Need for Speed

Kiadó: Electronic Arts
Fejlesztő: Ghost Games
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-4130 3,4 GHz-es vagy AMD Athlon II X4 559 processzor, Nvidia GeForce GTX 750 Ti vagy ATI Radeon HD 7850 grafikus kártya, 6 GB RAM, 30 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-4690 3,5 GHz-es vagy AMD FX-8370 processzor, Nvidia GeForce GTX 970 vagy ATI Radeon R9 290 grafikus kártya, 8 GB RAM, 30 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Need for Speed: Shift, Race Driver: GRID
Kategória: autóverseny

A tavalyi konzolos premier után PC-re is befutott a világ leghíresebb versenyjátéka, amely visszatért gyökereihez, és végre egy olyan alkotás kerekedett belőle, amit nagyon sokan már a legendás Underground óta várnak. Need for Speed játéktesztünk következik!

Ha egy játék Need for Speed címmel kerül a boltok polcaira, az kis túlzással soha nem lehet elég jó! Készíthetik akár a legjobb és leghíresebb pilóták, akár a legnevesebb fejlesztőcsapatok, de ettől függetlenül is lesz egy olyan réteg, amelynek tagjai jobbat vagy mást vártak, éppen ezért felesleges évről évre lefutni ugyanazokat a köröket egy aktuális Need for Speed bevezetőjében, hiszen mindenkinek vannak, voltak és lesznek is előzetes elvárásai az érkező epizódok kapcsán. Ki az Underground-korszakot sírja vissza, ki a rendőrök elől való menekülést preferálja, míg más a nyitott világért rajong.

Mindez teljesen normális, hiszen a franchise annyi irányba elindult már a múltban, hogy egyáltalán nem lennénk a fejlesztők helyében a soron következő epizódok sajátosságainak kiválogatásakor. Ebből kiindulva bizonyára a Ghost Games is nehéz helyzetben volt az aktuális rész tervezése során, de bizonyára nem gondolkodtak túl sokáig, inkább elhatározták magukat azzal kapcsolatban, hogy a játékba minden olyan sajátosságot beletesznek, ami eddig a sorozat egyes epizódjaira jellemző volt. Így született meg végül a Need for Speed, ami kis túlzással megpróbált minden egyes rajongó kedvére tenni, de mivel köztudott, hogy ez lehetetlen, ezért végül kis híján majdnem a pad alá esett, de a katasztrófát végül azért szerencsére elkerülte.




Egy illegális száguldásra kiélezett videojátékban ugyan rengeteg potenciál lenne az izgalmas sztori és a látványos helyzetek kidolgozására, de a történet kapcsán az új Need for Speed ezúttal sem villant túl nagyot. Tény és való, hogy nem is vártunk már tőle túl sokat ezen a téren, de azért egy kicsit többet reméltünk annál, mint hogy vagyunk mi, a sebességmániás suhancok, akik egy átlagos napon, éppen a rendőrök elől menekülve belefutunk egy illegális csoportosulásba, akik felajánlják a lehetőséget, hogy mi lehessünk a város éjszakai életének legnagyobb királyai, miközben még a zsebünk is megtelik pénzzel.

Mindezért ráadásul nem is kell mást tennünk, mint hogy száguldozunk autónkkal, ami első körben kis túlzással egy átlagos tragacs lesz - eléggé frusztráló is az első néhány futam alatt a látványosan lassú tempó -, de miközben egyre jobban megismerjük Ventura Bay óriási városkáját, egyre jobb és erősebb gépekhez juthatunk majd hozzá, sőt fejleszthetjük is a meglévőket. Erről azonban egy kicsit később, beszéljünk most inkább arról, hogy az óriási játéktér a sorozat korábbi epizódjaihoz hasonlóan ezúttal is nagyon változatos kidolgozottságot kapott, ennek megfelelően ott vannak a tipikus belvárosi részek, a nyugodtabb külvárosi helyszínek, de természetesen hegyi utakból és a kihagyhatatlan autópályákból sem lesz majd hiány.

A szabadság, illetve a szabad bejárhatóság nyilvánvalóan már nem újdonság a sorozat kapcsán, az viszont már talán annál inkább, hogy ezen a virtuális játszótéren - sajnos vagy szerencsére, ezt mindenki döntse el maga - már soha nem leszünk egyedül. Ez a gyakorlatban nemcsak azt jelenti, hogy állandó internetkapcsolat kell majd a játékhoz, hanem azt is, hogy mindig lesznek emberek körülöttünk, de ha nem akarjuk, nem kell kötelezően megosztani az élményt másokkal. Gyakran fel sem tűnik majd, hogy egy másik játékos húzott el mellettünk a pályán, így azon túl, hogy nem tudunk belépni, ha elmegy az internet, nem igazán érezzük majd hátrányát ennek a rendelkezésnek.




