De igen! Szerintem szóljanak bele. A képviseleti demokrácia azért jobb gyakorlatilag, mert a részvételi konszenzusos demokrácia (ami a demokrácia csúcsa lehet) pár főn felül nem működik. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem kéne törekedni arra, hogy minnél szélesebb kört vonjunk be a döntéshozatalba. A döntéshozatalnak azonban mindíg olyan kérdéseket kell feltenni, ami a szereplők/szavazók érdekeinek és nem szakmai kvalitásának mérésére szolgál. Egy szakmailag rosszul feltett kérdést az egyszeri júzer számára nem eldönthető szakmai kérdésként fogalmazza meg az adott döntést, akadályozza az érdekei érvényesítésében.
Ha az EU vezető grémiumai nem a fentiek szerint gondolkodnak, akkor egy elitista és nem demokratikus testület/szervezetek. De sajnos tudjuk, hogy a kezdetektől pontosan ez a helyzet, amit azonban meg kell változtatni!
Nem terelődök, te nem érted a hsz-em lényegét: a szuverenitás nem egyenlő a korlátok nélküli döntési lehetőséggel. A szuverenitás azt jelenti, hogy a lehetséges opciók közül, külső behatás nélkül dönthet a számára legkedvezőbbről. De látjuk, hogy a NATO csatlakozás valójában nem volt valós opció, hiszen csak úgy értelmezhető, ahogy azt az EBESZ is alapelvének tekinti, hogy adott ország döntésével csak úgy növelheti a biztonságát, ha ezzel más országokét nem csökkenti. Márpedig az oroszok ezerszer hívatkoztak erre az elvre Ukrajna NATO csatlakozásást illetően.
Másrészt kiegészítő kérdésként felteszem, amire már céloztam, hogy Ukrajna mennyire is volt szuverén ország? 2014 előtt főleg az oroszoktól függött, utána meg az USA-tól.
Nem akarlak minősíteni, ezért inkább megkérdem, mert megint kezdem elveszíteni a fonalat, hogy akkor most miért is fontos ez a kérdés a vita szempontjából?