Intel: új chipgeneráció jövőre

A processzorgyártó terveiről újabb részletek láttak napvilágot - az Intel szerint a jövőre bemutatkozó generáció a Pentium Pro 1996-os bevezetése óta a legátfogóbb változtatást hordozza majd magában.

A tervekről a napokban maga a gyártó számolt be, fontos részletekről rántva le a leplet a következő generációs architektúra előnyeivel kapcsolatban. A bejelentésből megtudhatjuk, hogy az egyelőre Nehalem kódnéven emlegetett család előtt is készülnek még érdekes újításokkal, amelyek a Penryn alapú Core 2 sorozat utolsó tartalékait hivatottak mozgósítani.

Az év második felében ugyanis megérkeznek a 45 nanométeres Penryn változatok, amelyek már az új tranzisztortechnológiára épülnek. A gyártó saját adatai szerint ez már önmagában 20 százalékos gyorsulást eredményez, mégpedig a fogyasztás növekedése nélkül. Ez teszi lehetővé, hogy az új chipek akár 3 GHz-es órajelen futnak majd, a lecsökkent méret révén pedig a másodszintű gyorsítótárat egészen 12 MB-ra növelik a négymagos példányokon. Az új technológia a tranzisztoroknál megfigyelt szivárgást ötödére, illetve tizedére csökkenti, a rendszerbusz órajelét pedig egészen 1600 MHz-ig skálázhatják.



A Nehalem család első tagjai jövőre bukkannak majd fel, több érdekes architektúrális módosítással. Ismét megjelenik a Hyper-Threading, amely az abszolút csúcskategóriás, nyolcmagos szerverchipekből 16 magos összeállítás varázsol. A minden eddiginél hatékonyabb energiatakarékosság érdekében nemcsak az órajel, hanem a feszültség, a szálak, a gyorsítótár és a használt magok száma is dinamikusan változtatható lesz, valamint végre megjelenik az integrált memóriavezérlő, amely az AMD Opteronjaiban és Athlon 64 processzoraiban már évekkel ezelőtt bizonyított.

A család megjelenésével egy időben kibővül az SSE4 utasításkészlet, illetve megjelenik a megosztott, többszintű gyorsítótár - hasonlóan az AMD Barcelona magos chipjeihez, amelyek nagyméretű harmadszintű gyorsítótárat is hasznosítanak. A tervekben integrált grafikus vezérlőt is említenek, az Intel nyilván nem hagyja megválaszolatlanul a Fusion projektet.

A Nehalem életében a 45 nanométeres csíkszélesség csupán az első lépés lesz. 2009-ben ez ugyanis tovább csökken 32 nanométerre, az új változatokat egyelőre Westmere kódnéven emlegetik.