Véleményem szerint az ukrán konfliktus értékelésénél irrelváns, hogy ki milyen álláspontot képvisel a homofóbia, antiszemitizmus, autoriter/demokratikus vezetések előnyei/hátrányaival kapcsolatban, vagy a konzervatív, vallásos világszemlélete irányában. Nem hiszem hogy tisztem lenne bármelyik miatt is valakit emiatt gyak morálisan megítélnem. Javaslom, hogy te se tedd.
Neoliberális vs. neorealista álláspont.
A kérdés azért bonyolult, és ha elolvasod a korábbi hozzászólásomat talán megérted, mert a problémák a 90-es években gyökereznek. Akkor az USA vezette egypólusú világrendszernek mondhatni alapelve volt a világpolitika neoliberális szemléletű értékelése.
Az autoriter országok folyamatosan, többnyire békésen váltottak a liberális demokráciára, a nemzetközi kapcsolatokat elsősorban a gazdasági, win-win alapú játszmák jellemeztek.Semmi nem utalt arra, hogy a világ nagy ellentétek mentén hasadna.
A 90-es évek végétől azonban az USA a saját hegemóniájának tudatában elkezdett elszakadni a neoliberális szemlélettől, a konfliktusokat akár indokolatlanul is a katonai erő alkalmazásáig eszkalálta, nem élt gazdasági hegemóniájával.
Ennek hatására a bizonytalanabb gazdasági környözet miatt az olajárak elkezdtek emelkedni, ami bizonyos országoknak, Oroszország, Szaud-Arábia kedvezett forrásokat biztosított olyan katonai fejlesztésekre, tevékenységekre, ami a nyugat elsősorban az USA, hegemóniáját erodálta.
Emellett Kína meghatározó szereplővé vált a világgazdaságban, és több más ország is egyre nagyobb jelentőségre tett szert. BRICS.
Az USA velük szemben sem képes/akar egy neoliberális szemléletű konfliktuskezelést ne adj isten win-win alapú kooperációt érvényesíteni.
Teltek múltak a dolgos hétköznapok és 2022 február 24-én az oroszok nyíltan megtámadták Ukrajnát. Az az érdekes, hogy a mainstream média ezt a katonai agressziót nekiál egy neoliberális narratíván keresztül értékelni, miközben mint láthattuk, az elmúlt 30 évben pont az USA nem élt azokkal a lehetőségekkel, amikor a világ mintegy neoliberális paradicsommá válhatott volna. Pl Irak megtámadása, vagy a 911-es események után nem Szaud-Arábiát (mint fő támogatót és a terroristák származási országát) szankcionálta, namem gyak "megelőző" támadást intézett egy harmadik ország Afganisztán ellen (Oszamát pedig egy negyedik szövetséges ország Pakisztán bújtatta évekig, aki ellen szintén nem alakalmazott szinte semmilyen politikai/gazdasági nyomásgyakorlást, pláne katonai erőt).
A jelenleg kiéleződő taiwani konfliktus kapcsán, a kínaiak felhívták a figyelmet, hogy ők továbbre is a win-win alapü gazdasági kapcsolatokban, a békeés gazdasági fejlődésben (gyak egy neoliberális irányban) látják a jövőt. Az USA Pelosi útjával ennek nagyívben bemutatott, deklarálta, hogy nem riadnak vissza a konfliktus katonai kiélezésétől sem.
A neorealisták ebben a szituban tehát joggal kérdezik, hogy a maintream sató neoliberális narratívájával ellentéteben akkor mi is a kulönbség az USA és Oroszország konfliktuskezelését illetően?