IL-2 Sturmovik: Cliffs of Dover

Grafika: Ha egy orosz fejlesztésű videojátékkal találkozunk, akkor biztosra vehetjük, hogy az ötletek adottak lesznek, a megvalósítás azonban hagy maga után kívánnivalót. Nincs ez másképpen az IL-2 Sturmovik: Cliffs of Dover esetében sem, hiszen egy igazán elképesztő küllemet varázsoltak neki az illetékesek - még DirectX 11 támogatás is van -, azonban ebben sajnos csak néhány kiváltságos játékos tud gyönyörködni. Optimalizálni ugyanis továbbra sem tudnak a Maddox Games emberei, aminek az lett a következménye, hogy a megjelenéskor a program szinte teljesen játszhatatlan volt.

Legalább két javítás kellett ahhoz, hogy egy az ajánlott és a minimum gépigény közötti számítógépen, nagyjából közepes beállításokon legalább 30 fps-t produkáljon a játék. Korábban játszhatatlanul szaggatott, akadozott, ami egyértelműen a programozók sara, a jelenleg aktuális utolsó javítás után pedig bár még mindig bugos, illetve néha továbbra is szaggat, de legalább játszható. Így tehát hiába a csodás küllem, azt egyelőre a legtöbben csak videókon láthatják viszont.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Szintén az orosz fejlesztések sajátosságának tekinthető, hogy az ottani programozók nem sokat adnak a kezelőfelületre. Bár mivel egy szimulátorról beszélünk, mindezt maga a repülőgép műszerfala jelenti, de a képernyőre lehívható térkép, valamint az egyéb kiegészítők olyannyira "fapadosak", hogy azok akár még a 2001-es előd esetében is megállták volna a helyüket. Ennél azért egy kicsit többet vártunk volna!

Az irányíthatóság esetében mindenki felejtse el, hogy billentyűzettel próbálja meg vezérelni a német vagy az angol vasmadarakat, annak ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek. Egy jobb - mindenképpen joystickkal felszerelt - kontrollerrel vagy egy direkt a repülő-szimulátorokhoz készült hardverrel érhető csak el a Cliffs of Dover maximális élménye. Ebben az esetben érezhetjük majd úgy, hogy valóban egy igazi repülőgépet irányítunk, és minden egyes mozdulatunk hatással van a birtokba vett masinára. Ha így próbálkozunk a játékkal, az irányítással garantáltan nem lesznek problémáink.

Játszhatóság: Mivel az angliai csatát mindkét fél oldaláról átélhetjük, ezért egy igencsak hosszadalmas kampánnyal fogunk találkozni a játék betöltését követően. Ha minden percet, minden egyes bombatalálatot ki akarunk élvezni, akkor nagyjából 10-15 órát fogunk a gép előtt tölteni, mindemellett pedig még ott vannak a különböző egyjátékosos küldetések, köztük London ostromával és számtalan bombázós feladattal. Ezek tovább növelik a szavatosságot, nem beszélve a többjátékosos mókáról, ami frissessége és monumentalitása miatt biztosan lefoglalja majd a repülés szerelmeseit.

Intelligencia, nehézség: A szimulátorok kényes pontja a nehézségi szint és az intelligencia. A fejlesztők semmit nem bíztak a véletlenre a Cliffs of Dover esetében, így a beállításokon belül találunk majd egy "Realism" menüpontot, ahol olyanra skálázhatjuk a játékot, amennyire szeretnénk. Nem túlzás azt állítani, hogy minden segítség bekapcsolásával már-már árkádos élmény érhető el, ellenben, ha nem vesszük igénybe a mankókat, akkor egy vérbeli hardcore szimuláció részesei lehetünk. Ennél jobb megoldást aligha alkalmazhattak volna.

Nem tudok ugyanakkor ilyen pozitívan nyilatkozni az intelligenciáról, az ellenfelek ugyanis több esetben is nagyon bután viselkedtek az összecsapások alatt. Egyetlen olyan alkalmat sem tudnék megnevezni, amikor összefogva, egymással együttműködve támadtak volna rám. Megelégedtek a hősködéssel, illetve az összevissza röpködéssel, ami egyáltalán nem volt jellemző a második világháború légi ütközeteire. Ez a sokadik légi harc után már egy kicsit frusztrálóvá válhat, de ilyenkor kell nekikezdeni a multiplayer módnak, vagy ha magányos farkasok vagyunk, akkor egy bombázóba pattanva elfelejteni a vadászgépeket.

Hangok, zene: Az egyetlen olyan részlet, amibe nem tudok túlzottan belekötni, hiszen mind a hangok, mind a zenék maximálisan kielégítettek. Bár akadnak hiányosságok, így a Stukák jellegzetes zuhanó hangjának mellőzése, valamint egynémely motorhang túlzott művisége, de mivel összességében azért jók az effektek - főleg a bombázáskori robbanások hátborzongatóak - ezért egy kis jóindulattal megérdemli az öt csillagot ez a kategória.

Összefoglalás: Mindent összevetve egy igazán hiánypótló alkotás született az IL-2 Sturmovik: Cliffs of Dover cím alatt. A játék nagyon jó küldetésekkel és már-már ijesztő realizmussal rendelkezik, ugyanakkor egyelőre mégsem érdemel magasabb pontszámot, hiszen a javítások ellenére továbbra is optimalizálatlan, bugos, és akadnak olyan hiányosságai, amelyeket a jövőben még pótolhatnak az illetékesek. Mivel azonban jelenleg kilátásban sincs hasonló második világháborús repülőgép-szimulátor, ezért az a maroknyi fanatikus, akik imádják ezt a párosítást, így is biztosan imába zárják a Maddox Games nevét, akik egy korrekt szimulációt tettek le az asztalra. De jobb lett volna, ha még néhány hónapig visszatartják a programot, így elkerülték volna azt a csalódottságot, amit a megjelenéskor képes volt okozni a késztermék. Ugyanakkor mégis teljes mellszélességgel szalutálunk azért, mert az IL-2 Sturmovik újra közel a régi fényében tündököl.