Warcraft 3: Reign of Chaos

Kiadó: Vivendi Universal
Fejlesztő: Blizzard Entertainment

Rendszerkövetelmények:
Minimum: PII 400, 128 MB RAM, 8 MB-os 3D gyorsító, Win9x/ME/2000/XP
Ajánlott: PIII 600, 256 MB RAM, 32 MB-os 3D gyorsító
Hasonló játékok: Warcraft 2, Battle Realms
Kategória: RTS

Vannak játékok, amikre megéri sokáig várni: általában sikeres játékok folytatásai ezek, ahol az előd már kellőképp megalapozta a leendő második/harmadik/ikszedik rész hírnevét, és már az is elég a hype-hoz, hogy bejelentik az újabb részt. Vannak aztán olyan játékok/folytatások, amikre tényleg érdemes várni, akár hosszú hónapokat/éveket is: ezeknél biztosak lehetünk abban, hogy a szeretve tisztel fejlesztő bácsik nem fogják velünk eljátszani a szokásos "még több egység, még jobb grafika, még több pálya, római kettes a dobozon, nekünk meg jó sok lóvé" jellegű játékot, azaz eredeti és kiforrott produktumot vehetünk a kezünkbe a nehezen összespórolt kis pénzünkért. A Blizzard játékai ebbe a második kategóriába szoktak tartozni. Jégviharék eddig kizárólag minőségi alkotásokat adtak ki a kezükből, és ez nem feltétlenül csak a pécés felhozatalukra igaz: aki látta Super Nintendón a Blackthorne-t (vagy játszott a később megjelent pécés verziójával) az tudja, hogy miről beszélek. A Blizzard hírnevét a pécés platformon kétségkívül a Warcraft első része alapozta meg. A konkurens Westwooddal versenyt futva a Tolkien apó által sikeresen létrehozott high-fantasy világba (nem konkrétan a LOTR-univerzumra kell gondolni, licenszre valószínűleg amúgy sem lett volna pénzük azokban az időkben, de a Warcraft világa NAGYON emlékezetet az angol nyelvészprofesszor által megalkotott helyszínekre/fajokra/szabályokra) helyezték át az akkoriban születő tankgyártós/rohamozós RTS műfajt.

    
A Warcraft elsöprő sikernek bizonyult, a két évvel rá megjelent folytatás pedig csak fokozta a cég jó hírét: a két játékból összesen több mint 6 millió darabot adtak el, a Blizzard kikerülhetetlen tényezővé vált a videojátékok piacán. A cég egyéb próbálkozásai (Starcraft, Diablók) az egekbe repítették a fejlesztőgárda renoméját, egy újabb Blizzard logóval ellátott játék megjelenése esemény lett, és a Westwooddal ellentétben ők mindig meg is tudtak felelni a rajongók elvárásainak. Ezek után határozták el, hogy itt az ideje a hármas számú Warcraftnak, és hosszas várakozás után végre mi is első kézből tapasztalhatjuk meg, hogy (ismételten) megérte e kivárni a cég szokásos szöszmötölését...

    
Új dimenziók

Az első dolog, amit a Warcraft harmadik része esetében megtapasztalunk, az új grafikai engine lesz, kezdjük tehát ennél a játék élveboncolását! Az új motor szép, háromdés, és tulajdonképpen minden szempontból korrektül kiszolgálja a játékot. Itt most akár abba is hagyhatnám a grafika elemezgetését, de nem teszem - egyrészt grafomán vagyok, másrészt meg ez az a pontja a játéknak, ami a legtöbb vitát szítja a manapság. Előre gondolva a review fórumában biztosan kialakuló finom kis flame-re, íme a vitaindító: akárki akármit mond, szerintem csakazértis szép az a fránya Warcraft 3. Az egységek/épületek ugyan nem állnak túlzottan sok poligonból, ellenben roppant stílusosan vannak megdizájnolva, és nálam ez számít igazán, nem a sokezres poligonszám. Sokan mondták (már a tavaszi Battlenet stress-test idején), hogy túlságosan is képregényszerű az egész, nem illenek ezek az élénk színek és rajzolt füzetekbe illő karakterek egy alapvetően dark hangulatú játékba. Ebben mondjuk van valami, de ilyen a Warcraft-design, és kész, ezen nem érdemes túl sokat görcsölni.

    
Nekem határozottan tetszettek a régi Metzen-féle rajzokra (lásd: W2 kézikönyv, iszonyat stílusosan rajzol az a pali) hajazó karakterek, és az irreális épület-tereptárgy-élőlény arányok ellenére nagyon is bele tudtam magam élni az eseményekbe. A másik dolog meg az, hogy tessék mondani nekem egy, a Warcraft 3-at grafikailag jelentősen megverő realtime stratégiát az elmúlt időkből. Nem lesz ilyen. Az utóbbi fél év felhozatalából talán a Battle Realms-et lehetne felhozni példának (most először, a későbbiekben még lesz szó a BR-ről, mert vannak párhuzamok a két játék között bőségesen), ami ugyan egy határozottan jól kinéző kis játék volt, de a W3-at semmilyen aspektusában nem szárnyalta túl a külcsín tekintetében. Mindkét játék számára rossz pont viszont, hogy túlságosan is erőltették a történések saját motorral megvalósított elmesélését. A Battle Realms esetében teljesen uralkodó volt ez a módszer, renderelt animnak nyomát sem láthattuk.