Igen, rosszul írtam. Arra gondoltam akkor, hog az IPSS örökké mozog, forog, kering, és nyilván amikor a Földet vagy a Marsot súrolja el kell végezni a pályakorrekciókat, ami lassítással/gyorsítással jár. A két bolygó közötti utazáshoz egy masszív, nagy tömegű űrhajó kell, nincs értelme ezt a Földről fellőni, Marsra leszállítani, majd vissza. Túl nagy tömeg mozgatása lenne, nagy baleseti kockázatokkal. Sokkal egyszerűbb, ha a bolygóközi űrhajó egy céleszköz, és a bolygókról való felszállásokat, oda leszállásokat külön – jól kikísérletezett – rakéták végzik, amelyek kisebbek is. Én kétfajta rakétát képzelek el: a teherűrhajót, amely nagyobb, gyakrabban térül-fordul, illetve az embereket szállító kisebbet.
Amúgy a Föld körül keringő OSS meg is van, ő az ISS. Csak a korszerűsített mását kell megépíteni a Mars körül is, akár úgy is, hogy azt pl. Kína+India csinálja. A fel-leszálló rakéták is megvannak. Saturn, Buran stb.
Igazából e rendszerből hiányzik - a marsi bázis, de azzal kapcsolatban is folynak a földi kísérletek. - a leginkább hiányzó láncszem a bolygóközi űrhajó (IPSS).
Egyébként amit leírtam az pont fix így működött a holdraszállásnál is. Volt egy holdkomp, amely fel-leszállt, és a Hold körül keringő bázis. Én csak annyit változtattam a dolgon, hogy ez a bázis nagyobb, és nem vész el, nincs sehová becsapatva a végén, hanem mindig fent marad az űrben.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.07. 11:26:29
Emlékszel mit írtál? #106 "Nem kell lelassítani sehol." Aztán, "Persze, de nem mindegy, hogy mekkora tömeget kell lassítanod/gyorsítanod.". Azt a plusz üzemanyagot is fel kell gyorsítani, amivel majd le fog lassítani az űrhajó, szóval a tömeg elképesztően meg tud nőni, mivel nem egy-egy arányba szükséges az üzemanyag hanem 1:10 arányban. A lényeg, hogy sokkal több üzemanyagra szükség mint direkt utazásnál, ami nem olcsó dolog. De sokkal több űrhajóra, és így hajtóműre, hajtóműtípusra van szükség, ami megint csak tömeget, bonyolultságot növeli, mint egyetlen indítás. Mint írtam, van előnye és hátránya is, de ilyen visszafelé megállok dologban nem igen gondolkodnak, a felesleges teher, és bonyolultsága miatt. Az Oriont úgy tervezték, hogy a Marstól visszafelé belépje a légköre, ezzel lassítva magát, a SpaceX meg direkt utazásban gondolkodik.
Alakul a dolog: Akár a Phoibosz vagy a Démosz is számításba jöhet, bár azok túl kicsik, hogy komolyan lassítani/gyorsítani tudjanak. Hajszálpontosan meg kellene tervezni a pályát. Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.06. 22:18:47
Persze, de nem mindegy, hogy mekkora tömeget kell lassítanod/gyorsítanod.
Az IPSS meg gyakorlatilag folyamatosan mozogna, csak a pályakorrekciókat kellene elvégezni, de ekkora tömegnél az sem lenne olcsó. Talán a Holddal is lehetne még variálni valamit (hurok a hurokban). Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.06. 22:05:28
Sokféle elképzelés van, mindegyiknek van előnye és hátránya. Dyra mindig elsüti ezt a megjegyzést, pedig már párszor beszéltünk róla. Az űrállomásról indulásnak előnye, hogy kezdetben üzemanyagot spórolnak vele, viszont visszatérésénél le kell lassítani, hogy dokkoljanak az űrállomásnál, ami viszont rengeteg üzemanyag. További hátránya, hogy egy ilyen felépítése rengeteg indításba kerül, ami sokkal kockázatosabb mint egy indítás, viszont előnye, hogy nincs tömeg/térfogat korlát, akkorára építik amekkorára akarják, és olyan erős (nagy) hajtóművel amilyennel csak akarják. Amit nyer a réven, elveszti a vámon. Ugyanígy van előnye/hátránya a direkt utazásnak, és a földköröli újratankolós megoldásnak is, amit például a SpaceX akar.
1. Egy ISS-hez hasonló Föld körül keringő űrállomáshoz (Orbiting Space Station = OSS), felviszik az űrhajósokat, felszereléseket, ellátmányt egy fel-le röpködő űrhajóval (lásd Muskék többször felhasználhatóját, lifting and landing space shuttle: LLSS), és
2. onnan egy spéci ingázó bazi nagy űrhajó (űrállomás ez is, minden védelemmel, önálló életfenntartó rendszerekkel, növényekkel, stb. ez legyen az interplanetary space shuttle: IPSS) viszi tovább őket a Mars felé. Több önálló, repképes, redundáns modulból áll.
3. a Mars körül is van egy OSS, az ingázó űrhajó ott rakodik le.
4. a Mars körül keringő állomásról külön űrhajók viszik le, ill. hozzák fel a cuccokat, ahol van egy-két-há bázis, támaszpont, kolónia.
Alapvetően vannak tehát: a.) fel-le röpködő űrhajók: személy és teher (külön földi és marsi, mert mások a körülmények) → LLSS b.) bolygó körül keringő állomások (ez nagyjából ugyanaz a Föld és a Mars körül is, de a marsinál ugye a napelemek kevesebb energiát tudnak gyűjteni) → OSS (Ebből első körben 3 van: egy a Föld körül, egy a Hold körül, egy a Mars körül). c.) az ingázó bolygóközi űrhajó → IPSS
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.04. 23:49:45
Én ezt már ezer éve leírtam, hogy a marsutazást három részre kell bontani.
1. Van egy ISS-hez hasonló Föld körül keringő űrállomás (legyen: orbiting space station = OSS), 2. amelyhez felviszik az űrhajósokat, felszereléseket, ellátmányt egy le-fel röpködő űrhajóval (lásd Muskék többször felhasználhatóját, lifting and landing space shuttle: LLSS), és 2. onnan egy spéci ingázó bazi nagy űrhajó (űrállomás ez is, minden védelemmel, önálló életfenntartó rendszerekkel, növényekkel, stb. ez legyen az interplanetary space shuttle: IPSS) viszi tovább őket a Mars felé. Több önálló, repképes, redundáns modulból áll. 3. a Mars körül is van egy OSS, az ingázó űrhajó ott rakodik le. 4. a Mars körül keringő állomásról külön űrhajók viszik le, ill. hozzák fel a cuccokat, ahol van egy-két-há bázis, támaszpont, kolónia.
