Sokkal szélesebb körre gondolok, mindazokra akik nap, mint nap azon vannak, hogy valamit letegyenek az asztalra ami a civilizáció fennmaradásához és fejlődéséhez bármilyen módon hozzájárul. Kezdve tehát az általad említett munkásoktól egész azokig a milliomos-milliárdos cégtulajdonosokig, akik simán nézhetnék hátradőlve, ahogy lapátolják mások nekik a pénzt, mégis képtelenek megülni a seggükön és gyakran akár szó szerint a két kezükkel is beleállnak a mindennapi ügyekbe, mert ez élteti őket. De ugye az, hogy ők el vannak a saját dolgaikkal és a nagy részük nem foglalkozik válogatás nélkül szürreálisnak tűnő agymenésekkel, nem jelenti egyben azt is, hogy ne figyelnének közben a világ dolgaira nyitott szemmel és ne akasztanák meg egyből a fogaskerekeket, amint azt látják, hogy a gépezetüket eszetlen vad dolgokra akarják használni.
Kinél persze itt az ingerküszöb, kinél meg ott és egy bizonyos mértékig a pénz is sok fejet el tud tekerni, ez tény. De az is tény, hogy a hatalom valójában sosem annak a kezében van, aki a hatalmi gépezet pénzzel működő gombjait nyomkodja, hanem azokéban, akik a gépezet működését és felépítését belülről a legalaposabban és legnaprakészebben ismerik.
És persze ők sem szentek, hogy a világ minden baját a sajátjukénak érezzenek, ezt nem mondom. Viszont Európa eléggé olyan hely, ahol sokan esznek közülük. Ezért itt nagyon gyorsan be kéne fejezni a fingást mielőtt szarássá fajul, mert az elmúlt 1-2 évben én már szinte alig találkoztam olyan emberrel, akinek ne kezdené vészesen tekerni az orrát és az egyre gyanakvóbb tekintetét a bűz.