Shi Lang a kínai flotta legújabb gyöngye

A hajó újjáépítése lassan haladt, de 2009-ben mintegy három kilométerrel odébb vontatták, hogy újra szárazdokkba helyezzék. Feltehetően ekkor építették be a hajtóműveket és az elektromos generátorokat. A meghajtásnál nehéz megmondani, hogy milyen megoldást alkalmaztak; a Kuznyecov-osztály (így a Varjag / Shi Lang is) eredetileg olajtüzelésű kazánokkal rendelkezett, és az általuk termelt gőzt gőzturbinák megforgatására használják, ezek forgatják a hajócsavarokat, illetve a turbógenerátorokat. Kiegészítő energiaforrásnak illetve vészhelyzetre dízelgenerátorokat is elhelyeztek rajtuk, hogy a kazánok működésképtelenné válása esetén ne maradjon áram nélkül a hajó.


A Shi Lang, immár saját energiaellátásra utaló füstpamacsokkal - klikk a nagyobb képért -
A feltételezések szerint a Shi Lang megtartotta ezt a meghajtási rendszert, ami bizony ugyanakkor némi aggodalomra is adhat okot. A Kuznyecov erőforrásaival annyi probléma adódott az évek alatt, hogy arra is volt példa, hogy egy útja folyamán végig két vontatóhajó is a kíséretébe tartozott - arra az esetre, ha megint lerobbanna távol a hazai kikötőktől. Az ukrán eredetű gőzturbinák feltehetően persze nem pontosan olyanok, mint a bő 20 évvel korábbi Kuznyecovba beépítettek, ám akkor sem lehetnek nyugodtak a kínaiak. No persze sok választási lehetőségük nincs, megbízható, kellően erős meghajtásuk nekik sincs ilyen méretben.


A Shi Lang jobb oldala, miután a felépítmény már elkészült - klikk a nagyobb képért
A hajtóművek beépítése után újra vízre került a hajó és 2010-ben a felépítményt is befejezték. A képek tanulsága szerint négy nagy méretű AESA (nem mechanikusan, az egész antennatányért mozgatva, hanem elektronikusan kitérített nyalábbal operáló) radarrendszer lett beépítve, illetve felkerültek a hajó önvédelmi fegyverei is: három Type 1030 közel-légvédelmi gépágyú (a holland-amerikai Goalkeeper másolata/tökéletesítése), illetve négy FL-3000N rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta (az amerikai-német RAM rendszer kínai megfelelője). Ezen kívül még két tengeralattjárók elleni reaktív mélyvízi bombavetővel szerelték fel. Más (beépített) fegyverzete a képek alapján nem fedezhető fel.


Az FL-3000N légvédelmi rakétarendszer indítóállványa, 18 rakétával


A Type 1030, 10 csövű, 30mm-es közellégvédelmi gépágyú
A Kuznyecovon megtalálható 12 darab hatalmas hajó elleni robotrepülőgép-konténert felszámolták, feltehetően a hangárrészt bővítették ki a helyén. Egyébként a Kuznyecovon is hasonló átalakítást terveznek a következő nagyjavítás alkalmával, így az orosz egység is elveszti az ellenséges hajók elleni karmait.


Egy Z-8 AEW helikopter száll le a Shi Langon 2011 augusztusában
A fedélzetén elhelyezhető gépekről csak találgatások vannak, de figyelembe véve hogy a Kuznyecov testvérhajója, érthető okokból az orosz hajóból indulnak ki. Ennek alapján 26 darab J-15-ös vadászgép biztosítja a csapásmérő és légifölény feladatkört, és 20 - 24 helikopter lehet ezen kívül még majd a hangárjaiban. Utóbbiak közül jó részük Ka-27 ASW (tengeralattjáró-elhárító feladatkörű), illetve várhatóan 4 majd AEW (légi előrejelző, effektíve egy nagy radarral felszerelt repülő vagy helikopter, amely a környező légteret figyeli) feladatkörű Z-8 (a francia Super Frelon kínai licence) és Ka-31 helikopter.

