Még nem tudott előrelépni Európa a chippiacon

A kontinens cégei vészharangokat kongatnak, mert túl lassúnak találják a helyi chipipar felzárkóztatására irányuló törekvéseket.

Az Európai Unió által az év elején bejelentett chipipari felzárkóztatás az iparág vezető képviselői szerint egyáltalán nem halad elég gyorsan és megfelelően. "Európa világbajnok a bejelentésekben és törpe a megvalósításban" - jegyezte meg Andreas Gerstenmayer, az AT&S osztrák technológiai csoport vezetője a Handelsblattnak. Az AT&S úgynevezett IC szubsztrátokat szállít a félvezetőiparnak. Ezek a kapcsolóelemek az áramköri lap és a chip között. A társaság legismertebb ügyfele az Apple.

Az EU hónapok óta vitatkozik a félvezetőipar támogatásáról, eddig eredménytelenül. Eközben más nemzetek már milliárdos támogatási programokat fogadtak el. "Balról és jobbról is megelőznek minket, és olyan országok is, mint Dél-Korea vagy Japán, amelyek kisebbek, mint az EU" - kritizálta Gerstenmayer a a döntéshozók lassúságát. Az Európai Bizottság által javasolt chiptörvény, amely 43 milliárd eurós támogatást tenne lehetővé, a menedzser szerint még mindig túl kevés, mert az összeg túl kicsi ahhoz, hogy globális szinten változást hozzon.

Az idő pedig sürget. A világ vezető chipgyártó vállalatai most döntik el, hogy hová fektetik be milliárdjaikat a következő években. Európa eddig csak kis szerepet játszott a terveikben. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. Ltd. (TSMC) például nemrégiben jelentette be, hogy újabb üzem építését tervezi az Amerikai Egyesült Államokban. A félvezetőipar legnagyobb szerződéses gyártója már most tizenkétmilliárd dollárért épít gyárat Arizonában. A tajvaniak hétmilliárd dollárt fektetnek be egy új japán telephelybe is.


Európa természetesen sikereket is elkönyvelhet. Az Intel és az Infineon idén milliárdos nagyságrendű új üzemeket jelentett be Németországban. A chipgyártók tervezett beruházásai azonban attól függnek, hogy a chiptörvényben előirányzott milliárdok valóban befolynak-e. "Számítunk a megfelelő finanszírozásra" - mondta Jochen Hanebeck, az Infineon vezérigazgatója. A társaság ötmilliárd eurót akar költeni az új gyárra. Hanebeck hozzátette: "Kapcsolatban állunk a hivatalokkal". Amennyiben a cég meg tud állapodni az állammal a pénzügyi támogatásról, a munkagépek jövő ősszel indulhatnak. Frank Bösenberg, a Szilícium Szászország ágazati szövetség ügyvezető igazgatója azt követelte, hogy az Európai Unió nagyon gyorsan állapodjon meg a chiptörvényről, mert több tucat ilyen üzemre van szükség a kontinensen. A német kormány egyik magas rangú képviselője pedig arra figyelmeztetett, hogy a félvezetőipar támogatása nem maradhat prédikáció szintjén.

Az Európában eddig tervezett új üzemek közel sem elegendőek az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által kitűzött cél eléréséhez. Eszerint az évtized végére a világ összes chipjének 20 százaléka európai gyárakból fog származni, több mint kétszer annyi, mint jelenleg. Mivel a vezető piackutatók előrejelzései szerint a félvezetők piaca ezzel párhuzamosan gyorsan nőni fog, az EU-nak 2030-ig meg kell négyszereznie kapacitásait. A cél az, hogy Európa kevésbé függjön a távol-keleti szállításoktól. Az autóipar közel két éve szenved attól, hogy az ázsiai szerződéses gyártók nem rendelkeznek elegendő kapacitással.

A chiptörvény mellett van egy másik finanszírozási program, az IPCEI Mikroelektronika amely az Európa számára fontos chipipari projekteket támogatja. A német kormány tavaly év végén már kiválasztott 32 helyi programot és jóváhagyásra benyújtotta őket Brüsszelnek. Kormányzati források szerint az Európai Bizottságnak legkésőbb ősszel vagy télen zöld utat kellett volna adnia az érintett projekteknek. A szövetségi kormány azonban legkorábban 2023 első negyedévében várja az engedélyeket. "Nem igazán lehet a bizottságot hibáztatni, hiszen Brüsszelnek az energiaválság miatt folyamatosan azzal kapcsolatos" - mondta a kormány egyik képviselője. Másrészt fel kell tenni a kérdést, hogy a technológiai felzárkózás vágya és a hosszú várakozási idő hogyan fér meg egymással.

Eközben egyes szakértők óva intettek attól, hogy olyan létesítményeket támogassanak, amelyekre Európának egyáltalán nincs szüksége, mert nincs piac. "Az Intel új magdeburgi üzemének például nincs elég vevője az EU-ban" - hangsúlyozta Alan Priestley, a Gartner piackutató vállalat munkatársa. Ennek oka, hogy az elektronikai termékek gyártása az alacsonyabb bérek miatt csak Ázsiában versenyképes. Az Intel 2027-től a jelenlegi legfejlettebb processzorait akarja gyártani Németországban, amiket elsősorban számítógépekben és okostelefonokban használnak. A vállalat érvelése szerint a világpiacot Szász-Anhaltból szolgálják majd ki. Ezen rendkívül kifinomult chipek vásárlói pedig nyilvánvalóan nagyon is érdekeltek abban, hogy a világ minden régiójából szerezzenek be alkatrészeket.

Az AT&S jelenleg tömegesen bővíti az ausztriai Leobenben található központját. 500 millió eurót fektet be egy kutatási és fejlesztési központba. Azt a kérdést, hogy a társaság tovább terjeszkedik-e hazájában, Gerstenmayer nyitva hagyta: "Megvizsgáljuk, hogy az amerikai chiptörvény keretein belül beruházunk-e az USA-ban. Az ottani feltételek most rendkívül vonzóak."