A szabályozás csapdájában vergődik az influenza kutatás

Hat hónapnyi vita után közzéteszik azt a holland kutatást, amelyiknek sikerült egy halálos H5N1 influenzát levegő útján terjedővé tenni. A kutatás mögött álló tudósok azonban nem lehetnek maradéktalanul elégedettek, mivel nem tudják folytatni a munkájukat.

2011 decemberében az Egyesült Államok biobiztonsági bizottsága a kutatás publikálása elleni javaslatot tett, "kétélű fegyverként" (DURC) értékelve a munkát, amit bár nemes cél vezérelt, ha azonban rossz kezekbe kerülnek, vagy egyszerűen csak a nem kellően biztonságos tárolás miatt kiszöknek a kórokozók, az rendkívüli veszélyeket rejt magában. Áprilisra a bizottság tagjai többségének megváltozott a véleménye és engedélyezték a közzétételt.

Januárban a kedélyek megnyugtatása érdekében a világ vezető influenza laboratóriumai moratóriumot hirdettek minden további, ilyen jellegű kutatásra, majd márciusban az USA gyorsan közzé tette saját új DURC szabályzatát, ami kimondja, hogy a szabályzatban meghatározott 15 kórokozó (köztük a madárinfluenza, a yersinia pestis, az ebola) bármelyikének virulensebbé tételére, átadhatóságának fokozására, vagy az ellenük való védekezés csökkentésére irányuló kutatások esetén a kutatóknak egy vészforgatókönyvet kell készíteniük, amit el kell fogadtatniuk az illetékes hatóságokkal. Ez magába foglalhatja a fokozott elszigeteltséget, a kísérlet megváltoztatását, az eredmények visszatartását, a munka titkosítását, vagy éppen azt, hogy bele sem fognak a kísérletekbe. "Most nem tudjuk, milyen körülmények között oldhatjuk fel a moratóriumot" - mondta Ab Osterhaus, a kutatásnak otthont adó rotterdami Erasmus Gyógyászati Központ munkatársa.

Elméletben a feloldásra bármikor sor kerülhetne, mivel a moratóriumot minden labor saját belátása szerint fogadhatta, vagy utasíthatta el. A gond, magyarázta Anthony Fauci, az Egyesült Államok Nemzeti Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) vezetője, hogy minden ilyen jellegű kutatás, amit elvégeznek egy egységes DURC szabályzat lefektetése előtt, hasonló publikációs vitákba torkollhatnak.

Voltak akik üdvözölték az amerikai lépést. "A szabályzat egy újabb áttekinthetőségi réteget ad, biztosítva, hogy minden szemszögből megvitassuk a potenciális kettős felhasználhatóságot a kutatás előtt és után" - mondta Adolfo Garcia-Sastre a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem tanára.

Mások, köztük a holland kutatás vezetője, Ron Fouchier nem ilyen derűlátóak. Az ő véleménye szerint a holland hatóságok elégedettek az Erasmus biobiztonsági elővigyázatosságaival, azonban egy amerikai bizottság újra vizsgája azokat az új DURC szabályok fényében. Fouchier úgy véli, a kutatóknak és a hatóságoknak már a kutatás tervezésekor meg kellene egyezniük a biztonsági kérdésekben, és mindezt nem lenne szabad lekorlátozni 15 patogénre. "Nemzetközi irányvonalakra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy hogyan döntsük el, ki mit tehet a kutatás kockázatai és előnyei alapján" - mondta Osterhaus, hozzátéve, hogy jelenleg még a laborok biobiztonsága sem egységes.


Ron Fouchier
Osterhaus már az Európai Bizottság segítségét is kérte, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elkövetkező hetekben teszi közzé új irányvonalait, és egy globális konferenciát is tervez a DURC problémáinak megvitatására a jövő esztendőben.

David Heymann, a brit Egészségvédő Ügynökség elnöke egyetért a globális szabványok felállításában. "Könnyű szigorítani a szabályokon, azonban ez téves biztonságérzetet teremthet, mert egyrészt nem tartják be, vagy csak az amúgy is törvénytisztelő tudósokra vonatkozik, nem a veszélyes elemekre" - mondta, hozzátéve, hogy csak akkor találhatnak működő alternatívát, ha a kutatók megegyeznek, hogyan végezhetik biztonságban kutatásaikat és mindezt egyenlő feltételrendszeren keresztül érvényesítik.