Az autokban hasznalt hidraulikus fekrendszer nyomasvesztes eseten nem fekez automatikusan, ellenben a rugoerotarolos rogzitofekekkel, amik barmilyen fekrendszerhez felszerelhetoek, akar meg a regimodi vakumoshoz is. A lenyeg, hogy a jarmu alapallapota a behuzott kezifek es a fekrendszer nyomas ala helyezese oldja ezt, majd nyomasvesztes vagy veszfekezes eseten automatikusan meghuz.
Tehat a jelenleg hasznalt aktiv fekrendszerek:
-hidraulikus (szevo vagy vakum rasegiteses): autok
-vakumos (ma mar nem hasznalt): vasut
-suritett levegos: vasut, teherautok (es potkocsik), buszok (az ikarusok hiresek voltak errol)
-elektromos: vasut, kisebb potkocsik, a Tesla-k rogzitofekje
Es igen, en a suritett levegos felfuggesztes melle a suritett levegos ketkoros fekrendszert es hozza a rugoerotarolos rogzitofeket tartanam alapkovetelmenynek az autok eseten. Ha elmegy a levego a fovezetekbol, akkor eloszor behuznak a legfekek, aztan meghuz a rugoerotarolos fek, vegul a felfuggesztes szepen lassan leereszti a kasztnit a kerekekre, megfogva oket. Egy 200-as ikarus busz is pontosan igy ult le hiba eseten. Teljesen biztonsagos es kihagyhato a hidraulika a kocsibol. (Raadasul sokkal biztonsagosabb mint szoftveres vezerlesu elektromos rogzitofekeket hasznalni, mint amik pl. a Teslakban vannak.)
ps: Az egy vagy ketvezetekes legfeknel csak annyi a kulonbseg, hogy a fektartalyok ujratolteset a fekvezetek vagy a suritett levegos gerincvezetek vegzi. A masodik esetben megfelelo fekszelepekkel pl. lehetoseg van a reszleges fekero oldasra is. Szemelyvonatok es buszok eseten ez az elterjedt, mig regebben tehervonatok es potkocsik eseten az egyvezetekes volt a gyakori, de ma mar ott is szinte mindig ket legvezetek van. A ketvezetekes legfek lenne az osszes auto eseten a legbiztonsagosabb es sokszor ugyis ott van hozza a suritett levego a legrugos felfuggesztes miatt.