, hogy beindulhasson a magfúzió, és akkor az akár milliárd évekre is fenntarthat egy elvileg átmeneti egyensúlyi állapotot.
"A melegedést a gravitációs sugárzás elnyelése okozza, "
Gravitációs kollapszus során a melegedést az okozza, hogy a részecskék gravitációs potenciális energiája fokozatosan átalakul kinetikus energiává, az meg az ütközések során hővé. Ezért egy összehúzódóban lévő gázfelhőre NEM jellemző, hogy csökkenne a hőmérséklete, hanem az a jellemző, hogy a mindenkori hőmérséklete fogja korlátozni a kollapszus gyorsaságát.
Ha viszont egy olyan tartományban vagyunk. amelyben valahogy kialakult a túl alacsony (< 14 K) hőmérséklet (pl. hirtelen expanzió miatt), ott már olyan ritkává fognak válni az ütközési folyamatok, hogy gyakorlatilag lehetetlenné válik a termalizálódás, és ezért az energia kisugárzása is. Érdemi változás nélkül fognak kóvályogni egymás környezetében ezek az anyag darabok.
Természetesen mindenféle hőmérsékletű gázokat lehet találni, főleg a galaxisok belsejében, ahol mégis csak nagyobb az élet, mint kívül. De elég felpillantanod az égboltra, hogy észrevedd milye KRVRA "TISZTA" - milliárd fényévekre is könnyedén elláthatsz benne. Hát ez azért lehetséges, mert alapjában véve ilyen rendkívül üres. Ami úgymond anyag van benne, az különféle helyekre és formákban koncentrálódik, összességében rendkívül kicsiny térszögre.
"Érdekelne, hogy hogyan végeznél gravitáció terjedési sebesség kisérleti méréseket a földön, ..."
KISZÁMOLTAM, lehetséges volna elvégezni ilyen kísérletet, és elvi szempontból még volna is érdekessége. A kísérlet nyilván nem azt célozná, hogy pontosan megállapítsa, hogy a gravitáció a c-nek mondjuk 1000, vagy 1001-szeresével megy-e, de azt igen, hogy mondjuk c +/- 0.1 c tartományba esik-e vagy sem. A baj csak az, hogy pár 100 millió forint alatt nem reális a kísérleti eszközök beszerzése és előállítása. (Még az extrém minimalista felépítéshez is milliók kellenének.)
De hogy az elvéről mégis eláruljak neked valamit: a gravitációs hullám obszervatóriumok azért olyan mérhetetlenül drágák, mert rendkívül érzékenynek kell lenniük. Mesterségesen viszont TUDUNK előállítani helyileg sokkal erősebb gravitációs hullámokat, mint amelyek érkeznek távoli galaxisokból.