Digitális fényképezőgép-útmutató

Sorozatfényképezés

Szinte bármely gép rendelkezik a sorozatfényképezés képességével, melynek beállítása után az exponáló gombot folyamatosan nyomva tartva egymás után készülnek képeink. Ezen adatokból azt tudjuk meg, hogy gépünk milyen gyors egymásutánban képes fotókat készíteni, illetve maximálisan mennyi képet tud egymás után fényképezni egy sorozaton belül. Ha eléri a maximális képszámot, akkor a gépnek mentési időre van szüksége, hogy az elkészült fotókat eltárolja. Ez akár többször 10 másodperc is lehet. Ezután a sorozatfényképezés folytatható. Példa fényképezőgépünk 2 képet készít egy másodperc alatt és teszi mindezt maximálisan 10 kép hosszig. Átlagosan kb. 1,5-2 képkocka sebességet érnek el a gépek, de akad olyan modell amely 4-5 képkocka/másodperc sebességre is képes, de ez esetben csak néhány képet képes elmenteni, vagy kisebb képméretben képes ezt a sebességet hozni. Akadnak 8-10 képkocka/másodperc sebességre képes gépek is, de nagy általánosságban ezek jóval kisebb képmérettel dolgoznak, mint a gép által egyébként elérhető legnagyobb képméret.

Mozgóképfelvétel

Az állóképek világán túl szinte minden digitális fényképezőgép alkalmas valamilyen minőségű videófelvételre is. Ez alól jelenleg technikai adottságaik miatt kivételek a komolyabb tükörreflexes gépek, többnyire azért is, mert az ilyen gépet vásárló réteg nagy része nem igényli ezt a kommersz funkciót. Azt tartsuk szem előtt, hogy fényképezőgépünk filmfelvevő képessége nem lesz egyenértékű egy digitális, vagy analóg videókamera képességeivel és viszont is igaz, hogy egy videókamera állókép-készítési képessége nem mérhető össze egy digitális fényképezőgép fotóminőségével és lehetőségeivel.

Átlagosan 320x240 képpontos videót készíthetünk 15 képkocka/mp sebességgel, de egyre gyakrabb a 640x480 képpont méretű, 30 képkocka sebességű videó lehetősége is. A készíthető mozgókép hossza is gépenként változhat, általában 30 másodperc, illetve néhány perc egyszeri felvételére van lehetőség, de több gép kínál végtelen felvételi lehetőséget, amely természetesen a memóriakártya beteltével véget ér. A gépek nagy része hangot is képes felvenni a mozgókép mellé, a zoom lehetőségét azonban sok gépen letiltották, mivel a zoommotor belehallatszik a hangfelvételbe.

Távvezérlés

A távvezérelés lehetősége az olcsóbb gépeknél nem adatott meg. Általában vezetékes vagy infra elven működő távvezérlőt használhatunk. Néhány gépen akár mindkettőre lehetőség van. A távvezérlés abban az esetben segíthet, ha nincs módunk a gép mögé állni, vagy pl. esti, hosszú záridős felvételeket készítünk állványról és a gép legkisebb remegésének kiszűrése érdekében távkioldóval exponálunk.

Állványmenet

Gépünket fotóállványra erősíthetjük e szabványmenet segítségével. Anyaga legtöbbször műanyag, kicsit drágább gépeknél fém. Jó ha az állványmenet egy vonalban van az objektív középtengelyével, mivel pontosabb panorámaképek készítését teszi lehetővé, de ez ne legyen döntő szempont a választásunknál, mert az átlagos gyakorlatban ennek szinte semmi jelentősége.

Önkioldó

Ezzel a képességgel szinte minden gép rendelkezik, még az olcsóbbak is. Segítségünkre lehet, ha például mi is szerepelni akarunk a családi csoportképen. Általában 10 másodpercre időzíthetjük a gépet, melynek végén megtörténik az expozíció. Némely gépen rövidebb, 2-3 másodperces késleltetés is beállítható, ez abban az esetben segíthet, ha nincs távvezérlőnk és állványról fényképezve a 2-3 másodperc elég, hogy lecsillapodjon a kezünk által az állványban keltett remegés.

Időzített sorozat

Elég ritkán találkozhatunk e képességgel. Beállításával gépünk a beállított időközönként (pl. percenként vagy óránként) készít egy képet. Az így kapott képeket összefűzve érdekes sorozatot kapunk például egy virág kinyílásáról, vagy a napfelkeltéről.