A tesztút

A ShiLang 2011. augusztus 10-én hajózott ki, és 14-én tért vissza Dalianba, az út célja a hajó alapvető rendszereinek a kipróbálása. A tesztút feltehetően tudatosan úgy lett megszervezve, hogy a lehető legjobban elkerülje a civil hajóforgalmat, de biztosra vehető, hogy több nyugati (amerikai, japán, dél-koreai) tengeralattjáró és/vagy tengerészeti repülőgép követte.


Az olajtüzelésű kazánok füstje a tesztútra való felkészüléskor
Valószínűleg még további tesztutak jönnek a közeljövőben, de feltehetően csak jövőre kezdődhetnek meg az első éles le- és felszállási gyakorlatok, és a hadrendbe állás még így is csak 2014 - 2015 körülre várható.


A Shi Lang visszatér 2011. augusztus 14-én a kikötőbe az első tesztútról
Mi a célja a Shi Langnak?

A hordozóval kapcsolatosan a legtöbbet vitatott kérdés az, hogy milyen célt is szolgál a mintegy 65 000 tonnás hajó. Nem vitás, hogy az egyik legfontosabb indok Kína presztízsének növelése, a nemzet nagyságának hirdetése. Erre a célra tökéletesen megfelel, hiszen teljes értékű, modern repülőgép-hordozóval mindössze az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország és Brazília rendelkezik per pillanat, igaz kisebb méretű "Harrier-hordozó", vagyis rövid nekifutással felszálló, és helyben leszálló repülőgépekkel felszerelt egysége van Spanyolországnak. Olaszországnak, Indiának és Thaiföldnek is.


Az USS Nimitz kikötőlátogatáskor
Az erődemonstráció terén jelenleg a repülőgép-hordozók vették át a stafétabotot a múlt század első felében erre szolgáló csatahajóktól. A baráti kikötőkben való parádé, és a kevésbé baráti kikötőkben való zászlólobogtatás (kvázi-megfélemlítés) céljára tökéletesen megfelelnek ezek a hatalmas és impozáns látványt nyújtó eszközök. Lehet, hogy egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró, amely ballisztikus rakétákkal vagy robotrepülőgépekkel van felfegyverezve, legalább ekkora, ha nem nagyobb harcértéket képvisel, ám korántsem nyűgözi le annyira a publikumot...

A legáltalánosabb vélekedés, hogy a Shi Lang elsősorban kísérleti, tesztelésre és gyakorlásra, majd kiképzése szolgáló egység lesz, nem pedig frontvonalbeli harceszköz (noha persze arra is felhasználható). E mögött az áll, hogy Kínának nincs tapasztalata repülőgép-hordozókkal. Oroszország is folyamatosan küszködik a Kuznyecovval, igazság szerint annak a fedélzetén lévő repülőszázadok se voltak soha feltöltve; egyszerűen nincs, nem volt elegendő gép és pilóta. Menet közben kellett mindent nekik is kitapasztalni, a gépek karbantartásától kezdve az un. Buddy-poddal ("haver-konténer", egy vadászgép által szállított légi utántöltésre szolgáló konténer, amit a gép törzse vagy szárnyai alá függesztenek, és más vadászgépeket tölthet fel vele) való légi utántöltésig.


A Shi Lang és kísérőhajói egy fantáziaképen - klikk a nagyobb képért -
A Shi Lang az elkövetkezendő éveket azzal fogja tölteni, hogy a fedélzetén kidolgozzák a jövőbeli kínai repülőgép-hordozókon használatos módszereket, szabályokat, rendszereket. Ezeket a tiszteletköröket mindenképpen meg kell futniuk, hogy valóban olajozott gépezetként működhessenek majd a jövőben a kínai repülőgép-hordozók. Ugyanis legalább egy további egység van építés alatt, ám nyilván nem fognak itt megállni, a feltételezések szerint 3-4 hordozóból álló flottát építhetnek ki 2020-2025 körülre.

