A szervert terheld, ne a pénztárcád!

A XXI. század sokak szerint nem szól másról, mint az informatika térhódításáról, az internet és az online szolgáltatások terjedéséről. A vállakozások kénytelenek ezt a fejlődést lenyelni, hasonlóan ahhoz, mint mikor a lovaskocsiról áttértünk a robbanómotoros járművekre. A különbség viszont az, hogy ez kevésbé kézzelfogható. Hogyan érti meg egy vállalatvezető, hogy mi a jó a cégének és mi az a szerver és miért van rá szükség?

A technológiai forradalmak mindig azoknak a vállalkozásoknak kedveztek, akik nem voltak restek fejlődni, invesztálni a változásba. Egyáltalán nem meglepő manapság, ha egy semmiből jövő cég az internet adta lehetőségek mentén több ezer százalékos fejlődést ér el rövid időn belül. Talán hamarosan eljutunk oda, hogy azok a cégek, akik szolgáltatnak, de nem fejlesztenek, nemhogy előnyhöz nem jutnak, de hamar leengedhetik a rolót, mert a verseny új pályára költözik.

Értse meg, kedves cégvezető, hogy az informatika nem felesleges kiadás, hanem kötelező lépés, persze lehet racionális döntéseket hozni és kevésbé racionálisakat is. Ki lehet dobni úgy az ablakon milliókat, hogy annak az égvilágon semmi haszna és lehet párszázezres befektetésnek is kulcsfontosságú marketing értéke. Ez a cikkünk főleg azt a témát kívánja körüljárni, hogy az online szerepléshez szükséges szervermegoldások kialakítására milyen ésszerű forgatókönyvek léteznek.

A baba első lépései

Legyen szó bármilyen vállalkozásról érdemes megjelennie az interneten, akár egy mára kezdetlegesnek mondtható statikus honlappal is. Az üzletfelek, ügyfelek számára egy biztos pont a telefonkönyvön túl, ha a céggel kapcsolatban tájékozódhatnak a világhálón. Alapesetben ez egy egyszerű html vagy flash alapú oldal, korlátozott számú aloldallal, ami nem fog bonyolult számításokat végezni, kéréseket teljesíteni, sem óriás fájlok letöltését kiszolgálni.

Az első lépéshez ajánlott szolgáltatás, mikor egy létező szerveren bérel az ügyfél egy kis zugot magának, ezt shared hostingnak vagy webhostingnak nevezzük. Itt akár 100 ügyfél is osztozhat egy szerveren, de jól megférnek egymás mellett, mert senki nem akar nagyot harapni a teljesítményből. Számtalan szolgáltató kínál havi pár ezer forintos csomagáron 100 - 250 Mbyte tárhelyet, saját domain nevet és email szolgáltatást, de bele kell nyugodni, hogy ezzel pénzt nem fog keresni közvetlenül senki. Szerencsés helyzet indulók számára, hogy itt nem kell foglalkozni azzal, hogy a szerver milyen hátteret igényel, fogalma sem lesz róla, hogyan működik. Kap egy online elérhető felületet, ahová feltöltheti/feltöltetheti weboldalát, ami működni fog akár az örökkévalóságig.

Tinédzser korszak

Az igazi kihívás ott kezdődik, mikor valaki egy komolyabb informatikai megoldást szeretne létrehozni, mely a külvilág felé nyitott, nagyban internet függő. Ez már húsba vágó téma lesz, több évre előre tervezést igényel. A kérdés, hogy mekkora legyen a szerver, milyen platform, milyen szabvány, milyen teljesítmény, milyen alkalmazások fussanak rajta. Hol helyezzék el a szervert, saját tulajdonú vagy bérelt legyen, saját alkalmazottak működtessék vagy külső céget bízzanak meg? Ügyvezető legyen a talpán, aki a cég eredeti céljainak elérése mellett ezt is kellő higgadtsággal, de nem közönnyel tudja kezelni.

Az első és legegyszerűbb variáció, ha a szerver célja a telephelyen belül működő számítógépek kiszolgálása. Ilyenkor egy egyszerű kicsi szerver és kábelezés, szoftverezés után működik is a rendszer. Nem érdemes nagyon ragozni, de tételezzük fel, hogy Kovács úr, egy kis- vagy középvállalat vezetője megvilágosodott és szeretné tevékenységét kiegészíteni online felülettel is. Lehet ő kereskedő vagy lapkiadó vagy szolgáltató cég is, a feladat azonos.

