Kingdoms of Amalur - Reckoning

Grafika: A játék grafikáját csúnyának semmiképp sem nevezném, kissé meseszerű, világos, üde a képi világ, amely igazi felüdülés a Skyrim néhol kissé szürke tájai után, viszont a megvalósítás messze elmarad a mai követelménytől. Nem véletlenül említettem a Fable-t a cikk elején, ugyanis a megvalósítás nem sokban tér el annak 2004-ben megjelent első részétől. Ettől függetlenül egész kellemes képi világot sikerült összehozni Ken Rolstonnak, Todd McFarlane pedig igen ötletes és érdekes lényeket alkotott meg. A kissé elavult motor legnagyobb előnye, hogy régi gépeken is tökéletesen fut maximális beállítások mellett, és szerencsére a demóban tapasztalt, az ATI kártyákkal kapcsolatos Post Process hibát is sikerült kijavítani.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A képernyőn csak a legszükségesebb dolgokat láthatjuk, mint a HP, Fate és Mana, valamint egy minitérképet, amelyen láthatjuk a éppen bejelölt küldetésünk irányát is. A képességeink csak akkor jelennek meg, ha használjuk őket, így ezek sem takarják feleslegesen a képet. Minden máshoz hozzáférhetünk a menüből vagy a gyorsgombokat használva. Az irányításon erősen érződik, hogy gamepadra tervezték, de ettől függetlenül billentyűzettel sem okoz gondot hősünk terelgetése. Kicsit zavaró viszont, hogy a harcoknál a kamera néha nagyon furcsa szögbe áll be, így nem mindig láthatjuk normálisan az eseményeket. A láthatatlan falak is sokat rombolnak a játékélményen, arról nem is beszélve, hogy pár centis emelkedőn nem tudunk átjutni, csak ha megkerüljük, ugyanis ugrani nem tudunk, csak meghatározott helyeken, aminek nem sok értelme van.

Játszhatóság: A program mind a töltőképernyőkön, mind játék közben ad segítséget, leginkább akkor, ha új dolgokkal találkozunk. Rengeteg mellékküldetés és felfedezni való vár ránk Amalurban, ezért sokáig ellehetünk a programmal, a készítők ígérete szerint akár 40-50 órát is. Tapasztalataim szerint kevesebb idő alatt is végezhetünk a Reckoning-al, de ha szeretnénk összeszedni az achievement-eket, vagy csak épp mindent felfedezni , akkor bizony már megközelíthetjük a az ígért óraszámot.

Intelligencia, nehézség: A játék nehézsége pont megfelelő, hisz a helyes taktikával nem okoz gondot a nehezebb ellenfelek legyőzése sem, de alacsonyabb szinteken azért vigyázzunk, kivel is kötekedünk. Ellenfeleink úgy reagálnak, ahogy elvárnánk: ha meglátnak minket, akkor nekünk támadnak, a nyilasok, a messzire ható egyedek és a mágusok távolról osztják az áldás, míg a közelharcos barátaik lefoglalnak minket. Figyeljünk az ellenfeleinkre, mert ha elkezdünk egy támadó mozdulatsort, azt már nem tudjuk megszakítani, így óhatatlanul is meg tudnak minket sebezni. Ez ugyanúgy igaz rájuk is, figyeljünk rájuk, hogy időben el tudjunk gurulni, vagy elő tudjuk venni a pajzsunkat.

Hangok, zene: Mint sok hasonszőrű játékban, hősünk itt is néma, viszont az NPC-k és a fontosabb karakterek eszméletlen mennyiségű információt zúdítanak ránk, mindezt jól sikerült szinkronnal. Alig akad olyan szereplő, akinek csak pár soros szövege van. A zene kifejezetten jól sikerül, bár néhol úgy éreztem, hogy mintha a Witcher dallamait hallanám. Ettől függetlenül kiváló hangulatot teremt a muzsika, a környezeti zajok és az egyéb hangok összessége.

Összegzés: A Kingdom of Amalur - Reckoning egy MMO-ból lett egyjátékos RPG, amely jól megírt történetével, kidolgozott világával, látványos harcaival és a rengeteg küldetésével igazán kellemes kikapcsolódást nyújt a műfaj kedvelőinek, amin a kissé elavult grafika és a kisebb hibák sem rontanak sokat. Érezhető, hogy mindent megtettek a fejlesztők azért, hogy programjuk igazi siker legyen, és minden esélyük is megvan rá, ha a játékosok túlteszik magukat a program hibáin, és hagyják, hogy Amalur világa elvarázsolja őket. Javaslom, a demó kipróbálását, mivel ott minimális korlátozással 45 perc játékidőt kapunk (a párbeszédek nem számítanak bele), ami alatt mindenki eldöntheti, hogy mennyire jön be neki a Reckoning. Már csak azért is érdemes a demót végigjátszani, mert a hamarosan megjelenő Mass Effect 3-hoz unlockolhatunk egyedi fegyvert és páncélt. Egy próbát mindenképp megér.