Sára férje, Jakab néhány napig kómában fekszik, hűséges neje mindig mellette virraszt. Egyik éjjel Jakab magához tér; int a feleségének, hogy hajoljon közelebb.
- Drága Sára - mondja - te mindig kitartóan mellettem voltál, akkor is, amikor kirúgtak az állásomból, amikor az üzletem csődbe ment, amikor meglottek, amikor elvették a házunkat, amikor az egészségem kezdett odalenni. Te mindig velem voltál és mellettem álltál. Tudod, mit gondolok?