Alapvetően vannak tehát: a.) fel-le röpködő űrhajók: személy és teher (külön földi és marsi, mert mások a körülmények) → LLSS b.) bolygó körül keringő állomások (ez nagyjából ugyanaz a Föld és a Mars körül is, de a marsinál ugye a napelemek kevesebb energiát tudnak gyűjteni) → OSS (Ebből első körben 3 van: egy a Föld körül, egy a Hold körül, egy a Mars körül). c.) az ingázó bolygóközi űrhajó → IPSS
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.04. 23:45:01
De egy nagy űrhajó csak akkor realitás, ha nem a Földről indul, hanem darabokban viszik fel és egy űrállomáson szerelik össze. Ebből az űrkikötőből indul, és a Mars-nál csak "lerakja" a terhet és jön vissza, megpakolják és újra elindulhat. Szóval én a nemzetközi űrállomás projektet erősíteném, ha valamit is akarnak a Marssal egy szimpla presztizs marsraszáláson kívül, ami valóban pénzpazarlás.
Ez meg személyeskedés, ami megint csak trollkodás. Nagyon kapálódzol, de add fel, tévedtél. Ennyi, a témát részemről lezártam, mert érdemi hozzászólásod már egy ideje nincs. Ha lesz, megint írok. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.07.02. 14:39:09
Értékelem az IQ-d, hidd el, épkézláb gondolkodó embernek tartalak, tök értelmes írásokat láttam eddig tőled, gyere igyunk meg egy sört, hoztam kettőt! Kozel, üveges! 4%-os (5% azé' jobb lenne:) és nincs benne se kukoricadara se kukoricagríz. Csak a legfontosabb összetevők: árpamaláta és komló és komlókivonat, tölthetem, jó lesz?!;)
Ez már szalmabáb érvelés és trollkodás, mivel nem azt vitattam, hogy van-e pénz rá, hanem azt, hogy szerinted nem vagyunk képesek védekezni a sugárzás ellen. Ami meg pénz kérdése, az hétköznapi probléma, mert minden pénz kérdése a mai világban... de ez már egy másik kérdés. És akkor most be lehet fejezni trollkodást, mert nem igazán vagyok kíváncsi, hogyan tudsz újabb szalmabáb érveléssel, mellébeszéléssel szórakoztatni engem. Szóval ez a hajó elúszott, tévedtél, ennyi.Köszönöm. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.07.02. 11:55:49
Ha van egy problémád, amire lenne megoldásod, de valamilyen okból azt mégsem tudod alkalmazni, akkor a probléma továbbra is fent fog állni és a megoldásod, igazából nem megoldás, mert nem tudod alkalmazni.
A röntgen- és gamma-sugarak gyengítésére a legelterjedtebb fém az ólom, vagy más ólomtartalmú anyag. Olyan alkalmazásoknál, ahol számít a tömeg és a méret, az ólom helyett elterjedt a wolfram és az urán. Nagy aktivitású gamma-sugárzó izotópok sugárzásának gyengítésére több méter vastag beton vagy vízréteget alkalmaznak. Atomerőművek és egyéb sugárzásnak kitett helyeken elég sikeresen alkalmazzák ezeket. És ezek csak a földi alkalmazások, mint írtam az alternatív ötleteknek se szeri se száma.
"Mi lenne a hatékony megoldás, amit még fel is tudsz juttatni a világűrbe."
De azért látom a végére rájöttél, hogy nem a sugárzás a probléma, hanem a tömeg. A tömeg meg egyenlő pénz, és így eljutottunk oda, hogy nem a védelem a probléma, hanem a pénz. Köszönöm.
A Mars utazás során az asztronautákat érő nagy energiájú sugárzásra, pl. gamma-sugárzásra kérlek mondjál már példát, hogy mit találtak ki? Mi lenne a hatékony megoldás, amit még fel is tudsz juttatni a világűrbe. A bolygóközi térben gyakorlatilag az összes eddig ismert sugárzás megjelenhet és a gamma sugárzás ellen még a földön is problémás a védekezés. Az ISS gyakorlatilag a Föld védelmét jelentősen élvezi, ha a kozmikus sugárzásról van szó, de ez az utazás a bolygóközi térben történne, ahol gyakorlatilag tökéletesen ki lenne téve, mondjuk egy Napviharnak.
Mi a köze ennek ahhoz, hogy ha két opció van tenni valamit, akkor ne az alig pár embert meg mentős és végül megnyomorító Marsra menjünk a földi klíma megőrzése helyett...?
Szép dolog a sci-fi, de hawking fatáziálása egyszerűen röhejes...
A sugárzások ellen az emberiség már nagyon régóta képes védekezni. Se szeri, se száma azoknak a megoldásoknak amit kifejezetten a Mars-utazásra találtak ki. Egyetlen probléma, hogy ezek az eljárások tömeget és vagy energiát igénylenek, ami többletköltséggel jár. Egyedül pénz kérdése, sőt egyetlen emberes Mars-utazással kapcsolatos kérdés sem fizikailag megvalósíthatatlan, csak anyagilag kerül sokba a kifejlesztése vagy a feljuttatása. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.07.01. 10:08:52
Kívánom neked, hogy megéld, amikor leszállunk a Marsra, amikor űrhajós csizma formálja meg a Marsi port! ..de remélem azzal tisztában vagy, hogy egyelőre még az sem tisztázott hogy védjék meg az asztronauták testét az utazás alatt őket érő kozmikus sugárzástól. Gyakorlatilag a Mars utazás belépő szintű kérdései sem tisztázottak, nemhogy a gyakorlati megvalósítás. Annyiban egyet kell értenem molnibalage83-mal, hogy amíg helyhez kötöttek vagyunk, egyelőre arra kéne vigyáznunk, amink van.
A felderítőink már ott vannak. A többi meg csak idő kérdése. A következő 30 évben mindenképp eljut ember a Marsra. Ha nem nyugati, akkor kínai vagy indiai, de eljut. Szerintem, én még megérem azt.
