Tovább nehezítené az MI-chipek Kínába áramlását az USA

Az amerikaiaknak nem tetszik, hogy az Nvidia eszméletlen mennyiségben szállít processzorokat Kínába, ezért egy újfajta exportkorlátozást terveznek bevezetni az MI-chipek számítási teljesítményére vonatkozóan. Az ősszel bevezetett korlátozások már most is a GPU-k feketepiacának fellendülését táplálják Kínában, és ez a legújabb intézkedés csak tovább súlyosbítaná a helyzetet.

Az amerikai tisztviselők fontolgatják egy olyan exportellenőrzési szabály bevezetését, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia chipek Kínába irányuló áramlását lassítsa. Ezek értelmében a mesterséges intelligenciában használt chipek gyártóinak engedélyt kell beszerezniük, mielőtt Kínába és más érintett országokba értékesíthetnek. A Biden-kormányzat tavaly októberben egy átfogó szabályrendszert adott ki, amelynek célja, hogy lelassítsa a kínai félvezetőipar fejlődését, miközben az Egyesült Államok dollármilliárdos támogatásokkal támogatja saját chipiparát. A Reuters szerint július végéig kerülhet sor a szabályok frissítésére, de az amerikai kereskedelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni.

A Wall Street Journal szintén arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat új korlátozásokat fontolgat a Kínába irányuló mesterséges intelligencia-chipek exportjára vonatkozóan. A ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia technológiák létrehozásához hatalmas számítási teljesítmény kell, és a tavaly októberi szabályok az ezeket biztosítani képes chipek kínai értékesítését korlátozták. A lépés azonnali hatással volt az Nvidia és az AMD termékeinek értékesítésére, és mivel az Intel is beszállt erre a piacra, valószínűleg az ő jövőbeli kínálatukat is érintené.

A szabályok esetleges szigorítása leginkább az Nvidiát sújtaná, amelynek erős pozíciója az MI-chipek piacán hozzájárult ahhoz, hogy az év elején 1 billió dollár értékű céggé vált. "Az adatközpontokba szánt GPU-ink Kínába történő értékesítését tiltó korlátozások ha bevezetésre kerülnének, azonnali jelentős hatással lesznek az üzleti és pénzügyi eredményeinkre. Emellett hosszú távon azt eredményeznék, hogy az amerikai ipar tartósan elveszítené azokat a lehetőségeket, amelyekkel a világ egyik legnagyobb piacán versenyezhet. Mindazonáltal mem számítunk további korlátozásokra" - nyilatkozta a dologról Colette Kress, az Nvidia pénzügyi igazgatója.


Egy H100-as chip 814mm², amivel a valaha gyártott legnagyobb lapka
A mesterséges intelligencia-chipekre vonatkozó jelenlegi szabály két korlátozást tartalmaz. Az első korlátozza a chipek rendkívül pontos számok kiszámítására való képességét, amely intézkedés célja a katonai kutatásban használható szuperszámítógépek létrehozásának akadályozása. Chipipari források szerint ez hatékony intézkedés volt. A rendkívül pontos számok kiszámítása azonban kevéssé fontos az olyan mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkáknál, mint a nagy nyelvi modellek, ahol a chip által feldolgozható adatmennyiség sokkal fontosabb.

A második amerikai korlátozás a chipek közötti átviteli sebességre vonatkozik, ami valóban érinti a mesterséges intelligenciát. Az olyan technológiák mögött álló modellek, mint a ChatGPT, túl nagyok ahhoz, hogy egyetlen chipen elférjenek. Ehelyett sok chipre - gyakran egyszerre több ezerre - kell szétterjedniük, amelyeknek mind kommunikálniuk kell egymással. Ezen a téren további szigorításnak nem biztos, hogy van értelme, mert az Nvidia már most is elkészített egy direkt a kínai piacra szánt lebutított lapkát, a H800-at, aminél lebutították az adatátviteli sebességet. Ezeknél a chipek közötti sebesség 400 gigabájt/másodperc, ami kevesebb mint fele a H100-as chip 900 gigabájt/másodperces csúcssebességének.

A vállalat csak ezt értékesíti ott, és a nagy kínai vállalatok, például a Tencent Holdings ezeket használják arra, hogy csökkentsék a hatalmas MI-rendszerek betanításához szükséges időt. A H800 használatával valószínűleg 10-30%-kal tovább tart egyes MI-feladatok elvégzése, és megduplázhat bizonyos költségeket az Nvidia leggyorsabb amerikai chipjeihez képest, de ez még így is előrelépés a kínai cégek számára. "Megfelelünk a szabályozásnak, miközben a lehető legversenyképesebb termékeket kínáljuk mindkét piacon" - nyilatkozta a cég. Persze ez a különbség idővel nőni fog, mert az MI-chipek teljesítménye hat-tizenkét havonta megduplázódik, míg a sebességkorlát állandó.

A pénz tehát segít megkerülni a problémát: a kínai chipverzió lassabb, de ugyanúgy képes elvégezni a munkát. "10 millió dollár helyett 20 millió dollárt kell költeni" - mondta egy ipari forrás, aki a partnerekkel kötött megállapodások miatt névtelenséget kért. "Ez szívás? Igen, az. De ez az Alibaba vagy a Baidu számára egyáltalán nem probléma." Ráadásul az MI-kutatók igyekeznek karcsúsítani az általuk épített hatalmas rendszereket, hogy csökkentsék a modellek képzésének költségeit. Ezekhez kevesebb chipre lesz szükség, ami csökkenti a chipek közötti kommunikációt, és mérsékli az amerikai sebességkorlátozások hatását.

Most úgy tűnik, hogy a washingtoni törvényhozók azt tervezik, hogy a tilalmat még ezekre az alacsonyabb teljesítményű termékekre is kiterjesztik. A kormány és az ipar közötti oda-vissza csatározások rávilágítanak arra az amerikai kihívásra, hogy lassítsák Kína fejlődését a csúcstechnológia területén anélkül, hogy az amerikai vállalatoknak kárt okoznának. A szabályok meghatározásakor az amerikai stratégia része volt, hogy elkerüljék a sokkhatást, ami miatt a kínaiak teljesen lemondanának az amerikai chipekről, és megdupláznák saját chipfejlesztési erőfeszítéseiket. "Valahol meg kellett húzniuk a határt, de bárhol is húzzák meg, bele kellett ütközniük abba a kihívásba, hogy hogyan ne okozzanak azonnali károkat, de hogyan csökkentsék idővel Kína képességeit" - mondta egy chipipari vezető, aki névtelenséget kért, hogy beszélhessen a szabályozókkal folytatott magánbeszélgetésekről.