Tom Clancy's Splinter Cell: Pandora Tomorrow

Kiadó: Ubi Soft Entertainment
Fejlesztő: Ubi Soft Entertainment
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium III / Athlon 1 GHz, 128MB RAM, 64MB-os DX8 kompatibilis videókártya
Ajánlott: Pentium4 / AthlonXP, 512 MB RAM, 128 MB-os DX8 kompatibilis videókártya
Hasonló játékok: Splinter Cell, Metal Gear Solid sorozat
Kategória: Lopakodós/akció

Az eredeti Splinter Cell 2003. februárjában mutatkozott be PC-n. Az UbiSoft Montreal által fejlesztett játék -amely a kiadó első szárnypróbálgatása volt a kategóriában - hatalmas siker lett. Az egy kaptafára készülő unalmas FPS-ek világában üde színfoltot jelentett a lopakodásra kihegyezett játékmenet, az erős történeti szál, a remek hangulat, na és a lebilincselő grafika. Az újságok értékelései 90% felett alakultak, és a játékosok társadalma egyöntetűen befogadta a jövevényt. Ehhez még vegyük hozzá, hogy az összesített eladások ötmillió eladott példányt számlálnak - nem lehetett kétséges, hogy lesz folytatás, amely végre meg is érkezett.

Fontos tisztáznunk, hogy a Pandora Tomorrow nem kiegészítő, hanem tulajdonképpen a Splinter Cell 2 - így persze elkerülhetetlen az összevetés az első résszel. Neves elődhöz folytatást készíteni mindig is nagy kihívás. Az új résszel az Ubisoft Shanghai még feljebb próbálta tornászni a lécet. Érezhetően nagyon nagy hangsúlyt fektettek a közösség visszajelzéseinek elemzésére, hogy a Splinter Cell legjobb vonásait megtartva, még tovább finomíthassanak a játékon.


A Tom Clancy univerzumban játszódó kalandokat most is Sam Fisher szupertitkos-szuperképzett kommandós bőrébe bújva élhetjük át. Tom Clancy neve garancia a minőségre, és most sem csalódunk benne. A történet szerint 2006-ban az Egyesült Államok létrehoz Kelet-Timoron egy ideiglenes katonai támaszpontot, segítendő a "világ legfiatalabb demokráciája" védelmi erőinek kiképzését. Az Egyesült Államok katonai jelenléte Délkelet-Ázsia szerte heves tiltakozásokat vált ki, de a timori demokráciát fenyegető indonéz milíciák magatartása indokoltá teszi az USA fegyveres erőinek jelenlétét.


Az amerikaellenes gyűlöletszításban - az indonéz kormány jórészt korrupt tagjainak nemhivatalos támogatását élvezve - a Suhadi Sadono vezette gerilla milícia jár az élen. Suhadi Sadono emberei megtámadják és elfoglalják a Kelet-Timorban, Diliben lévő amerikai nagykövetséget, túszul ejtve a több tucatnyi civil és katonai személyzetet. Itt lépünk be mi - alias Sam Fisher - a képbe. Feladatunk védeni és segíteni az amerikai haderőt a helyszínen és egyéb távoli vidékeken mindaddig, amíg Suhadi terrorista célkitűzései meg nem hiusulnak, és gerilla osztaga meg nem semmisül.


Suhadi Sadono                 Sam Fisher
Az első részben a történetíróknak nemcsak a politikai helyzetet kellett felvázolniuk, hanem a Splinter Cell teljes világát - Sam Fisherestől, Nemzetbiztonsági Hivatalostól - be kellett mutatnia a játékosoknak. Talán kicsit soknak is tűnhetett ennyi új információ. A Pandora Tomorrow-ban a párbeszédek már sokkal jobban a cselekményre koncentrálhatnak, a régi ismerősök mellett megismerhetünk új karakereket is.


Maga a játék keveset változott. A grafika szinte változatlan maradt, továbbra is az Unreal Engine duruzsol a motorháztető alatt - hozzáteszem, nagyon szépen teszi mindezt. A víz és a környezet kapott pár új shadert, és láthatóan nagyobb felbontású textúrákkal ruházták fel a pályákat. A motort elsősorban a sötét helyszínek minél szebb, és hangulatosabb megjelenésére alakították ki - nem nagyon gondolkoztak el a készítők azon, hogy milyen jól használható nappali helyszíneken is. Mostanra felismerték milyen jól teljesít világosban is, így az új részben már sok nappali pályán játszhatunk majd. Ami a játékmenetet illeti, továbbra sem kell ellenfeleket hegyekbe lőnünk, térdig gázolni a töltényhüvelyben, vagy bullet time-ban a golyók elől elhajolgatni - csak csendben gubbasztani a sötétben, és észrevétlen maradni. Természetesen maradt a TPS (harmadik személyű) nézet is.