A Mars kolonizálásához egyelőre el kéne érnünk, hogy eljussunk legalább a közelébe. "Sose tegyük meg a második lépést az első előtt" - B.J. Szerintem megoldható lenne, de ehhez emberi léptékű összefogásra van szükség, az meg mostanában hiánycikk a piacon és akkor még nem számoltam a gazdasági tényezőkkel, az eredmény elérésével szerzett haszon feletti diszponálás tulajdonjogával, mert itt is lenne probléma bőven. Ez olyan, mint a világ lejobb nője, szép is, okos is, főzni is tud, jól és sokat szeretkezik, jó anya, egyszerre vad és kislányos, türelmes veled ha jól berúgsz és sok dolgodat lenyeli!:), Igen, van ilyen, létezik, csak sokat kell rá várni és rengeteget kell hozzá válogatni:)
"Ha az emeriség képes lenne kolonizálni fullra a Marsot, akkor meg lenne arar is az erőforrása, hogy a Föld klímáját befolyásolja vagy eltérítsen meteorokat."
Tudod mi az a Fekete hattyú elemélet? klikk Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.30. 11:17:39
Verne éppen nem az a fajta volt, aki csak fantáziálgatott, azért hozzák ilyenkor őt példának, a felvilágosult gondolkodó és a korlátoltság közti különbségre. Mint írták, nem minden gazdasági alapon valósul meg, de ezt soha nem fogod beismerni, mert ugye egy nagyszerű demagóg érv, ami bármire ráhúzható ami nem tetszik neked. Mellesleg a világ legnagyobb és legdrágább vállalkozása a holdraszállást sem gazdasági haszonból csináltál, mások voltak a motivációik. Ugyanígy a kolonizálásnak sem a gazdasági haszon a motivációja.
"Mindig az lesz, hogy olcsóbb idelent csinálni bármit a Földön, mint felmenni az űrbe."
Kivéve persze ha az ember az űrben - azaz Marson - lakik, mert helyben előállítani még mindig olcsóbb mint felmenni az űrbe, és odavinni. Az a szép az ilyen mondataiddal, saját magadnak mondasz ellent, egy mondaton belül! Nem semmi elfogultság uralkodik benned, ha ezt képes voltál leírni!
Nem mindig és nem minden gazdasági alapon valósul meg. Ha így lenne alapkutatásokba kb senki se tolna dollármilliárdokat, mert semmi garancia arra, hogy belátható időn belül megtérül. Egyébként az ember már csak olyan, hogy amit meg tud tenni azt megteszi. A sci-fi-s hasonlatra: nagyon sokszor a sci-fi írók formálják meg azt az igényt a fejekben elsőként, hogy valami megvalósuljon. Ez nem jelenti azt hogy lehetséges is, de mondjuk konkrétan ennél a hasonlatnál pont nem ez a helyzet, mert Newton óta tudták, hogy megvalósítható, csak eszköz nem volt rá. Ha az ember képes lesz megváltoztatni egy bolygó klímáját, akkor gazdasági alapon a földön fogja ezt elkezdeni. Máshol meg azért, mert megteheti. Mindig lesznek őrült vállalkozások és lesznek, akik mögéjük állnak, főként akkor, ha fizikálisan megvalósítható.
Mindig az lesz, hogy olcsóbb idelent csinálni bármit a Földön, mint felmenni az űrbe. Ennek fényében semmi értelme az egésznek. Ha az emeriség képes lenne kolonizálni fullra a Marsot, akkor meg lenne arar is az erőforrása, hogy a Föld klímáját befolyásolja vagy eltérítsen meteorokat.
A Verne és egyéb hasonlatoktól meg a falnak megyek, mert az nekem nem érv, hogy teljesen fantáziálgat valaki és 100 év múlva véletlenül igaza lett. Most akkor ássak elő tucatnyi sci-fi könyvet, aminek jövőképe totálisan falsnak bizonyult?
Évszázadokról van szó, nem a mi életünkről. Nyilván a mostani technológiákkal ez eléggé utópisztikusnak tűnik. De 200 évvel ezelőtt az akkori "rakétatechnikával" - ami alig mutatott túl a kínai tűzijátékokon - is utópisztikusnak tűnt, hogy annyi "vasat" állítsunk pályára, amin jónéhány ember ellakhat hónapokig vagy akár évekig. Ehhez kellett a folyékony hajtóanyagú rakéta, mint fő áttörés, meg egy rakat fejlesztés. Ha eltekintünk az olyan elméleti megoldásoktól, mint a térhajlítás - ami papíron nem kizárt, gyakorlatban viszont ötlet sincs rá hogyan lehetne megcsinálni -, akkor is jöhet új meghajtási típus, ami lehetővé tesz legalább a naprendszeren belül költséghatékonyabb utazási módot. Az meg hogy valakinek elrugaszkodottabb víziói vannak? Hát Jules Verne 1865-ben írta a Holdutazásról. Már akkor megvolt jónéhány embereben az a gondolat, hogy oda kellene menni, pedig semmilyen eszköz sem volt erre alkalmas megközelítőleg sem. Hát kellett hozzá 100 év. :)
Ugyanannyit kell fordulni nagyobb sebesség elérése esetén is, mint kisebb sebességnél. Nem a sebességet kell növelni a fordulók csökkentésére, hanem a befogadó űrjármű méretet, ha a fordulókat akarod csökkenteni. Ennek belátására nem kellet sokat számolnom, viszont nem tudom mekkora a tisztességes méretű emberi kolónia, hogy ebből bármi más (értelmeset) számolni lehessen. Te igen? A Marsiban látott scifi, meg nem a valóság, ha ebből próbálsz meg levonni következtetést, az tévútra visz. Az egy film. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.29. 22:14:51
Amúgy megfigyelhető az IT cégektől jövőktől hogy azt hiszik rohadt nagy ínnovatorok mert kitalálták a Google-t Facebookot és hasonlókat. Ez a Musk is azt hiszi, hogy a NASA-nál ESA-nál vagy a RKA-nal az elmúlt 50-évben idióták ültek és majd ők megmutatják. Ja a semmit. Az elektronikus autók rohadt drágák, az MI amire a Google fejesei azt mondták pár év sehol nincs és még egy normális önvezető autót nem demóztak. Első körben az űrliftet vagy valami hasonlót kéne kitalálni, hogy a Föld gravitációját ne brutál drága rakétákkal győzzük le. Aztán építeni kéne nagy föld körüli űralomásókat. Nem focipálya méretűt mint most. Na ezek megvalósítása ebben a politikai helyzetben sose KB. Ezek hiányában viszont gazdaságilag teljesen irracionális vállalkozás a Mars-al b*szkodni kb mint nekünk a Stadion építések. Kidobott lové.
