Blood Bowl

Grafika: A Blood Bowl grafikai megvalósítása kissé idejétmúlt, mégis kijelenthető, hogy a stílus igényeit tökéletesen kielégíti. Persze aki érzékeny a játékok megvalósítására, az jobb, ha be se szerzi a játékot. A játékot meghajtó motor már elavult, nincsenek látványos kiegészítő elemek, a karakterek is vésővel lettek formálva, de a hangulat elviszi a játékot a hátán. Az egész remekül passzol a Warhammer világához, az animáció meglepően szépre sikeredett, ami a sok-sok vicces jelenet közvetítését még élvezetesebbé teszi. Nincsenek viszont több millió poligonból összetákolt karakterek és környezet. Az egész külcsín úgy két-három évvel ezelőtti benyomást kelt.

Kezelőfelület: A kameranézet is elbukik, mert teljesen láthatatlan szögekből próbálja meg a játék tolmácsolni az eseményeket. Emellett a tutorial is förtelmesen gyengére sikerült. Gyakorlatilag semmit nem tanul meg belőle az ember, így minden apró fortélyra akció közben kell rájönnünk, ami merőben megnehezíti a dolgunkat. A körökre osztott módnál is komoly figyelmet igényel a játék, nem nagyon van időnk gondolkodni, azonnal át kell látni az aktuális, éppen kialakult helyzetet.

A semmitmondó tutorial mód miatt a kezdő játékosok komoly gondban lesznek kezdetben, és akinek nincs kellő türelme, az biztosan nem fogja élvezni a játékot, mert nem fogja megtanulni kezelni sem. A fejlesztők részéről oltári nagy hiba, hogy nem kapott jobb gyakorló módot a Blood Bowl, sok potenciális vásárlótól esnek így el a fejlesztők.

Játszhatóság: A játék alapvetően körökre osztott, de van egy valósidejű akció része is. Előbbi során két félidős összecsapásokat vívunk, melyek 8-8 körig tartanak, a körök pedig addig zajlanak, míg el nem fogynak cselekvési lehetőségeink. A gyors játékmenetet kínáló valósidejű mód azonban mindenféle taktikázást és gondolkodást mellőz, a játék pedig egy teljesen más oldaláról mutatkozik be. Az addig nagyon élvezetes játékmenet egyensúlya felborul.

Ha elfelejtjük a valósidejű mód létezését, akkor egy addiktív, hangulatos, izgalmas, vérben és brutalitásban hiányt nem szenvedő, vicces betétekkel tarkított meccseket élvezhetünk végig, melyek komoly taktikai fegyelmet és odafigyelést igényelnek. A karrier módon kívül azonban a többi játékmód pocsék, semmitmondó, így sajnos ez is csak közepes.

Intelligencia, nehézség: A mesterséges intelligencia a körökre osztott módban nagyon erős, az ellenfelek agresszívak, kiválóan kezelik lépéseinket. A valós idejűben viszont minden a feje tetejére áll, ebbe a módba átkapcsolva a káosz lesz az úr, és a játék egy teljesen másik arcát mutatja. a pályán zajló események teljesen kaotikussá, átláthatatlanná válnak, és még a saját játékosaink feletti irányítást is elveszítjük. Mivel minden egyes küzdelem más és más, ami főként a karakterfejlődésnek köszönhető, végig érdekes mérkőzéseket vívhatunk.

Hangok, zene: A hangok és zenék szintén a Warhammer hangulatát idézik, igazi zúzdás betétek csendülnek fel. A karakterek beszólásai megmosolyogtatóak, a kommentár pedig a többi sportjátékhoz hasonlóan kellően profi, kiváló paródiája a valódi amerikai focis közvetítéseknek. A játék magyar felirattal érkezett hozzánk, aminek kivitelezése jóra sikeredett, egészen igényes lett, bár akad egy-két fordítás, ami inkább kínos, de csak elvétve véltünk ilyet felfedezni. Tisztes iparosmunka, semmi több.

Összefoglalás: A Blood Bowl egy szűk réteg igényeit fedi le, azt viszont meglehetősen jól teszi. A játék nem tökéletes, sok helyen igénytelen, összecsapott a kivitelezés, de ha ezek felett el tudunk menni, és át tudjuk adni magunkat az amerikai focit kifigurázó játékélménynek és a táblajátékok sajátosságaiban rejlő bájnak, akkor nagyon jól fogunk mulatni.