Köszönöm a hozzászólásod. Szerintem jól összefoglaltad.Én eddig azért tartózkodtam az egyéb antropogén tényezők részletezésétől, mert ezek elvinnék olyan irányba a beszélgetést, amelyek a jelen cikknek nem tárgya, azonban én is fontosnak tartom ezeket.
Az éghajlat geológiai léptékű változását valóban sok, akár csillagászati vagy geológiai tényező befolyásolja, pl a kontinensek elhelyezkedése is. Ami a tengeráramlatokat, és a globális légkörzést is nagyban befolyásolja, szintén fontos hangsúlyt kaphat az előbbiek miatt is a kontinensek és az óceánok albedója közötti különbség.
A hozzászólásodban ismertetettek mellett kiemelném, hogy paleoklimatikus adatokat elemezve kutatók vizsgálták, hogy mik azok a tényezők, amelyek esetleg fontosak lehetnek a jelenlegi helyzetet tekintve is. Ezek közül két tanulmány eredményét emelném ki. Az egyik szerint a régebbi földtörténeti korok magasabb hőmérsékleti és legtöbbször magasabb CO2 értékkel jellemzett klímáját valójában a CO2 elhanyagolhatóan befolyásolta a maga fizikai jellegű üvegházhatásával. Bizonyos CO2 szint felett a CO2 további növelése már nem okoz számottevő hőmérsékleti változást. A paleoklimatikai szempontból alacsony hömérsékleti és CO2 értékek esetében azonban a CO2 növelése egy bizonyos szintig (kb 1000- 1400 ppm) jelentős lehet.
Egy másik érdekes tanulmány egy számítógépes klímamodell futtatásának eredményein alapult, amely a klíma kaotikus jellegét vizsgálta. Az eredmények szerint a Földnek két metastabil állapota van, amely körül a klíma paraméterei mozognak, ezek az állapotok attraktorként funkcionálnak. Az egyik állapot a totális jégmentes állapot, ami leg hosszabb ideig jellemezte a geológiai korokban a Földet, valamint az ún hógolyó-Föld állapot, amikor akár az egyenlítőig is jégpáncél fedte a felszínt. Szerencsére az utóbbi viszonylag kevésszer fordult elő.
Az utóbbi 5 millió év erősebb és gyengébb eljegesedéssel jellemezhető változékony a korábbi korokhoz képest jelentősen hűvösebb klímája úgy is értelmezhető, hogy a rendszer egy olyan közbenső állapot körül oszcillál, amikor sem egyik, sem másik szélsőséges állapotot irányába nem tud elmozdulni számottevően. Ilyenkor a klíma változásai fokozottan kaotikus jelleget öltenek, kis hatások befolyásolják a változások irányát, pl a földpálya, tengely, napsugárzás mértékének kisebb ingadozásai. És bizonyos körülmények között az amúgy elhanyagolható CO2 szintben bekövetkező változások.Lássuk, hogy ez a jelenlegi állapot a lehető legmesszebb van attól, amit egyfajta egyensúlynak képzelünk. Bármilyen emberi beavatkozás, akár a CO2, akár az albedó, akár az aeroszolok mennyisége, jelentős és nem igazán előrelátható változásokat is okozhat. Gyakorlatilag bármelyik jellemzőbb irányba.