de az! Számold már ki, hogy a mostani űrhajókkal hányszor kellene fordulni, hogy egy tisztességes méretű emberi kolóniát létrehozzanak. Oké persze túloztam picit de jelen pillanat a "The Martian" című filmben látott dolgok is brutál SCFI. Pedig ott csak kutatóbázisocska volt. (Vagy egy olyan flottát kéne építeni amire most gazdaságilag KB egy ország sem képes) Utoljára szerkesztette: dyra, 2017.06.29. 21:04:15
Hawking lehet, hogy okos elméleti fizikus, de ettől függetlenül a Föld elhagyási mániája egyszerűen nettó hülyeség az űrutazás jelenlegi szintjét és fejlődési terndjét nézve is...
Arról nem is beszélve, hogy marsi ember igen hamar nem lenne életképes a Földön vagy máshol sem a kisebb gravitáció miatt.
"Ilyen logika(?) entén viszont nem elég a Marsra menni, mert kb ugyanannyira valósznű(tlen), hogy az ottani kolóniát is elcsapja egy kő." Mivel nincs légköre és a kolónia is kicsi én több nagyságrend különbséget mondanék arra hogy kozmikus katasztrófa miatt kipusztul az oda települt élet mint a Földön maradt. Egyébként ha nagyon megfeszülnénk és ráállnánk akkor nem látok semmi elvi technikai akadályt ahhoz hogy biztosítsuk a biológiai ember túlélést akár más naprendszerekben. Fagyasztás+mestreséges méh+oktató robot-al a téridő egy távoli pontjára is eljuttathatunk ember kezdeményeket. Nyilván rengetek probe-ot kell relatíve vaktába kiküldeni aminek nagy része zsákutca. Ennek ellenére nem gondolom hogy ez a jövő. Egy az ember-szintetikus hybridek során át kialakuló full synth megoldást sokkal praktikusabban lehet ilyen távolságokba mozgatni mivel sokkal nagyobb a környezet paramétereivel szembeni toleranciája. Ezt ma a többség még nem fogadja mint köv. evolúciós fázis, de a haldokló milliárdosok vagyona meg fogja teremteni ezt a túlélési technológiát. Az élet él és élni akar...
Nem az odajutas sebessege a gond, hanem az ara. Ezt probalja emberi ido alatt emberileg megfizetheto szintre hozni Musk. Onnantol meg az megy a Marsra akinek van ra penze es van hozza kedve. Statisztikai alapon minel olcsobb lesz annal tobb embernek lesz hozza kedve is. Ezzel elosegitheto hogy az emberi civilizacio tobb bolygos legyen. Aztan ha tovabb fejlodik a technika akkor lehetnenk tobb naprendszeres civilizacio is, stb.
Szerinted mennyi idő a Marsra jutni? Mert nem évezredek... Nem a tempó/sebesség miatt nem valósult meg eddig ez az elképzelés, hanem pénz és akarat hiányában.
Ideje lenne már ennek a szerencsétlennek elhagyni a Földet.
Hát tanult matematikus létedre elég tekintélyes hülyeséget írtál, úgyhogy eléggé megkérdőjelezném azt a tudást.. Igen, a valószínűség azt jelenti, hogy várhatóan holnap nem fog fejbeverni egy kődarab az űrből, de megtörténhet. Ettől még erre nem lehet alapozni. Az egész életedet kockázatok alapján éled, ha mindig ordenáré összegeket tolsz bazi kicsi eséllyel megvalósuló eseményekre, akkor jó életed lehet.
Ilyen logika(?) entén viszont nem elég a Marsra menni, mert kb ugyanannyira valósznű(tlen), hogy az ottani kolóniát is elcsapja egy kő. Hiszen ha tojunk arra, hogy mekkora az esélye, akkor pont ugyanúgy bekövetkezhet mindkettő, bármennyire is valószínűtlen.
"Vagyis bármilyen kicsi a valószínűség, lehetséges. Innen már csak optimalizációs kérdés, hogy az adott valószínűség mellett milyen költség/haszon áll a lépéseknél, megéri-e, akarjuk-e, azaz mekkora kockázatot válllalunk." Így van. Ott van hogy mekkora a valószínűsége (bazi kicsi) és ott van hogy mekkora összegbe kerülne (irgalmatlan sokba). Akkor miről is beszélünk? Ugyanezt a lóvét hány értelmesebb, garantáltan problémát jelentő dologba lehetne ölni? Miközben nem a jelenlegi tech-el akarunk kolonizálgatni, hanem fejlődünk, kutatunk, és ha eljött az ideje, akkor megyünk oda?
"A texasi sivatagi terület sem ért semmit, de valaki birtokolta. Aztán eltelt egy-két száz év és olajat találtak alatta. Nagyon rövidtávú, szemellenzős a hozzáállásod gazdasági kérdésekhez." Ez megint ökörség: 1: leírtam már, nincs olyan anyag amit megérné onnan hazahozni. Nem a Marson nincs olyan, hanem simán nincs olyan. Majd ha drasztikusan olcsóbb lesz a szállítás, akkor vissza lehet erre térni, addig marhaság. 2: Az hogy hozol egy példát, majd leáltalánosítod, az megint a remek matematikai képzésed mutatja. Esetleg azt a lépést is bizonyítani kéne, hogy miért is következik a texasi esetből az, hogy itt is ez lesz. Van kismillió olyan eset, amikor befektettek valamibe, aztán mégse lett semmi. Miért nem arra hasonlít? A spórolt pénzemen vegyek egy földet a szaharában, mert biztos lesz ott valami értékes, hiszen texasban is (1-200 év, dehát az egy befektetésnél nem érdekes) találtak valamit?
Persze nyilván én vagyok a hülye, ezért tolonganak a gazdasághoz jobban értők, hogy beindítsák a kolonizációt.