A nagy kérdés persze, hogy mire fogják használni ezeket? Kína legnagyobb régióbeli riválisa India. A két ország már háborúzott egyszer egymással, és területi vitájuk a mai napig mérgezi a kapcsolatukat, ahogy Kína és Pakisztán (India ős-riválisa) gazdasági és katonai összefonódásai is. Kína számára roppant fontos a hajózási útvonalak szabadon tartása, így adott esetben az Indiai-óceánon is megjelenhet a Kínai Népi Haditengerészet. Persze itt a hordozó(k) feladata aligha lehet a csapásmérés, inkább a flottacsoport légi fedezetét láthatják el.

Itt hozzá kell tenni, hogy India első teljes értékű hordozója, az INS Vikramaditya (egy átalakított Kijev-osztályú egység, a Shi Lang-hoz hasonlóan síugrósánc-os indítással, ám orosz gyártmányú MiG-29K vadászgépekkel) szintén augusztusban fogja megkezdeni várhatóan a próbaútjait, és talán még 2012-2013-ban rendszerbe állhat. India egyébként szintén épít saját repülőgép-hordozó osztályt, noha nem nyíltan, de nyilván részben azért, hogy lépést tartson a kínai haditengerészettel.


Az INS Vikramaditya már vízre bocsátva
Kína számára fontos a kisebb régióbeli országokra való nyomásgyakorlás is. Itt még mindig nem a közismert Tajvan-problémáról beszélünk, hanem inkább az olyan országokról, mint Vietnam vagy a Fülöp-szigetek. A dél-kínai tenger ugyanis gazdag kőolaj és földgázlelőhelyeket rejt, ám a birtoklásuk miatt kiélezett diplomáciai és katonai petárdadurrogtatás jellemző évtizedek óta (most júniusban tartott a vietnami haditengerészet éleslövészetet a vitatott területeken).


A Dél-Kínai tenger; a kék vonal az ENSZ által jóváhagyott 200 tengeri mérföldes érdekszféra határ, a piros a Kína által magának tulajdonított terület
Egy Tajvan elleni háború esetében a repülőgép-hordozók jelentősége szerény, mivel a sziget alig 100 kilométerre van a szárazföldi Kínától, így a légierő számára nem jelent komolyabb problémát a légtér felügyelete - ellenben a hordozó vonzó célpont...

Kína két további fő ellenlábasa, Japán és Dél-Korea szintén rendelkezik nem elhanyagolható flottával és légierővel, de még ennél is fontosabb, hogy mindkét országban bázisokat és kikötőket működtet az Egyesült Államok. Innentől kezdve komoly konfrontáció esetén megint nem nyújtana túlságosan komoly támadóerőt a Shi Lang, főleg azért, mert ha mégis ilyen szintű katonai akcióra kerülne sor, aligha a hordozó repülőgépeivel, hanem sokkal inkább rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal támadnák ezeket a bázisokat.


Japán Hyuga helikopter-hordozó romboló - klikk a nagyobb képért -
Mi sem természetesebb, hogy a hordozó felhasználható arra is, hogy Kína érdekeit védje a világ távoli vidékein, noha Kína eddig óvakodott attól, hogy katonai erővel védje érdekeit távoli vidékeken. Igaz, eddig nem is nagyon volt olyan flottája, ami erre igazából alkalmas lett volna. Összességében elmondható tehát, hogy noha a Shi Lang nem jelent alapvető fordulatot önmagában a katonai versengésben. Egyértelműen mutatja, hogy Kína szándékában áll egy erős és a világ távoli részein is bevethető felszíni flottát létrehozni, erre pedig nem sajnálja az erőforrásokat.