Milyen hatásai lehetnek egy atomkonfliktusnak?

Akár egy kis méretű, két szomszédos ország között zajló atomháború is képes olyan súlyos következményekkel járni mint a teljes második világháború.

Egy apró atomkonfliktus is évtizedekre tenné tönkre a globális éghajlatot, olyan környezeti hatásokat idézve elő, ami világszerte minden élőlény számára a pusztulás rémét hordozza magában, állapították meg a Rutgers Egyetem kutatói. A tanulmány a Közel-Keleten és Ázsia egyes területein tapasztalható erőfitogtatások és egyre növekvő feszültség tükrében rámutat, hogy a legkisebb atomhatalmaknak is legalább 50 Hirosima méretű fegyver fog a rendelkezésére állni igen rövid időn belül. Emellett körülbelül 40 ország rendelkezik egy tekintélyes nukleáris arzenál kialakításához elegendő plutóniummal és urániummal.

Egy kis ország valószínűleg a sűrűn lakott övezeteket veszi célba nukleáris fegyvereivel a pusztítás maximalizálása érdekében, vélekedett a tanulmányt ellenőrző Owen Toon, a légköri és óceáni tudományok tanszékének vezetője, aki egyben a potenciális környezeti hatásokat is elemezte. Toon, aki korábban többek közt Carl Sagannal elsőként definiálta az "atomtél" kifejezést, egy ilyen területi viszály esetén országonként 2,6 és 16,7 millió közöttire becsülte a halálos áldozatok számát, népsűrűségtől függően.


Nagaszaki városa a bomba ledobása előtt 2 nappal...
Az éghajlati anomáliákat elsősorban a vulkánok által kiváltott éghajlat-változási modellekből képezték le, melyben Alan Robock, a környezeti tudományok professzora volt a kutatók segítségére. Számítógépes szimulációi viszonylag kis mennyiségű és erejű nukleáris fegyver esetén is meglepően nagy változásokat jósolnak. A pusztítás katasztrofális méreteket ölthet, és igen hosszú távon kell vele számolni. Az a tény pedig, miszerint a konfliktus földrajzilag csak egy szűk régiót érint, gyakorlatilag semmit nem jelent, a hatások ugyanis világméretűvé nőhetik ki magukat.

A kutatók két kis szubtrópusi, harmadik világbeli nemzet villongásait vették alapul, majd megvizsgálták milyen éghajlati hatásai lennének, ha a nemzetek haderejei 50-50 Hirosima erejű (15 kilotonna) atomfegyver arzenállal esnének egymás legsűrűbben lakott területeinek. Csupán a robbanásokból keletkező füst ötmillió tonna koromrészecskét juttatna a levegőbe, ami jelentős lehűlést eredményezne Észak-Amerika és Eurázsia nagy részén, komoly hatást gyakorolva a termőföldekre is. Az eredmények megerősítették azokat a korábbi atomtéllel kapcsolatos spekulációkat, mely szerint az éghajlati hatások a célterületektől, illetve a konfliktusban érintett országoktól egészen nagy távolságokban is kialakulnak.


... és a támadás után három nappal
Mint említettük, egy atomháború éghajlati hatásai leginkább a hatalmas vulkánkitörésekéhez hasonlíthatók. Ilyen volt például az elmúlt fél évezred legnagyobb kitörése, az indonéz Tambora 1815-ös pusztítása, melyet követően 1816-ban New England-re könyörtelen hideg sújtott le. Ezt az évet nevezték el a "nyár nélküli esztendőnek". A kitörés Európában is éreztette hatását: az időjárás annyira hideg és csapadékos volt, hogy az éves termés nagy része elpusztult, éhínséget eredményezve kontinensünkön.

Tambora hatása mindössze egy évig tartott, viszont már száz 15 kilotonnás atomfegyver 10 évre elegendő szénrészecskét pumpálna a sztratoszférába, ami nem csupán időtartamát, de pusztító hatásait nézve is jóval nagyobb lenne a Tamboránál. Ne feledjük, ez a mennyiség nagyjából 0,03%-a a világ jelenlegi nukleáris arzenáljának, szögezte le Robock professzor.