Nyilván belefuthatunk kellemetlen eseményekbe, ütközésekbe vagy éppen erőszakos barátkozókba, de tapasztalataink szerint azért nem ez lesz a jellemző a játékra, amely tonnányi versenyzési lehetőséget kínál Ventura Bay különböző pontjain. Ezek között az élőszereplős átvezetőkkel összekötött főbb feladatok mellett tonnányi mellékes kihívással is találkozunk majd, érdemes lesz tehát bőszen keresgélni kedvenc játékmódjainkat, méghozzá nemcsak a száguldás élményéből kifolyólag, hanem azért is, mert csak így gyűjthetünk magunknak hírnevet az újabb szintek eléréséhez, nem mellesleg pedig pénzt is a tuninghoz.

A Need for Speed keretein belül öt játékstílus, ergo öt különféle játékmód vár majd ránk a történet felgöngyölítése során, amelyeket eltérő ikonok jelölnek a térképen, és minél inkább belevetjük magunkat az éjszakai életbe, annál több telefonhívásunk érkezik majd az egyes versenyekre való felkérésre. Az öt lehetőség közül a legkézenfekvőbbek egyébiránt a Speed futamok lesznek, amelyek lényege minden esetben az idővel és a másokkal való versenyzés. Találhatunk itt hagyományos sprinteket, de természetesen idő elleni kihívásokat is többek között.

A Style, ahogyan neve is mutatja, a stílusos versenyzésről szól, de a mutatványozás és az ugratások helyett itt inkább a driftelés tudománya kapja majd a főszerepet. A hagyományos csúszkálásokon és gumiégetéseken felül találunk itt több érdekességet is, ezáltal hol a gyorsaság lesz a legfőbb szempont, hol az, hogy a többiekkel együtt hajtsuk végre a feladatokat. A Build ezzel szemben inkább a tuningra helyezi majd a hangsúlyt, és míg a Crew nevéből eredően a csapatos küzdelmeket állítja a középpontba, addig az Outlaw törvényen kívül helyez minket azáltal, hogy állandóan bele leszünk kényszerítve az illegális helyzetekbe és a rendőrök elől való menekülésre.




Mint fentebb is említettük már, az elhangzottakon túl vannak tét nélküli versenyek is a városban, amelyek nemcsak hírnevünket növelik, hanem pénzt is adnak, így érdemes teljesíteni őket, különösen abban az esetben, ha szeretnénk alaposan is hozzányúlni autónkhoz. A Need for Speed legnagyobb újdonsága ugyanis kétségkívül az, hogy végre visszahozta számunkra a tuningolás lehetőségét, amit az Underground-mellékszál óta követelnek a rajongók. Ennek megfelelően élhetünk optikai tuninggal, festhetjük és matricázhatjuk autónkat, de cserélhetjük a lökhárítót, a lámpát, sőt a felniket is.

Sokan akár órákat is eltölthetnek majd azzal, hogy minden apróságot megszépítenek autójukon, ami mellett természetesen egyes belső alkatrészekhez is hozzá tudunk nyúlni. A felfüggesztés mellett módosíthatjuk a kipufogót, a hűtőrendszert, de akár még olyan apróságokat is, mint a vezérlés vagy az elektromos rendszerek, amelyekkel rengeteg plusz lóerőt és extra tulajdonságot hozhatunk ki autónkból. Érdekesség továbbá, hogy járművünket nemcsak fejleszthetjük, hanem néhány olyan beállítást is végrehajthatunk rajta, ami nem függ a pénztől, ezzel megidézve előttünk még a vegyes érzésekkel fogadott Need for Speed: Shift szimulátoros vonalát is.

Minden más tekintetben a játék ugyanakkor az árkád versenyjátékok vonalát erősíti, avagy továbbra sem kell attól tartanunk, hogy mi lesz, ha a szalagkorlát kormányoz helyettünk, illetve mi történik abban az esetben, ha esetleg rosszul gyorsítunk ki egy kanyar után, mert ennek összességében nem lesz jelentősége, itt ugyanis a hangsúly a száguldás élményén és a látványon lesz.




