2012. február 17. 07:53, Péntek
Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy: "Acta c'est fini". Később ugyanakkor kiadott egy közleményt, amelyben kiállt a szellemi tulajdon védelmének fontossága mellett.
Joseph Daul a cuej.info nevű portálnak
nyilatkozott és a konzervatív tábor vezetői közül elsőként jelezte, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (
ACTA) várhatóan nem fogja megkapni az Európai Parlamentben az elfogadásához szükséges többséget. Később ugyanakkor módosította a kijelentését és
közleményében hangsúlyozta: "Az Európai Parlament ratifikálási folyamata csak most kezdődött. Az ACTA-t és minden az internet lehetséges korlátozásával kapcsolatos aggályt nagyon tüzetesen meg fogunk vizsgálni. Egy a tényekről és nem fikciókról szóló vitára van szükség. A szellemi tulajdon védelme döntő jelentőségű az EU exportipara számára, amely az innovációra van utalva. Éppen ezért üdvözöljük az ACTA célját, hogy lehetővé akarja tenni Európa számára a termékhamisítások elleni küzdelmet. Az Európai Parlament néppárti frakciója ugyanakkor egy szabad internetért harcol, aminek a jelentőségét először az arab világban történt események demonstrálták."
Daul bejelentése azért volt megdöbbentő, mert az Európai Néppárt eddig támogatta az ACTA-t és ez volt a legerősebb ACTA-párti EP frakció. Az európai zöldek és a szociáldemokraták is
támadják a szerződést, így úgy tűnik, hogy gyakorlatilag a liberálisok tartanak ki egyedül az ACTA elfogadása mellett. Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa azt
mondta: a dokumentummal kapcsolatban az Európai Bíróságtól kellene jogi véleményt kérni. Amennyiben ez megtörténik, az akár évekkel is elhalaszthatja a ratifikálási folyamatot.
Bár nyilván korai és alaptalan lenne még azt állítani, hogy valóban vége van a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásnak, az mindenesetre tény, hogy egyre több állam hátrál ki az egyezmény mögül. A szerződés
aláírása óta
Lengyelország,
Csehország,
Németország és Lettország is jelezte, hogy felfüggeszti vagy leállítja a dokumentum ratifikálását. Eközben világszerte több tízezer, Budapesten pedig mintegy ezer ember
tüntetett az ACTA ellen.
Ezekre válaszul "
Transparency of ACTA negotiations" címmel részletes tájékoztatást tett közzé az Európai Bizottság válaszul azokra a kritikákra, amely szerint a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás tárgyalási folyamata jelentős titoktartás mellett zajlott volna. A Bizottság kiemeli, hogy saját képviselőin túl minden egyes tárgyalási fordulón jelen voltak a tagállamok illetékes képviselői is, emellett a Lisszaboni Egyezménynek megfelelően a testület rendszeresen beszámolt az Európai Parlament képviselőinek az egyeztetések menetéről. A tájékoztató szerint az Európai Bizottság hét alkalommal küldte meg az EP-képviselőknek az egyezmény szövegtervezetét, háromszor részletes jelentést tett a tárgyalások előrehaladásáról, és több feljegyzést és munkatanulmányt adott át. Mindemellett a kereskedelmi biztos, Karel De Gucht három plenáris és több bizottsági ülésen, valamint informális találkozón adott tájékoztatást a Parlament képviselőinek.
Az Európai Bizottság ezenfelül hangsúlyozza, hogy 2008 és 2011 között négy alkalommal szerveztek Brüsszelben az állampolgárok számára is nyitott találkozót, ahol az érintettek, így a fogyasztók, iparági képviselők, civil szervezetek és a tudományos közösség véleményét kérték ki. A rendezvényeket az utolsó négy tárgyalási fordulóhoz időzítették. Ezekre a különböző politikai pártok, így a Kalózpárt képviselői is meghívást kaptak. Az Európai Bizottság saját honlapján az ACTA-val kapcsolatos aggályokra is válaszolt. Ebben hangsúlyozza, az ACTA fokozottabb védelmet jelenthet az európai fogyasztók és gazdaság számára, amelyet a nagyszámú hamis termék beáramlása veszélyeztet. A közlemény jelzi, 2005 és 2010 között háromszorosára nőtt az EU-ba érkező hamis termékek száma, amelynek eredményeként 2010-ben több mint 103 millió darab hamisítványt állítottak meg az illetékes hatósági szervek.
A Bizottság kiemeli, hogy az ACTA elfogadása nem teszi szükségessé az uniós jogszabályok változtatását, mert a tárgyalások során elfogadott irányelvek összhangban állnak a hatályos uniós joggal. Hangsúlyozza továbbá, hogy az ACTA nem kötelezi az internetszolgáltatókat a forgalom monitorozására vagy korlátozására, nem akadályozza az internetezőket a tartalommegosztásban, és kalózkodás esetén nem bünteti ez utóbbiakat internetkapcsolatuk megszakításával, tiszteletben tartja viszont az olyan alapvető emberi jogokat, mint az szólás- és információszabadság, valamint a személyes adatok védelme.