Valamiről lemaradtam, mi dőlt meg? A jelenlegi biztonságpolitikai, nemzetközi politikai 2 paradigma közül valamelyik kiesett, vagy új jött be? Illetve a nyugati országok engelyezték az orosz média megjelenését is, valamint Kissingeren kívül végre szót, nyilvánosságot kap más neorealista szakértő is? Mesélj!
Jelezném, hogy a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya nem a területszerzést ítéli el, hanem bármilyen felhatalmazás nélküli katonai agresszió, háború megkezdését illetően jogosítja fel a BT-t intézkedések, szankciók kidolgozására. Ez a területszerző, nem területszerző kategórizálás nekem úgy tűnik, hogy a te ötleteleséd, máshol ilyen jellegű jogos és nemjogos hadviiselési kategorizálással én még nem találkoztam. Honnan szedted?
Igen 2022-őt írunk és a jelenlegi helyzet gyökerei valahol úgy jó 70 évvel korábbig nyúlnak.
1953-ban az USA és az UK az Ajax hadművelet keretében megpuccsolta Irán akkori, demokratikusan megválasztott vezetését, mert az olajkoncessziók újratárgyalását helyezte kilátásba. Irán ezután a Sah vezetése alatt a világ egyik legkeményebb legvéresebb didktatúrájának számított, gyakorlatilag eliminálta és radikalizálta a demokratikus ellenzéket. Mégis a Sah az USA jelentős támogatását élvezte, valszeg mert ő már a nyugati olajvállalatok profitját nem fenyegette. Jelentős katonai támogatást is kapott pl F-14-es gépeket . amelyeket a világon más ország az USAn-n kívül nem rendszeresített. KB olyan, mintha F-22 gépeket adna el valamelyik közel/közép keleti országnak. A súlyos elnyomás miatt végül kitört az iráni forradalom.
És itt jön képbe Irak, Szaddam Husszein bizonyos területi viták miatt azonnal megtámadta Iránt, számítva arra, hogy a forradalom miatt nem lesznek képesek jelentős ellenállást kifejteni. Tévedett. Az iráni ellentámadásokat vegyifegyver alakalmazásával verte vissza. Az addig inkább szovjetbarát Irak felkeltette az USA figyelmét is aki Irán kiesésével a térségben szövetséges nélkül maradt. Így hát 1983-ban Irakba utazott az amerikai elnök különmegbízottja Donald Rumsfeld, aki 2003-ban védelmi miniszterként vádolta Irakot tömegpusztító fegyverek fejlesztésével és bevetési szándékával. Részben azért tudta miről beszélt, mert a nyolcvanas években a látogatását követően fellendült az iraki vegyi. biológia és nukleáris tömegpusztító fegyver fejlesztésének nyújtott nyugati és kiemelten amerikai segítség. Az elhúzódó háború jelentősen megterhelte Irak gazdaságát, pénzügyi támogatásra volt szüksége. Ezt részben a szomszédos Kuvaittól kapta meg, amely a háború miatt kieső iraki-és iráni olajszállítások pótlásából a növekvő olajárakból kereste magát gennyesre. Irak jelentős adóságot halmozott fel velük szemben, a kapcsolatukat azonban befelhőzte, hogy ferde fúrássala kuvaitiak irak területéről szívták át az olajat, az irakiak szerint. Az iráni háború után nem sokkal ezért lerohanták a kis országot. A jelentős iraki haderőtől megrettenve Szaud-Arábia behívta az amerikai haderőt, jelentős nyugati katonai erő érkezett a szent iszlám földre, ami azonban felbőszítette az addig szövetséges, de szélsőséges iszlám nézeteket valló, a CIA, és Pakisztán támogatásával Afganisztánban tevékenykedő Oszama Bin Ládent. Amerika csak jobb belátásra bírni, megregulázni akarta Husszeint ezért Kuvaitból történő kiverés után nem távolították el a hatalomból, hiszen akkor Irán is ellenlábas nélkül marad. Jelentős szankciókkal és repüléstilalmi zónákkal, gyak permanens támadással, fenyegetéssel biztosították, hogy ne legyen képes jelentős katonai erőt többek között tömegpusztitó fegyvereket kifejleszteni.
Irak 2003-as megtámadásának fő indoka nyilvánvaló koholmány volt, az iraki vezetés is tagadta, bár nem egyértelműen, hogy rendelkezne tömegpusztító fegyverekkel, vagy ezek fejlesztése célja lenne. Az ellenőrőket végül beengedték és ezt nagyjából megerősítették. A háború után csak az irak-iráni időszakból szrmazó vegyifegyver készletek maradványait, pár lőszert találtak meg. Irak megtámadásának oka más volt és nem valami olyasmi, hogy meg kellett leckéztetni a rosszfiút. Ha ezt gondolod mélyebre kéne ásnod a történések hátterének megértésében. Az iraki/iráni nép pedig gyak százezerke, talán milliók halálával végigszopta ezt a 70 évet, hogy moralizáljunk kicsit, amelynek történései és azok következményei jórészt az USA beavatkozásaira vezethetők vissza.