"Ugye érted a különbségez az azonnali haszon és egy potenciális piac/terület birtokba vétele egy lehetséges jövőbeli haszon érdekében?" Ez nem potenciális, hanem kérdéses, és pontosan értem. Egy erősen kérdéses haszonért kellene brutális összegeket befektetni. Irgalmatlan sokan hajlandóak ilyenre, nem is értem miért nem tudok egyből 100-at felsorolni.
"Jelenleg nem üzleti cél az odaút, ez most politika! " Akkor miért hadoválsz gazdaságról? Elmondtan ezt is, politikai támogatással mehetne. Csak nincs ilyen politikai erő jelenleg, nem véletlen.
Olyan időtávon lehetne ebből profit, amibe egyetlen cég sem fog beruházni, mert nem bírja ki. És ugyanez igaz az államokra is, amíg van egy valag nagyobb problémájuk, addig nem fognak irgalmatlan pénzeket beleölni egy olyan projektbe, ami talán térül meg garantáltan nem a közeljövőben, és a meglévő problémákból semmit nem old meg.
"Ez az egyetlen érték (ellentételezés), amivel bevonható tőke." Nem, ez max egy lehetséges érték. Érték akkor lesz, ha valami hasznos is lesz ott, addig éppúgy lehet értéktelen is.
"Miért is kellene "hazaküldeni", mikor ott várható folyamatos expanzió, nagymértékű növekedés?" Aztán miért is lesz? Mert lufit fújsz? Valakinek bele kell ölnie rengeteg pénzt, és ha nem küldesz haza semmit, akkor ez garantáltan nem térül meg neki. Tuti találsz befektetőt ilyenre.
Miért is kellene "hazaküldeni", mikor ott várható folyamatos expanzió, nagymértékű növekedés? Mindennek, amit elő tudnak állítani meg lesz a helye helyben. Mert bővül, növekszik.
Ugye érted a különbségez az azonnali haszon és egy potenciális piac/terület birtokba vétele egy lehetséges jövőbeli haszon érdekében?
Jelenleg nem üzleti cél az odaút, ez most politika! De ha be akarják vonni a pénzpiacok erőforrásait is, akkor valamit adni kell, egy jövőképet-lehetséges profit pályát. Márpedig mást nem lehet adni a Marson, mint a területet. Ez az egyetlen érték (ellentételezés), amivel bevonható tőke.
Valószínűség. Vegyük példaként az 500 évente várható kataklizmát, Ez azt jelenti (ugye a tanult matematikusoknak, mint pl. én, akinek legalábbis a diplomájában ez szerepel, ha nem is tartom magam ilyen szakembernek), hogy lehet hogy vagy 2000 évig nem lesz ilyen, de lehet hogy a jövő héten bekövetkezik. Vagyis bármilyen kicsi a valószínűség, lehetséges. Innen már csak optimalizációs kérdés, hogy az adott valószínűség mellett milyen költség/haszon áll a lépéseknél, megéri-e, akarjuk-e, azaz mekkora kockázatot válllalunk.
A texasi sivatagi terület sem ért semmit, de valaki birtokolta. Aztán eltelt egy-két száz év és olajat találtak alatta. Nagyon rövidtávú, szemellenzős a hozzáállásod gazdasági kérdésekhez. Ha egyszer beindul a marsi expanzió (mert be fog, ez nem kérdéses, csak az hogy mikor.... ez is optimalizációs kérdés csupán: költségek/várható haszon), na onnan a "marsterület" valós pénzben meghatározható értékké válik.
Vannak őrültek, akik gazdagok, lesz rá vevő... Ha és amennyiben lesz infrastruktúra, (űrben) akkor pedig mennek majd a rabtranszportok :) No persze nem csak sima száműzetés, hanem munkatáborok. :)) Szép új világ.
Csak a magánszemély nem fogja megfizetni az odautat, aki meg megtehetné, az aligha kockáztatja az életét :) Ha van egyéb finanszírozás, akkor oké, de itt jön be a politikai/társadalmi rész. Csak az meg nem holnap lesz...
Hát nem is exportban gondolkoztam... Cégeknek odamenni jelen gazdasági egyenletek szerint értelmetlen, mert nem érdemes a Földre hozni semmit. Magánszemélyeknek viszont megérheti, ha tényleg ott képzelik el a jövőjüket, és a gyerekei, és unokáik fenntartásához szükségük lesz egy ipari háttérre, amit nyersanyaggal kell ellátni.
A gazdasági haszon pedig ilyen értelemben majd a Marson fog realizálódni, abból a Föld egy kanyit nem fog látni. Ugyanez a témája a Földre hullt sárkány nevű sci-finek, a Föld folyamatosan hozza létre az újabb és újabb kolóniákat, de a gazdasági megtérülés negatív. Éppen ezért azok a cégek, amelyek megégették magukat, eladják a kolóniákkal szembeni követeléseiket behajtó cégeknek, akik a zsoldosaikkal napok alatt elfoglalják a kolóniákat, majd ott a gyárakban legyártott csipeket, drágább alkatrészeket, egzotikus gyógyszereket, stb. Egyszerűen elrabolják, és aztán a Földön eladják. :) Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.06.27. 17:53:07
Csak ezért nem éri meg odamenni, mivel semmit nem fogsz ott találni, ami megérje pénzben az odautat. Ha meg nem azért mész oda, hanem pl. azért, hogy két helyen éljünk, akkor meg pont mindegy. Azaz egyik esetben nincs jelentőssége, a másik esetben simány hülyeség ez az érv.
Ha megvan politikai/társadalmi/tudományos erő az odaköltözés mögött, ezáltal megvan az odaúthoz és az ottéléshez szükséges lóvé is akkor lehet számolgatni azt, hogy vajon olcsóbb ott előállítani valamit, vagy olcsóbb mindent hozatni. Az viszont borítékolható, hogy nem olcsóbb visszaküldeni ide, úgyhogy mielőt jön a kereskedelmi hülyeséggel, ezt is rövidre zárhatjuk. Mert nála ez a területhasználat ezt akarja jelenteni. Csóró de kalandvágyó emberek mennek kolonizálni (ahogy anno a vadnyugatra), aztán beindul az ottani termelés és a javakat hazakülik. A folyamat beindítására meg elegendő az, ha ott szabadon használhatod a területet. Apró különbség, hogy anno tonnaszám hordhatták haza a rabolt cuccot (pl. aranyat), ezért megérte odamenni, míg a Marsról jelen utazási költségek mellett nem tudsz gazdaságosan hazahozni semmit.
