A Deutsche Telekomnak meg kell nyitnia szélessávú hálózatát

Az Európai Unió hajthatatlannak tűnik a kérdésben, így egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a német távközlési konszernnek meg kell nyitnia nagy sávszélességű hálózatát konkurensei előtt.

Az Európai Bizottság meghozta határozátát, amely kötelezi az óriáscéget a piacok megnyitására. Brüsszel áldását adta a német Bundesnetzagentur szabályozási javaslatára, amely megnyitja a Deutsche Telekom szélessávú hálózatát a konkurencia előtt. A felhasználók számára ez örömteli döntés lehet, hiszen még olcsóbbá válhatnak a szélessávú hozzáférések, a vállalat viszont érthetően nincs elájulva a dologtól. A döntés értelmében a Deutsche Telekom minden hálózatát köteles lesz megnyitni, beleértve a jelenlegi DSL- és az új VDSL-rendszereit is.

A Bundesnetzagentur "erős politikai nyomás alatt bizonyította be függetlenségét" - hangsúlyozta az EU médiaügyi biztosa, Viviane Reding. "A német szélessávú internetes piac megnyitása a verseny előtt jobb szolgáltatásokat és alacsonyabb díjakat eredményez majd az internet elérésében." A rendelkezés a Bitsrom szélessávú hálózat elérhetőségét rendezi a felhasználót elérő utolsó szakaszon. A DT konkurensei a jövőben saját feltételeik szerint kínálhatják saját szélessávú internetes szolgáltatásaikat. "Végre lezárulhat ez a kérdés és így mindennek jó a vége" - nyilatkozta Viviane Reding illetékes európai uniós biztos szóvivője.

A DT új üvegszálas hálózata már hosszabb ideje heves vita tárgyát képezte. A német kormány egy meghatározott időre mentesítette volna a hárommilliárd eurós költséggel épült hálózatot a döntés hatálya alól. Reding ezt kategorikusan ellenezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba a német kormány ellen. A szakemberek szerint a DT csak akkor menekülhetne meg, ha be tudná bizonyítani, hogy a VDSL egy teljesen új technológia és ezért kiesne a szabályozás hatálya alól. "Kérdéses, hogy az EB szabályozza-e majd a VDSL-piacot is. Mi legalábbis azt szeretnénk, ha ebben a kérdésben csak később születne döntés" - reagált a német Szövetségi Távközlési Hálózatellenőrző Hatóság szóvivője. A német hatóság egyébként már a múlt héten állást foglalt a kérdésben.


A Deutsche Telekom frankfurti hálózatmenedzselő központja
Németországgal ellentétben számos országban jóval előrébb tart a távközlési liberalizáció, viszont a DT nem így gondolja, a cég nemtetszését fejezte ki a döntéssel szemben. "A német piacon még az EU adatai szerint is a legnagyobb ütemben növekszik a szélessávú internetes kapcsolatok száma" - hangsúlyozta ki a DT szóvivője. Mark Nierwetberg a dpa-AFX pénzügyi hírügynökségnek. Közlésük szerint a versenytársak a német piacon nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek az európai átlagnál, és a rendelkezés a túlszabályozás klasszikus esete. A COLT Telecom GmbH (Frankfurt) ezzel szemben Brüsszel döntését "a német szélessávú piac számára égetően fontos kedvező jelnek" értékelte. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak működő verseny képes kedvező szélessávú internet elérési díjakat kialakítani.

A Bundesnetzagentur szerint a Brüsszel jóváhagyásával meghozott döntésnek három héten belül érvénybe kell lépnie. A döntés ellen a Deutsche Telekom fellebbezéssel élhet, ennek azonban nem lesz halasztó hatálya. A hozzáférés felszabadítása érvényes a DSL, az ADSL és a VDSL hálózatokra. Az EB szerint a DT a szélessávú piac 60 százalékát birtokolja. Az EU médiaügyi biztosának szóvivője cáfolta a Bundesnetzagentur egy korábbi közleményét, amely szerint a döntés hatálya nem terjedne ki a VDSL hálózatra. A szöveg egyértelműen megfogalmazza, hogy a VDSL szolgáltatáshoz való hozzáférés nem korlátozható. (A VDSL 50 MBit/sec adatátviteli sebességével ötvenszer gyorsabb egy hagyományos DSL kapcsolatnál.)

Magyarország az Európai Unióban második helyen áll az úgynevezett piacelemzési folyamat, azaz a távközlési piac liberalizációs folyamatának megvalósítása terén, és első helyen az új tagállamok között - számolt be 2005 nyarán az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott korábbi meghallgatáson egyik vendégelőadóként Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. Nem sokkal később, tavaly ősszel a magyar távközlési cégek képviselői egyetértettek abban, hogy hazánkban a távközlési piacon még nem mindenhol teljes a verseny, tehát bőven van még tennivaló.

A kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal is érdekelt, mely a távközlési szektorról készült múlt havi tanulmányában hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelkedő feladatának tartja a kartellek elleni küzdelmet amellett, hogy a jövőben biztosítani kívánja az erőfölénnyel való visszaélések megítélése során a befektetések védelmét és az innováció ösztönzését. A szervezet annyira elégedett a hazai helyzettel, hogy más liberalizálás alatt álló iparágak szabályozása számára is követendő példának kívánja állítani az európai és magyar elektronikus hírközléspiaci verseny és szabályozás alakulását.