Grafika: A grafika szempontjából a Need for Speed, ha nem is tekinthető útmutatónak, de mindenképpen a legjobbak között foglal helyet a versenyjátékok mezőnyében, amit határozottan a Frostbite grafikus motor legújabb generációjának köszönhet a játék. Noha a fejlesztők érezhetően spóroltak néhány textúrán a problémamentes futtathatóság érdekében, ezáltal míg az autók kidolgozottsága makulátlan - pedig a felhozatal derekas -, addig néhány objektumról ez messze nem mondható el.

Nyilván a szélsebes száguldozás közben nem számoljuk meg minden egyes villanyoszlop pixelszámát, hiszen nem lesz jelentősége, sőt mi több, amennyiben ez kellett a jó optimalizáláshoz, akkor hajlandóak vagyunk szemet is hunyni felette, ellenben az élőszereplős átvezetők miatt még mindig nem tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk. Már korábban is próbálkozott ezzel a sorozat, akkor sem igazán jött be a rajongóknak, és bizonyára most sem nyeri majd el a többség tetszését a sok B-kategóriás jelenet, amelyek ráadásul nemcsak a színészi tehetség hiánya, hanem a megvalósítás miatt egyaránt elég megmosolyogtatóak. Érdekesség egyébiránt, hogy a játék rendkívül eltúlzott effekteket vonultat fel, amelyek többsége - főként a fények - már-már kellemetlen hatást váltanak ki belőlünk a pályákon.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Mivel a Need for Speed még mindig egy árkád versenyjáték, ezért az irányíthatóság kapcsán nem kell semmi bonyolult dologra gondolnunk, kis túlzással elég, ha összebarátkozunk a gázzal, valamint a jobbra-balra gombokkal ahhoz, hogy már az első versenyek alatt sikerélményben legyen részünk. Az autók irányíthatósága ebből kifolyólag rendkívül könnyed, ámde van közöttük különbség, pláne azt követően, hogy tuningolni kezdjük őket.

Játszhatóság: Noha szerencsére nem igazán érzékeljük, összességében mégis óriási butaság volt a kötelező online jelenlét integrálása a játékba, mint ahogyan az is, hogy mindig vannak mellettünk mások is a pályán. Nyilván fontos a másolásvédelem, valamint az ebből fakadó eladások, ellenben érthetetlen, hogy miért kell rákényszeríteni az embereket erre, ha ők magányos farkasokként szeretnék átélni a száguldozás örömeit. Nyilván a tartalom tekintetében most sem okoz csalódást az új Need for Speed, sőt mi több, garantáltan mindenki talál majd benne olyan dolgot, amit megszerethet, hiszen a sorozat összes epizódja visszaköszön benne.

Intelligencia, nehézség: A Need for Speed soha nem volt egy kifejezett mintapéldány a mesterséges intelligencia tekintetében, és ez természetesen most sincs másként, méghozzá olyannyira nem, hogy ha valami nagyobb bakit csinálunk, vagy csak túl jók vagyunk, az ellenfelek továbbra is pofátlan csalásba kezdenek. Hol képtelenek leszünk tetemes előnyre szert tenni, hol az egész mezőny bevár minket a soron következő kanyar után, de ami a legrosszabb, hogy mindezt már leplezni sem próbálja a játék, ami ettől gyakran átcsap önmaga iróniájába. Mindez nyilván a nehézségre is rányomja a bélyegét, ami ennek megfelelően elég hullámzó lesz.

Hangok, zene: A Need for Speed mindig is az élen járt, ha az autók hangjairól és a zenékről volt szó. Most sincs ez másként, sőt mi több, az átvezetők során hallott szinkronok is meglepően életszerűre és kellemesre sikeredtek, egyszóval ezen a téren biztosan nem találunk majd kivetnivalót az alkotás kapcsán.

Összegzés: Összességében kijelenthető, hogy a legújabb Need for Speeden érződik, hogy többet foglalkoztak vele a készítők, és bár lényeges előrelépés szinte semmilyen tekintetben sincs a közvetlen elődhöz képest, a kötelező színvonalat azonban képes hozni a játék. Sőt mi több, egy kicsivel talán még többet is, hiszen olyan lehetőségek tértek vissza benne - például a sokat emlegetett tuning képében -, amire már évek óta vártak a rajongók, és bár bizonyos gyermekbetegségek továbbra sem tűntek el, a sorozat aktuális darabja azonban ennek ellenére is egy jól összerakott versenyjáték lett. Őszintén kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezek után vajon milyen irányban folytatódik tovább a franchise!