Van jópár értelme egy állandó marsi jelenlétnek, legyen az néhány fős bázis, vagy jelentősebb kolónia, de a gazdasági haszon az nincs közte. És sajnos anélkül sokat kell várni a sült galambra.
Hókirály is mondogat dolgokat, nincs ebben semmi új vagy különleges. Én is szoktam. :-)
Lehet igazság a területes dolgokban azért. Csak nem legeltetésre, hanem bányászati jogokra kell gondolni. Pontosabban arra, hogy bármit amit helyben elő tud állítani, ahhoz ingyen használhassa amit a területén talál, mert az övé.
Kár hogy alap matematikai dolgokkal sem vagy tisztában..
A lottón annak az esélye baromi kicsi, hogy te a 1 szem szelvényeddel rendesen nyerni fogsz. Ez mondjuk 5-ös lottónál ugye a közismert ~1/:44millióhoz. Annak az esélye viszont, hogy lesz egyáltalán telitalálat, kissé más. Hirtelen nem találtam mennyien játszottak múlt héten, de 2 éve mikor rekord sokan, akkor 6 millió szelvény volt. Vegyünk akkor 1 millió szelvényt egy átlagos alkalomra, számoljunk ezzel: Így 1misi/44 misi az esélye annak, hogy lesz telitalálat, szóval kb 10havonta. Egyből nem olyan kevés..
Másik topicba is írtad ezt a területes marhaságot. Anno a vadnyugaton azért volt értelme a földnek, mert ott tudtál termelni, legeltetni. Próbáld meg ugyanezt a Marson, ahol kicsit nehezebb, plusz bazidrága odajutni.. Nyilván megéri.
A hsz többi része is hülyeség, de már ezzel is túlterhellek.
Olvastam egy egyszerű módszert egy jégmagú üstökös eltérítésére. Mellé áll egy műhold és egy nagy tükörrel (mi csak egy alufólia ugye) a Nap fényét rávetíti. Az a kevés hőtöbblet olvadást okoz, az gázneműként távozik az üstökösről, ezzel nyomóerőt fejt ki és eltéríti a pályájáról.
Az aszteroidák észlelésével is gond van, meg hogy időben eléjük menjünk, azzal is. De a Nappal szemből érkező űrvándorokat észlelni sem lehetséges.
És a marsi telepnek ez az egyik előnye, hogy lottó nyereménynek s kicsi valószínűsége, mégis megtörténik időnként. Jöhet valami kataklizma az űrből, de még a földmagból is. Egy nagyobbacska vulkán kitöréssel sem tudnánk mit kezdeni.
A másik hogy nem árt a technikai fejlődésnek célokat adni. Annak idején a holdutazás is nagyot lendített a technologiai fejlődésen.
A költségek meg hatalmasak, de a hadiipari költségvetéshez képest még mindig csekélyebb. A hadiipart meg nem lehet átállítani másra (pl. kombájn) csak úgy, de pl. űrtechnologiára pont lehet.
És a Földet a hadiipar túlburjánzása is veszélyezteti (ha már sok fegyver van, használni is akarják valamire azt a politikusok.
Ha meg a meghódítók tulajdonba kapják a marsi területeket, akkor a nagyhatalmak nagyon nem akarnak majd lemaradni az üzletről, átcsoportosíthatják a hadi költségvetéseiket erre.
A Naprendszerben számtalan kisméretű égitest, üstökös és aszteroida kering. Ezek a nagybolygók perturbáló hatása alatt állnak, s mivel mozgásuk igen érzékenyen függ a kezdőfeltételektől, melyeket nem ismerünk elég jól, hosszú távra nem jelezhető pontosan előre. Ezt jól szemlélteti a Chiron kisbolygó példája. A Chiron erősen elnyúlt pályán kering a Nap körül. Perihéliuma (napközelpontja) a Szaturnusz pályáján belül, aféliuma (naptávolpontja) az Uránusz pályájának közelében van. Felfedezése után több kutató numerikus integrálással vizsgálta a kisbolygó mozgását. A kezdőfeltételeket a legpontosabbnak tartott pályaelemekből számított kezdőértékek körül változtatták. A számítások azt mutatták, hogy a Chiron többször szorosan meg fogja közelíteni a nagybolygókat. Az egymáshoz közeli, különböző kezdőfeltételekkel végzett numerikus integrálások azonban igen különböző végeredményekre vezettek, ami tipikus jelenség kaotikus rendszerek esetén. Így a Chiron sorsával kapcsolatban csak valószínűségi kijelentések tehetők. Eszerint 1/8-ad a valószínűsége annak, hogy a Szaturnusz perturbáló hatására a Chiron olyan hiperbolapályára kerül, melyen kidobódik a Naprendszerből. Nagyobb, 7/8-ad annak a valószínűsége, hogy a Szaturnusz szoros megközelítései során elszenvedett perturbációk a Chiront a Naprendszer belsőbb vidékei felé terelik, ahol azután a Jupiter gravitációs hatása alá kerül majd... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.27. 01:06:23
Hagyd ezt a trollt, és ne kelts pánikot! A másik: azért annyira nem kaotikus az a mozgás, vagy rendezett káosz.
Az emberiség jövőjével kapcsolatban én már rég POSZTULÁLTAM, hogy egyetlen esély a túlélésre, ha a jelenlegi – törzsi társadalomból fennmaradt – politikai vezetőkiválasztási rendszert lecseréljük érdemek szerinti kiválasztódást alkalmazó rendszerre (van amúgy a Fészen egy Meritokrata Társaság vagy mi a csuda, de az meg pl. a migránsok kezelésével kapcsolatban nyomat örült dumát).
Ehhez tényleg paradigmaváltás kell – és most nem túlzás ennek a kifejezésnek a használata. Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.06.27. 00:40:11
Az egész érvelésed arra építed, hogy eddig nem tették. De ez nem garancia arra, hogy a jövőben sem fogják megtenni. Olvass egy kis történelmet, főleg a hidegháborúról, hogy mennyire is fért bele az emberveszteség akkoriban, és mit gondoltak az atomháború veszélyeiről. Meg fogsz lepődni! De legfőképpen annak nézz utána mennyire érdekelte a Szovjetuniót, vagy Kínát az emberveszteség, vagy közvélemény mit gondol. Hihetetlen, hogy most történelemben trollkodsz!
