Nem létezhetett élet a Mars felszínén

Több mint 600 millió éve lehet terméketlen a Mars, túlságosan barátságtalanná téve a felszínt bármilyen élet számára, állapították meg a talajmintákat elemző tudósok.

A kutatás három éven át elemezte a NASA Phoenix küldetése által kinyert talajminták adatait. A leszállóegység a bolygó északi sarkvidékén keresett jeleket a Mars egykori lakhatóságára, megvizsgálva a felszín talaját és jegét. A talajelemzés eredményei arra utalnak, hogy a felszín több százmillió éve terméketlen a jég jelenléte ellenére. Az egykori élet lehetőségének esélyeit az sem növeli igazán, hogy a korábbi kutatások szerint a Mars körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtt rendelkezett egy melegebb és nedvesebb időszakkal is.


Az Imperial College London Dr. Tom Pike által vezetett csapatának becslése szerint a több milliárd éves bolygó talaja legfeljebb 5000 éven át volt kitéve folyékony víznek. Azt is megállapították, hogy a Mars és a Hold talaja ugyanazon szélsőségesen száraz körülmények között alakult ki.

Műhold felvételek és korábbi tanulmányok is azt bizonyították, hogy a marsi talaj bolygószerte egységes, ami arra utal, hogy a fenti elemzés a Mars egészére értendő. Ez azt jelenti, hogy túl rövid ideig volt jelen a folyékony víz ahhoz, hogy bármilyen általunk ismert élet megvesse a lábát a felszínen. "A bőséges jégkészletek ellenére a Mars olyan nagy mérvű aszályos időszakot élt át, ami több százmillió éven át tartott. Úgy véljük, hogy a ma ismert Mars éles ellentétben áll a korai történetével, ami az élet számára alkalmas melegebb és nedvesebb időszakokat is magába foglalt" - magyarázta Dr. Pike. "A jövő tervezett NASA és ESA Mars küldetéseinek mélyebbre kell ásniuk ha az élet bizonyítékai után akarnak kutatni"

A Phoenix küldetés idején Pike és kutatócsoportja egyike volt annak a 24 csapatnak, akik a küldetés irányítóközpontjában, az Egyesül Államokbeli Arizona Egyetemen felügyelték az egység fedélzeti laboratóriumait, melyekkel kielemezték a Phoenix robotkarja által kiemelt talajmintákat. A nagyobb, homokszemcse méretű részecskékről egy optikai mikroszkóppal készítettek felvételeket, valamint egy atomi erő mikroszkóppal három dimenzióban is megjelenítették a mindössze 100 mikron körüli átmérővel rendelkező részecskék felületét. A küldetés befejezése óta a csapat katalogizálta a különböző részecskeméreteket, hogy többet tudjon meg a marsi talaj történetéről.

A tanulmányban a kutatók mikroszkopikus agyagrészecskéket kerestek, amik akkor alakultak ki, amikor a kőzeteket lebontotta a víz. Ezek a részecskék fontos jelölői a folyékony víz és a talaj közötti kapcsolatnak, a csapat azonban nem talált ilyen markereket. Számításaik szerint még akkor is, ha az a pár részecske amit az agyagnak megfelelő mérettartományba sikerült besorolni, valójában agyag, az a minták kevesebb mint 0,1 százalékát teszik ki. A Földön az agyag több mint 50 százalékos arányt képvisel a talajban, tehát a marsi minták arra utalnak, hogy a talaj igen száraz történelmet tudhat maga mögött. Becsléseik szerint az elemzett minta legfeljebb 5000 évig lehetett kitéve folyékony víznek.

A csapat a Mars, a Föld és a Hold talajadatainak összehasonlításából további bizonyítékokat talált, ami alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a marsi talaj története során szinte végig száraz volt. Az elemzések szerint a Mars és a Hold talaja nagyon hasonló módon alakult ki, mivel részecskeméreteik eloszlása szinte teljes egészében megegyezik.