Harcászatilag a dolog azért is tűnik kérdésesnek és talán értelmetlennek is, mert a legkisebb harcászati tűzalegység talán minden légierőnél a géppár. Felderítő feladatra el lehet engedni egy lopakodót, bízva, hogy tényleg nem veszik észre, meg air policy feladatra eltévedt utasszálító pilótáira felesleges két vadásszal a frászt hozni. És kb ennyi. Minden más esetben harci feladatra kicsi az esélye, hogy egy gépet küldenek fel és az egy géppel fog találkozni. Ott viszont már tényleg bejön a légihelyzet megfelelő értelmezése, főleg a BVR fegyverzet alkalmazás tekintetében. Iraki légierőt gyak 100/1 arányban levadászták az amcsik az öbölháborúkban, nem kell ehhez MI. Viszont az MI-nek is kell AWACS gép, anélkül valszeg marhára nem lenne tisztában 100 drón sem az aktuális viszonyokkal. Bár a gépek közötti adatkapcsolattal nyilván ezt némileg lehet helyettesíteni. Csak gáz, ha az elveszített gép felderítési adatai is kiesnek, emiatt a következőt is leszedi az ellen és így tovább.
Közelharcban jó az MI? Gratulálok, minimálisan volt ilyenre példa az elmúlt háborúk során. Mindenki BVR rakétázik (ami gyak önmagában egy MI fegyverzet), aztán futás, esélyt sem adni a másiknak, hogy esetleg eltaláljon.