A nagyhatalmi politika, vagyis a jelenlegi konfliktus nem jófiúkról és rosszfiúkról szól. Van "A" nagyhatalom, az USA, ami benyomul "B" nagyhatalom érdekszférájába. 2014-ig a csatározások politikai szinten maradtak, de az erőszakos majdani puccs után az oroszok is erőszakosabban kezdtek fellépni. Az ukránok meg gyak xopnak, mert max arról dönthetnek, hogy melyik nagyhatalom által pénzelt oligarchát, vagy emberét választják meg. Most hogy kitört a háború meg még ennyi döntési lehetőségük sincs, el kell fogadniuk, hogy a két nagyhatalom gyakorlatilag az utolsó ukrán katonáig fog a területükön harcolni.
Sajnálatosan a diplomácia rendkívül alacsony szintre zuhant az ukrán háború kitörése óta. De az hogy az orosz állami tv csatornán többször foglalkoztak az UK megtámadásával, gyak üzengetnek nekik az azért jelent valamit.
Talán azért hozom fel Amerikát, mert a háború kitörése előtt az oroszok nekik címezték a kérdést, hogy milyen erős biztonsági garanciákat tudnak adni a NATO/Ukrajna viszonylatában. Az amcsik lerázták azzal, amit idéztél, hogy Ukrajna szuverén ország a kérdés nem az ő kompetenciájuk. Azonban érdekes módon a háború előtti és a háború kitörése utáni katonai segélyek tekintetében az USA a legnagyobb támogató.
Ismétlem, a háború kitörésével és esetleg a 14-22 között Donbasszi térséghez hasonlóan alacsony szinten, parázs alatt tartásával az oroszok elérték a céljukat, megakadályozták, hogy Ukrajna NATO tag legyen, gazdaságialag megérje az USA számára ott további jelentős befektetéseket tennie, valaha is csatlakozzon az EU-hoz. Ehhez egy megfelelően ellenséges és gyenge ukrán kormyányzatra van csak szükségük, amilyen most Zelenszkíj is. Egyetlen km2 további területet sem kell elfoglalniuk, nem kell egy Afganisztáni jelegű fiaskóval számolniuk.
A kínaiak magas állami tulajdon aránnyal dolgoznak, az amcsik meg magántőke mögé bujtatják az amerikai érdekű adott ország civil társadalmát megcélzó támogatásait, jószolgálati, karitatív, alapítványi tevékenységet, hogy ez ne legyen feltűnő. Ha te nem veszed észre, hogy ugyan úgy állami befolyásolásról van szó, akkor ezekszerint esetedben már el is érték a céljukat.
Medvecsuk egy a főleg orosz pénzekből fenntartott oligarcha. Milyen demokrácia az, ahol ő tud lenni a legerősebb ellenzéki párt vezetője?
Höhöhö, de viccesnek teccik lenni. Neeem nem a 17%-nyi oroszt zárták böribe, aki szintén ukrán állampolgár. Az ukrán állam Medvecsukot letartóztatta, Donbaszban meg lövik a saját lakosságukat 2014-óta. Tudom, demokrácia kis hibával, de még mindíg jobb, mint az orosz, legalábbis a te felfogásod szerint. ;)
Pártok betiltása a háborús helyzetre tekintettel nálad nem üti meg az antidemokratikusság mértékét? Ezerszer hoztam a majdani puccs példáját, mint antidemokratikus jelenség ukrajnában a háború előttről gyak a háború okaként, csak te nem akarod elfogadni. A forgatókönyv meglepen hasonló pl. az 1953-as iráni Ajax műveletéhez.
Szerintem amíg a háború tart felejtsük el, hogy azon vitatkozunk, hogy ukrajna mennyire demokratikus ország, mert jelenleg hogy nem az, az kiba biztos!
Bocs de nekem ez zavaros. Továbbra sem értem mit akarsz mondani. Én ezt mondom újra, a nagyhatalmak nem morálisak, ha az érdekük úgy kívánja megtámadnak bármyely érdekszférájukba eső másik országot. Pont.
A nyugati ménsztrím média ezt a viselkedést gyak minden korlát és moralizálás nélkül elfogadja az USA-tól. A kérdésem ez volt, azért nem fogadja-e el ezt az oroszoktól, mert nem tekinti nagyhatalomnak? Vagy egyszeűen csak mert nyilván nem tárgyilagos, az USA érdekeit képviseli, támogatja valami álmoralitással és kész. Szerinted melyik?
Jelen esetben a NATO azért nem nyomult be Ukrajnába, mert az oroszok megelőzték őket, ők már bennvoltak mire a NATO bármilyen haderőt fel tudott volna mutatni és az oroszok jelezték, hogy az ujjuk a piros gombon és ha a NATO mégis csapatokat küld Ukrajnába, akkor le is nyomják.
Oroszország részéről nem a területszerzésen van a hangsúly nem tudom miért lyukadsz ki ennél mindíg. Igen van a régi SZU határának megfelelő közelkülföldnek nevezett térség, ezt a régiót ők a saját fennhatóságuk alatt állónak érzik és mindent megtesznek, hogy adott ország ne akarjon és ne tudjon az orosz befolyástól szabadulni. Ezt 20 éve leírták a biztonságpolitikai dokumentumaikban, nem kell azon filózni, hogy mi lehet a háborúval Putyin célja. És valóban önerőből semmilyen ország innen nem tud kilépni (a balti országoknak mázlijuk volt cserébe a fenyegetettségük maximális), ukrajna kiszakítási kísérlete rengeteg erőforrásába került a nyugatnak. Szerinted ez sikeres lesz? Nekem nem úgy tűnik.