Ezt a gitárt én is azért választottam, mert mindenhol ajánlották, hogy jó kezdőgitár, de haladóként sem kell még kidobni. Előző gitárom egy ennél is olcsóbb volt, na annál éreztem 2 év után kezdőként is, hogy már zavaróan kevés, váltottam. Viszont itt érzem, hogy még arrébb van az a pont, amikor ez kevés lesz. Tetszik is, kényelmes is, jó ez.
Sokáig elég volt, hogy van egy pedálom torzítani, de az utóbbi időben egyre inkább ráálltam az Avenged Sevenfold zenéire, gyakorlatilag megtaláltam azt a zenét, ami nekem a non-plus ultra, és most már szeretném a hangzást is egyre inkább a felé elvinni. Gitárt egyrészt azért nem akarok cserélni, mert az eszközparkomat amúgy is fejleszteni kéne, ami egy jó időre megoldást jelenthet (innen jött a multi), plusz ha cserélem, akkor árban is inkább egy nagyobbat ugrok, egy komolyabb szintre, de egyelőre a tudásomhoz az felesleges, így inkább másra költök. A hangszedőt sem akarom még most cserélni, előbb hallani akarom mit lehet a gyáriból kiszedni, valószínűleg az is elegendő lesz egy ideig. Ha meg cserélem egyszer, akkor egyértelmű hogy olyan seymour-t veszek, amit használ a zenekar gitárosa is, azzal nagyon nem tudok mellélőni.
LE-t meg majd akkor veszek ritmus játékra, ha sok felesleges pénzem lesz, amúgy is a solo játék érdekel jobban (csak marha nehéz :D), arra meg amennyire hallom a tapasztalt emberektől, a strato kényelmesebb.
All in all, a gitár egyelőre változatlan marad, az amplitube szép szép, de nem tudok megbarátkozni ezekkel a szoftveres effektekkel, így keresgélek, hogy milyen multi lenne nekem most a legjobb ár-érték arányban.