De a legszebb, hogy szemezgetsz, és jó trollként nem is reagálsz arra, ami viszont nem embereken múlik, vagy múlott. Erre sincs biztosék, hogy nem történik meg. Tíz pillanat amikor majdnem kitört az atomháború Ugyanígy nem tudhatod, milyen rendszerek lesznek száz vagy ötszáz év múlva, de nagyon unalmas ismételgetni magamat, ugye tudod? Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 22:17:09
Miért ne lenne? Nem azért választanak meg valakit, mert okos. Lásd Trumpot, aki konteokban hisz, vagy megvan az az USA elnök aki jósnőhöz járt? Sőt, olyan sem volt soha, ha jól emlékszem, hogy a szoftverek, radarok hibásan jeleztek, és csak kis híján múlott, hogy nem lett baj. Az, hogy meg mi lesz száz-kétszáz év múlva, meg te sem tudod. Éppen az a Hollywood azt hiszed az csak is olyan ember kerülhet atomfegyver közelébe aki idézlek nem "fasz", aki elhiszi, hogy megnyerheti. Nem kell száz százalékos rakétapajzs, egy két tucat bombát elvisel egy nagy ország, sőt megelőzőcsapásban gondolkodva még erre sem lenen szükség... Hát szép dolog a királylányos mese, de veszélyes, ha az ember ennyire homokba dugja a fejét, és azt hiszi mindenki okos, illetve ő jobban tudja. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 20:22:48
Akkor ez gondold újra. Több ezer földsurló-kisbolygó van, ebből 1 km körül olyan 140 ismerünk, és becslések szerint még olyan 200 ismeretlen van, és újabb 200 ami ténylegesen keresztezi a Föld pályáját. És lehet nem olvastad amit írtam, de ezek a pályák nem stabilak, kaotikusan változnak, akár néhány év, vagy évtized alatt teljesen új pályája lehet, így az sem veszélytelen ami a kisbolygó övezetben van + azonkívül az aszteroidák feldarabolódás során újak is keleteznek, akár nagy darabok, akár a Föld közelében, mint láttunk már példát. Nem ritka esemény. Szóval kiszámíthatatlan sokaság, és az nem jelent a következő találkozásra semmit, hogy most 7 millió km haladt el.
Közelében nincs semmilyen rakétapajzs 100%-nak még a TBM és MRBM ellen sem, nemhogy ICBM szinten. Ráadásul az ICBM és SLBM tűzereje tetszőlegesen oda helyezhető, ahova akarod. Tehát minden célpontot minden max. emléleti terhelése méretezni kéne... ---> Fizikai képtelenség.
Soha nem lesz olyan fasz, aki megnyethetőnek mond egy korlátlan atomháborút. Ja, és mivel nem egy ember dönt ilyen kérdésekben... Ez nem Hollywood... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.26. 20:13:11
Hát a becsapódás gyakoriságból következtetve nem sok keresztezheti a Föld a pályáját.
Az aszteroidaövben meg van egy csomó 900 km átmérőjű aszteroida is, de az nem jelent veszélyt. A jelenlegi legnagyobb ismert aszteroida, ami gondot okozhat, kb. 5 km átmérőjű, de az is 7 millió km-re ment el a Föld mellett pár éve.
Ha az Oorth-felhőt is számításba veszed, milliónyi, vagy még több, azonkívül az aszteroidák feldarabolódás során újak is keleteznek, akár nagy darabok, akár a Föld közelében, mint láttunk már példát. Nem ritka esemény. Bónuszként ezek a pályák nem stabilak, kaotikusan változnak, akár néhány év, vagy évtized alatt teljesen új pályája lehet. Szóval kiszámíthatatlan sokaság.
Ismerem a táblázatot. Csak azt kellene még tudni, hogy hány 1 km-nél (vagy akár 10 km-nél) nagyobb aszteroida rohangál a naprendszerben, és abból hány keresztezi a Föld pályáját.
"Elég egy szó szerint őrült diktátor hatalomra kerülése, vagy elég egy bolond, tanulatlan ember akit meggyőznek (Trump klímaváltozás tagadása megvan?), hogy nem is olyan veszélyes." Vagy elég egy rakétapajzs ami közel 100%-ban működik, és emiatt a döntéshozók egy atomháborút megnyerhetőnek gondolnak. Ha pedig megnyerhetőnek gondolják, akkor jöhet olyan pont amikor kívánatosnak is gondolják.
Pontos számítás van rá, a becsapódó test sebessége négyzetétől és tömegétől függ - E=1/2m*c^2. A ha planetocentrikus pályáról kisebb 12–20 km/s sebességgel csapódik be, heliocentrikus pályáról nagyobb kb. 50-72 km/s sebességgel csapódik be (üstökösök ezért veszélyesebbek, nagyobb energiát hordoznak). Továbbá ha pályamenti sebességet is hozzáadjuk még nagyobb sebességet, és így pusztítást érünk el. A felszabaduló energiából adódó környezeti károkról is komoly elemzések készültek, ez táblázatba van összefoglalva. Minden számítást egybevéve 10 km test becsapódása ami végleg eltörölné az emberiséget, de már egy 1 km test is globális pusztítást, civilizáció leamortizálódását jelentené.
Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián - "Célpont a Föld?" könyvében a pontos számítások, veszélyek és táblázatokat is megtalálhatod. Érdemes megvenni, jó könyv. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 16:23:19
Én ketté venném. Egyrészt van tudományos munkássága, amit nem tudok értékelni, hogy mennyire alapozza meg a második kategóriát így nem tudom. Másrészt (a nevére alapozva) kiad egy valag anyagot, amit laikusnak is többnyire emészthető. Mindenféle dologba beleszól, nyilatkozik, jósol, stb, ami tovább emeli a hírnevét, persze nem tudományos körökben. Magyarul ismert, kvázi celeb, ezért a nem ténylegesen tudományos méda rendre lehozza a kinyilatkoztatásait. És ráadásul a róla kialakított kép egyértelműen az, hogy ő valami istentelen nagy zseni, tehát amit mond az úgy is van. És az embereknek ez elég, ahogy a embereknek az is elég, ha DiCaprio beszél a GW-ről. (Sőt nem csak elég, egyből hihetőbb is, mintha a "tudósok" mondanák ugyanazt.)