Konzervatív beállítottságú lévén úgy gondolja, hogy szeretné saját kezében tudni ezt a feladatot, így cége létező telephelyére álmodott meg egy szerverszobát, ahol a szálak összefutnak majd. Tevékenysége komoly számítási kapacitást kíván, ezért informatikusai tanácsára egy ipari kategóriás, négyprocesszoros, redundáns táppal ellátott szervert vásárolna meg 4 Gbyte memóriával és három darab 73 Gbyetos merevlemezzel. Boldogan kifizetik érte a 2,5 millió forintot, majd újabb informatikus-rendszergazda alkalmazottakat vesznek fel (havi 200 ezer kiadás), akik ezt a rendszert kezelik.

Sajnos a cég telephelye nem a Victor Hugo utcában van (BIX: adatkicserélő központ, ahol a hazai szolgáltatók adatainak nagyrésze találkozik), ezért egy nagy sávszélességű bérelt vonalat rendelnek meg egy szolgáltatótól, ami 3-400 ezer Ft-ba kerül majd havonta. A kiválasztott szerver teljesítményénél fogva majdnem átvette a kazán szerepét, ezért gondoskodni kellett arról is, hogy egy különálló, lehetőleg pormentes teremben, de mindenképp klimatizált környezetben berreghessen magának a szerver. Sőt takarítőnő-, kíváncsi vendég- és rosszindulatú dolgozóbiztosra is kellett alakítani a termet, ami összességében újabb hét jegyű kiadásnak bizonyult. Az igazi meglepetés akkor következett, mikor a bérelt vonal netszámlája mellé a villamosművek kiküldte a következő havi villanyszámlát is - bár gyanús volt, hogy a szerverben nem dísznek van két 1740 W-os táp.

Felelősségteljes felnőtté válás

A fenti rémtörténet akár el is riaszthatna bármilyen céget attól, hogy belevágjon ilyen fejlesztésbe. Természetesen mindenki skálázza be magának a kategóriát, de egy kisvállalkozásnak a fél milliós belépő szintű szerver a 100 ezer forintos bérelt vonallal ugyanolyan megterhelő, mint a közepeseknek a 2,5 millió. Az alternatíva, ahogyan egy korábbi cikkünkben a teljes IT-outsourcing esetében, itt is egy specializált külső szolgáltató lehet. Szerencsére a hazai piac is eljutott oda, hogy elsődleges az ügyfélérdek, mert abból lesznek a hosszútávú együttműködések. Ennek megfelelően szinte bármilyen igényt képesek elég versenyképes áron kielégíteni a nagyobb és akár a kisebb szolgáltatók is.


Kovács úr újrakezdi a gondolkodást, immár az alternatívát is figyelembe véve. Meglepően hallja, hogy a szolgáltatóval való tárgyalásain a konkrét típus kiválasztása után választhat a hardvervétel és a bérlés között. Bérlés esetén ugyan 1-2 év hűséget kell fogadnia, de ez pontosan úgy működik, mint a mobilszolgáltatóknál. A fent említett szervert az egyik szolgáltató egy éves szerződés esetén 2,7, míg 2 éves hűséggel 3,5 millió forintért vesztegeti, ami havonta esedékes számla formájában érkezik (229 ezer/hó, illetve 149 ezer/hó). Elsőre nem tűnik csábítónak az ajánlat, hiszen 2 év után sem lesz Kovács úré a szerver, pedig legalább annyit kifizetett érte. Ugyanakkor kapott két extra szolgáltatást. Bár nézőpont kérdése, akár a szervert is veheti extrának a másik kettő mellé.

Co-location

Újabb idegen kifejezés: Co-location, azaz elhelyezés. Esetünkben ez annyit tesz, hogy a szolgáltató vállalja, hogy az adott szervert - legyen az saját vagy bérelt - egy erre speciálisan kialakított szerverteremben működteti. Gondoskodik a folyamatos áramellátásról és fizeti a villanyszámlát, klimatizálja és pormentesen tartja a helyet, hogy a szerverek a lehető legoptimálisabb körülmények között végezhessék dolgukat. Sőt kivétel nélkül 24 órás rendszerfelügyeletről gondoskodnak és viszonylag rövid idő alatt garantálják bármilyen hiba elhárítását is.

