A sharding gyakorlatilag fragmentalas, ha bevezetik, akkor akar minden egyes coin-nak is lehetne sajat shard-ja, mint ahogy a kozponti jegybanki kripto penzek eseten is a tervek szerint minden egyes coin a sajat blockhain-jen fut. Ez a vegtelensegig skalazhato, mert ahany coin, annyi lanc. Egyebkent az NFT-k is pontosan igy mukodnek, tehat a technologia elvileg stabil.
A ZK rollup viszont gyakorlatilag visszahozza a bankokat, tehat a kriptos coint-t odaadjuk egy banknak (offline transaction provider-nek), aki onnantol a sajat ledger-jen futtatja (ha akarja kozponti, ha akarja elosztott modon) a tranzakciokat a nalla levo tobbi betetes szamla kozott es aztan a betetes keresere "visszautalja" a kert coin mennyiseget az elosztott fokonyvbe. Ha kozben csodbe megy a provider (bank) vagy mas okbol megszunik, akkor az ott tarolt coin elveszik. Ennyi erovel akkor mar hagyomanyos banknal is tarthatja az ember a penzet...
Amennyire en latom a per coin chain megoldas lenne a jo, tehat az elosztott kozponti fokonyben tarolt chain head-ek es coin-onkent futo blokkchain-ek, elosztott, a resztvevo node-ok kozott veletlenszeruen kiosztott chain update-ekkel. A lassulast nem a teljes eddigi tranzakciok mennyisege, hanem csak az adott coin-nal tortent eddigi osszes tranzakcio okozna, ami jelentosen kisebb terheles. A kozponti jegybanki megoldasok annyiban ternek el, hogy nincs limit a kiadhato coin-ok (chain-ek) szamara es a kozponti fokonyv miatt be tudnak vonni egy coin-t es ki tudnak adni egy ujat, ha a regi tulsagosan elkopik (belassul). Ezt elosztott fokonyv eseten nem igazan lehet megoldani.
Informatika és tudomány
