A bitcoin-bányászat jobban árt a klímának, mint a marhahús előállítása

Ugyanakkor nem éri el a benzinként elégetett nyersolaj szén-dioxid-kibocsátását.

A Cambridge-i Egyetem Alternatív Pénzügyi Központja (CCAF) az A deep dive into Bitcoin's enviromental impact című tanulmányában megállapította, hogy a bitcoin-bányászat által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége az év során mintegy 48,35 millió tonna szén-dioxidot tett ki, amely a CCAF adatai alapján az üvegházhatású gázok kibocsátásának 0,1 százaléka. Az Új-Mexikói Egyetem tudósai kiderítették, hogy a bitcoin-termelés még a marhahúsnál is jobban károsítja az éghajlatot és a tevékenységhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt években a 126-szorosára nőtt. A bitcoin-bányászat 2020 májusa körül annyi szén-dioxid-kibocsátást eredményezett, hogy a kár 1,56-szorosan meghaladta a digitális pénz értékét.

Az egyetem munkatársai egy új tanulmányban kiszámították, hogy a bitcoin szén-dioxid-kibocsátása a marhahústermelés és a benzinként elégetett nyersolaj szintje közé érkeztek. Ebből a szempontból inkább "digitális nyersolaj", mint "digitális arany", ugyanis a nemesfém kitermelése sokkal éghajlatbarátabb.

A tanulmány szerzői kiszámították a virtuális fizetőeszköz bányászatának a szén-dioxid-kibocsátását 2016 és 2021 között. A tudományos bizonyítékok alapján feltételeztek egy bizonyos szén-dioxid-tonnánkénti kártényezőt és az eredményeket összesítették. Így minden egyes dollárnyi bitcoin körülbelül 35 cent globális klímakárt okozott. Ehhez képest a benzin 41 cent, a marhahústermelés pedig 33 cent kárt okozott a piaci érték egy dollárjára vetítve. A digitális pénz tehát 8,75-ször károsabb az éghajlatra, mint az arany. Csak az Amerikai Egyesült Államokban a bitcoin piaci értékének minden egyes dollárjára 0,49 dollár egészségügyi és éghajlati kár jutott.


A tanulmány vezetője, Benjamin Jones hangsúlyozta, hogy az energia nagy része fosszilis tüzelőanyagokból, például szénből és gázból származik, amely hatalmas mennyiségű légszennyezést és szén-dioxid-kibocsátást okoz, ami negatív hatással van az éghajlatra és az egészségünkre. A dokumentum készítői megjegyezték, hogy a kriptovaluta-bányászati erőfeszítések erőteljesen megnövekedtek. Ezért az előállított érmére jutó szén-dioxid-egyenértékek meredek növekedését feltételezik. A szakértők a regionális energia-koefficiensek alapján 126-szoros növekedésre jutottak. 2016-ban 0,9 tonna szén-dioxidról tavalyra 113 tonna szén-dioxidra emelkedett a kibocsátás - elkészített érménként.

Összességében az egy bitcoinra jutó társadalmi szén-dioxid-költség (SCC) 2021-re 11 314 dollár körüli összegre emelkedett. A teljes kár összege ebben az időszakban 3,7 milliárd dollár volt. Egy diagramon bemutatták, hogy az éghajlati károk aránya a piaci értékhez viszonyítva átlagosan 64 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy minden egyes bitcoin-egyenértékben kifejezett dollár után a bányászat 64 centnyi klímakárt okozott. Az ábra olyan időszakokat mutat, amikor ez az érték 1,56-ra emelkedett. Az egy érmére jutó éghajlati károk értéke a megfigyelt időszak 6,4 százalékában meghaladta egy bitcoin értékét.

A szakemberek rámutattak, hogy a virtuális fizetőeszköz piaci árának mindig magasabbnak kell lennie, mint a becsült éghajlati károknak. 2020-ban azonban a károk aránya többször is meghaladta a 100 százalékot. A szerzők "víz alattinak" nevezték, ha az éghajlati hatás meghaladja ezt az értéket. Ez az esetek 6,4 százalékában fordult elő a vizsgált időszakban. A napok 30,6 százalékában a kár meghaladta az egyes érmék árának 50 százalékát.