IP-hosting

Emelett természetesen egy 10/100/1000Mbit-es sávszélességű állandó kapcsolatot kap az elhelyezett szerver, ami közvetlenül csatlakozik a gerinchálózatokhoz, nem szabva gátat semmilyen irányból érkező látogató seregnek. A kutya többek között itt van elásva. Míg egy otthoni bérelt vonal kiépítése és üzemeltetése havi többszázezerbe kerül, addig a közvetlen BIX kapcsolattal rendelkező szerverhotelek egy komolyabb üzleti ADSL áráért (kb. 30 ezer Ft) kínálnak 100Mbit-es kapcsolatot, ami még akkor is nagyon kedvező, ha hozzá kell számolni, hogy ugyanennyit érdemes elkölteni a telephelyen is internetelérésre, hogy a szervereket a dolgozók is kényelmesen elérhessék.

"Az ár kedvezősége abból adódik, hogy a szerverteremben is a fajlagos költségek minimálisak, hiszen egy óriási teremben akár több száz szerver is elduruzsol egymás mellett közös klímán és rendszergazdákon osztozva. Továbbá a szolgáltató nagy tételben képes megrendelni meg szervereit, sőt a szerveralkalmazásokat is a gyártótól kb. a kiskereskedelmmi ár 80%-t fizetve érte, amire a banki költségeit és profitját rászámolva is csak 90% lesz. - tudtuk meg Rozsnyai Lászlótól, az Interware marketing és termékfejlesztési vezetőjétől.

Ki fizeti a révészt?

A fenti két változatból ugyan még nehéz kihámozni, csakúgy mint a valóságban, hogy pontosan hány forint különbség van a két opció között. A legérdekesebb kérdés a bérlet vagy vétel döntés. A vétel hátránya, hogy induláskor nagy befektetést kíván, de legalább egy banki hitel felvételét, viszont akár 3-4 évig is használni tudja a cég a vasat. Ennél tovább szinte semmiképp, hiszen ez alatt a periódus alatt bőven fejlődik annyit a világ, hogy elavultnak fog számítani. Ráadásul megvan annak a kockázata, hogy az organikus növekedés során a cég kihízza a szervert és kellemetlenséget okozhat annak eladása és egy teljesen új beszerzése.

A bérlet hátránya éppenséggel a hosszan tervezőknek mutatkozik meg, hiszen a szerződés lejárta után semmi nem marad tulajdonban, tehát 4 évre vetítve inkább érdemes elgondolkodni a saját tulajdonú szerver hotelben való elhelyezésén, de aki dinamikus növekedésre számít, annak bérelt szerver esetén bármikor megvan a lehetősége magasabb csomagba való átállásra komolyabb költségek nélkül. A bérelt szerverhely mellé alkalmazhat a cég saját informatikust, ő automatikusan szabad hozzáférést kap a hardverhez, bármikor bemehet egy merevlemez cserére. Illetve a szolgáltatótól is megrendelhető rendszergazdai szolgáltatás, ami egyszerűbb, de adott esetben drágább is lehet.

Abban az esetben, ha egy cég a szervert is bérli szoftverekkel együtt, a szerverhelyet is rendszergazdai szolgáltatásokkal, illetve természetszerűleg az azon működtetett alkalmazás, portál is egy speciális fejlesztő cég kezében van, akkor a vállalat hátradőlhet kényelmesen, végezheti a dolgát amire eredetileg megalakult és havonta kap egy számlát a teljes háttérszolgáltatásról, csakúgy mint otthon a telefonálásról vagy a kábeltévéről.

Ki ne?

A szerver elhelyeztetés és bérlet persze nem minden vállalkozásnak automatikusan jó dolog. A közeljövőben ugyan a gazdasági miniszter szerint az EU pályázati pénzek nagy része informatikai fejlesztéssel is együtt járó projekteket támogat majd, de minden vállalkozásnak a körültekintés és a lehetőségek felmérése a legfontosabb feladata. Nyugat-Európához képest a hazai internet kevésbé szolgáltatás orientált, mint tartalom, tehát van még lefedetlen terület, ki kell használni. Nem biztos, hogy az 50 fős pékségnek saját szerverre van szüksége, de az 5 fős grafikai stúdiónak lehet elkelne egy.