Memóriakártya típusa

Arról tájékoztat bennünket, hogy milyen fajta memóriakártyát fogad gépünk. A leggyakoribb típusok:

		CompactFlash (CF): a legrégebben piacon lévő, és talán legelterjedtebb kártyaformátum. Olcsó, és cikkünk írása idején már a több gigabyte kapacitású kártyák is elérhetőek. Létezik Type I. és Type II. verziója, melyek leginkább csak vastagságukban különböznek egymástól. A Type I. foglalatot használó gépekbe nem illeszthető Type II. kártya, fordítva viszont igen.
		MicroDrive (MD): CompactFlash Type II. kártya méretű, kis, mozgó alkatrészt is tartalmazó háttértároló. Korlátozottan sérülékeny, viszont nagy kapacitásához képest relatíve olcsó és egyes gépekben kellően gyors is. Sok CompactFlash Type II. foglalatos gép fogad MicroDrive-ot is.
		Smartmedia: egyes (használt) gépekben még találkozhatunk vele, de lényegében, korlátozott tárolókapacitása miatt már nem élő kártyaformátum.
		Secure Digital (SD): Rendkívül kis méretű, egyre népszerűbb kártyaformátum. Az adatokat saját kódolással tárolja. A CF kártyákhoz képest még némileg magasabb az ára.
		MultiMedia Card (MMC): az előbbi kártya közeli rokona. Méretben megegyeznek, de az MMC kártya hagyományos, kódolatlan formában tárol.
		xD: a jelenlegi legkisebb méretű kártyaformátum. Több gyártó is ezt a fajtát használja gépeiben. Azonos kapacitású társaihoz képest ára viszonylag magas.
		Memory Stick: A Sony cég házi formátumaként indult kártyatípus, de mára több gyártó is alkalmazni kezdte gépeiben. Relatíve magas az ára.

Géphez csomagolt memóriakártya

A legtöbb digitális fényképezőgéphez jár egy alap memóriakártya. Általában kis kapacitású, csupán néhány fotó tárolását teszi lehetővé, így a gépvásárlással együtt érdemes egy ugyanolyan, nagyobb kapacitású kártya beszerzése is. Szerepe csupán annyi, hogy a vásárlást követően gépünket kipróbálhassuk, egy komolyabb fotóskirándulásra már nagyon kevésnek bizonyulhat. Némely gépek esetében nem jár ilyen kártya, mert rendelkeznek némi belső memóriával, azonban egy nagyobb kiegészítő kártya ezek mellé is erősen javallott. Amelyik gépnek csak belső memóriakártyája van, és nem csatlakoztatható hozzá semmilyen memóriakártya, annak megvételét nem javasoljuk.

Tömörítetlen formátum

Tömörítetlen képformátumként TIFF vagy RAW választható. A TIFF képformátum a JPG-hez hasonló, gép által feldolgozott kép veszteségmentes változata. Előnye, hogy ezáltal jobb képminőséget kapunk, bár átlagos felhasználó számára szinte semmi lényeges különbség sincs a sima JPG és a TIFF fájl között. Nagy hátránya, hogy rendkívül méretes, egy JPG fájl méretének akár a 10-15-szörösét elfoglalhatja, így a kezelése akár számítógépen, akár digitális fényképezőgépünkben rendkívül nehézkes. A fényképezőgép egy ilyen kép készítése után akár egy perc ideig is menthet egyetlen fotót.

Komolyabb gépekben választható a RAW képformátum, mely a képérzékelő nyers adatait tartalmazza, a fényképezőgép mindenféle utólagos képmanipulációja nélkül. Az előbbi két formátumnál sokkal szélesebb körű felhasználása lehetséges. Használata professzionálisabb igények esetén javasolt, a vele való foglalkozás ugyanis utólagos időráfordítást igényel. Ez esetben nekünk kell a gép helyett elvégezni a kép szükséges korrekcióit, valamint konvertálni a megfelelő formátumba. Azoknak, akik a fotózást hobbi szinten szeretnék űzni, nem biztos, hogy komoly segítséget nyújt.

Tömörített képformátum, tömörítés mértéke

Jelenleg a jól ismert, elterjedt JPG formátum van általános használatban. A legtöbb gépben tömörítésének mértéke is állítható, így helyet spórolhatunk meg a memóriakártyán, viszont gyengébb minőségű képet kapunk végeredményül. Mindennapos felhasználásra bőven megfelelő minőséget nyújt.