Siman megoldhato lenne, hogy a munkaeropiacrol kieso emberek egy alapellatast kapjanak. Igy a dolgozok szama egyre jobban csokkenne es egyre tobb ember kerulne erre az alapellatasra. A megtermelt javak pedig ket kategoriaba esnenek: alapellatashoz keszultekre es kereskedelmi forgalomba kerulokre. Az utobbi maradna a hagyomanyos tokes piacgazdasag, egyre kevesebb, de egyre gazdagabb vasarloval. Hivjuk mondjuk ezt a felso 1%-nak. Mindenki masnak pedig tomeggyarthato lenne ami az alapellatashoz kell, a hagyomanyos ceges adokbol befolyo osszegbol. Tehat nem a robotokat adoztatnak meg csak a cegeket, ahogy eddig. Ez lehetove tenne, hogy a cegek meg tobb robot beszerzesevel noveljek tovabb a hasznukat, mikozben fizetik az eddig megszokott adoikat. Ez egyre kevesebb luxustermek gyartasat jelentene, mig az alapellatas nem igenyel annyi eroforrast mint a jelenlegi fogyasztoi tarsadalom. Ez hosszu tavon csokkentene a kornyezetterhelest is, mert a jelenlegi tobbseg helyett csak a felso 1% (nagytokesek + dolgozok) utazhatna vagy vasarolhatna barmit is. Az alapellatast, de hivhatjuk alapjovedelemnek vagy food stamp-nek is, csak ki kell osztani. Manapsag egyre tobb nyugati politikus es nagytokes tamogatja ennek a rendszernek a bevezeteset.
Igaz, hogy ez az alapellatas kb. az afrikai menekulttaboros segely szintje, de ha nem dolgozik valaki es semmi mas eselye nem lenne arra, hogy ennivalohoz jusson, akkor valoszinuleg elfogadnak mindenutt. Persze ez csak a kapitalista vilagban lenne megvalosithato, mert pl. a kinai partvezetesnek mas elkepzelesei vannak.