És valójában tökmindegy, hogy a szakterületén mit alkotott amivel a hírnevét megalapozta, mert ettől még olyan témákba szól bele, amikhez nem ért. Ettől persze még lehet igaza, főleg nagyvonalakban, bár amikor konkrét számokkal dobálózik, hogy most épp 100 vagy 200 vagy 1000 évünk van, azt nehéz elhinni..
Lehet hogy hiányos ismereteim az oka, de igazából furcsa nekem hogy mennyire nagy dolog ha Hawking megszólal, miközben igazából - tudtommal - nem nagyon tett le semmi olyasmit az asztalra ami a végén bizonyítást nyert volna - sőt ugye elméleteiről inkább az derült ki hogy hibásak illetve tudományos fogadásait rendszerint el is vesztette. Meg ugye volt az a partis "kisérlete" hogy bebizonyítsa az időutazás nem létezik - ami inkább kicsit blikk jellegű ripacskodás mintsem nagy tudóshoz méltő cselekedet.
Szóval miért is olyan nagy koponya ő ami miatt figyelni kell arra ha kinyilatkoztat valamit?
Off. :Nyilván arra gondolsz, hogy dilettáns Cifu barátoddal folytatott vitában, ő képtelen volt belátni a tévedését, és ezért kitiltott. Amit te, a hiányos ismereteid (és hőkultuszod) révén úgy értékelsz, hogy én tévedtem. Nézd, a privát levelezésben már kiderült, hogy egyszerűen csak talpnyalásból fröcsögsz ilyenkor kígyót-békát rám, konkrétumot ugyanúgy nem tudtál mondani, ahogy most sem, és csak ilyen nyálkásan trollkodsz tovább. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 15:30:31
Nem városokat eltaláló kisbolygóról beszélünk, és ezt te is tudod, erre a szánalmas troll érvelése csak annyit tudok mondani, hogy használd goolét, jót fog tenni. És igen, azt hiszem, hogy az itteni tevékenységedet ismerem, hiába játszod el újfent a szűzlányt. Nagyon sokszor beszél csillagászati témában hülyeségeket, néha egyszerűen azért mert nem értesz hozzá, de most éppen csak trollkodásból nyomod a városokat elpusztító kisbolygókat. Én elgondolkodtam, hogy te tényleg ennyire hülyének nézed a másikat, vagy csak egyszerűn te vagy ennyire hülye és nem tudsz jobbat kitalálni, mint a városokat pont eltaláló kisbolygók esetét? Így a végére már elmosolyodtam, hogy ez mekkora baromság a részedről. Ha úgy érzed valódi válaszod is van a kritikámra, kérlek írj, de ha csak ennyire futja inkább hagyjad, senki nem kíváncsi az érveknek látszó primitív trollkodásodra. Vagyis nyilván van akit érdekel, aki röhög rajtad, és szórakozni jár ide... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 15:09:16
Eleve annak gyakoriságát nézd meg, hogy milyen gyakran van olyan aszeroida, amit minimum egy nagyvárost eltörölne. Na, akkor ebből mennyi az, ami valóban eltalál egy várost? Na, akkor a fentiek mikor kombinálódnak azzal, hogy éppen pont a Nap felől jön?
És tudom, hogy csillagászati ismereteid egy kőművesével vetekszik, de kérlek használd a googlét. Más sértegetésében újabban világbajnok vagy. Azt hiszed, hogy a monitor mögül te ismersz bárkit itt komolyan?
Ezen felül gondoljuk már át... Ha sikerült kolonizálni egy másik bolygót, az azt jelenti, hogy olyan rohadt olcsón küldünk fel bármit, hogy n+1 figyelő műhold is felmehet és kinemszarja le, hogy a Földhöz képest a Nap irányában mi jön? Látja más és fillérekért rakunk több ezer tonnán az aszterodia mellé.... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.26. 14:52:30
Ezért írtam, hogy kicsi az esélye hogy a következő 100 évben olyan természeti csapás történjen (hah, az aszteroida természeti csapás? :D), ami miatt ez indokolt lenne, cserébe 100 év múlva várhatóan lényegesen megvalósíthatóbb lesz egy kolonizáció (tech oldalról). Vagy ha nem 100, akkor 200.
Az elmúlt 60 évben mennyire volt közel a világégés? Nem mintha túlzottan lehetne ezeket a jövőre vetíteni. A gépfegyverre is azt mondták, hogy olyan elrettentő erővel bír, hogy nem lesz többé háború. És a római birodalom is a örökké létezik, ha már x szá évig kihúzta.
Az elmúlt 60 év nem biztosíték a következő 1000 évre, a világháború egy idő után már csak olyan történelem lesz, mint a Muhi-csata, és bizony az emberek egy idő után elfejtik a borzalmakat. Ha valamit tanultunk a történelemből az, az, hogy a dolgok nem állandóak, és az emberek állandóan háborúznak. Elég egy szó szerint őrült diktátor hatalomra kerülése, vagy elég egy bolond, tanulatlan ember akit meggyőznek (Trump klímaváltozás tagadása megvan?), hogy nem is olyan veszélyes. Nem folytatom, érthető, hogy nincs garancia. Másrészt írtam klímaváltozást is...
Azonkívül, azért nincs olyan technológia amivel önellátó lenne, mert nem építették meg, és nem azért mert fizikai akadálya van. Ugyanígy azért nincs olyan rakéta amivel elmehetünk most ebben a pillanatban a Holdra, mert nem építették meg. Ez mérnöki és pénz kérdés.
Egy aszteroida eltérítése nem olyan egyszerű, ahogy felvázolod. Csak abban az esetben lehet gravitációs traktaorral arrébb lökni, ha évekkel korábban felfedezzük, ha hónapok, hetek, vagy napok vannak hátra esélytelen módszer. Ha Nap irányából érkezik egy aszteroida, azt meg soha az életben nem vennék észre. És tudom, hogy csillagászati ismereteid egy kőművesével vetekszik, de kérlek használd a googlét. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 12:52:14
Az elmúlt 60 év történelme eddig arra bizonyíték, hogy egy globális atomháború következményeit képesek voltak felmérni és senki nem vállalja fel. A II. vh milliós halottai után sem merték, ma meg néhány száz halott/év veszteség miatt is spítoznak a nagyhatalmak is.
Egy korlátlan atomháborúnak amúgy sincs győztese, ezért belevágni sem érdemes, mivel a döntéshozó sem éli túl hosszútávon... Annyira nagyon kevés politikus ostoba, hogy öngyilkos legyen...
Informatika és tudomány
