A fájlcsere fejlődése

A BitTorrent forradalom

Bram Cohen

2001-ben egy fiatal programozó, Bram Cohen valószínűleg minden idők egyik leghülyébb programján dolgozott egy cég számára. A lényege az volt, hogy úgy titkosítanak adatokat, hogy kis részekre darabolják, majd azokat szétszórják mindenfelé az interneten. Ez persze teljes bukás lett, őt azonban egy kulcsszó nem hagyott nyugodni: "feldarabol". A következő éven Bram kiadta programját a Bittorrent-et amivel tudtán (és szándékán) kívül új korszakot nyitott a fájlmegosztásban.

A BitTorrent célja eredetileg a szerverek tehermentesítése volt. A probléma adott: van egy adatszerver, amiről túl sokan akarnak sokmindent letölteni. A szerver ilyenkor lelassul, esetleg össze is omlik. Felvetődött a kérdés: Miért mindenki a szerverről tölt, amikor az adat egy része a többi letöltőnek is megvan? Tehát feldaraboljuk a letöltendő adatokat kis részegységekre (darabok - "piece") és ezeket mindenki véletlenszerű sorrendben letöltheti, de nem csak a központi gépről, hanem a többi letöltőtől is, akiknek már megvan az a darab, így minél többen használják azt, annál kevésbé terhelődik a szerver.

Ez a gyakorlatban persze nem ilyen egyszerű és mivel fájlmegosztás terén napjaink legjelentősebb alkalmazásáról van szó, kicsit részletesebben leírom a működését. Bram először különválasztotta a szervert két egységre. Kell ugyanis egy szerver ("Seeder"), ami tárolja a teljes adatot és megosztja azt a többiekkel. Emellett szükség van egy speciális szerveralkalmazásra ("tracker") ami felügyeli a folyamatokat. Fő szerepe a klienslista megosztása, de több más funkciót is ellát. Kell még egy kisebb adatmennyiség ("torrent" fájl) a letöltés megkezdéséhez, ami tartalmazza a tracker elérési címét, a letöltendő fájlokat - ugyanis itt nem kell egyenként letöltenünk a fájlokat - és a darabok azonosításához szükséges adatokat. Ezt egy honlapon közzé lehet tenni. A program továbbá képes szabályozni, hogy a letöltés sebessége viszonylag arányos legyen a feltöltésével, így ne lehessen "élősködni" a többieken.


A fájlmegosztók persze hamar felfedezték maguknak, mivel egy kis ügyeskedéssel nagyszerűen használható nagyobb adatok megosztására. A program ugyan elütött minden eddigi alkalmazástól, de volt egy tulajdonsága, ami mindenért kárpótolt: NAGYON gyors. A letöltés sebességét tekintve sokszor nagyságrendekkel gyorsabb, mint a többi alkalmazás, tulajdonképpen már a sávszélesség kihasználásának elvi határait feszegeti.

Persze először kicsit ügyeskedtek a felhasználók, de aztán - nyílt forráskódúságának köszönhetően - jöttek újabb verziók, amik már egyre alkalmasabbak voltak fájlmegosztásra, pontosabban annak újszerűbb megfelelőjére, amit célszerűbb egyszerűen letöltésnek nevezni, hiszen a program ettől eltekintve semmilyen más, már megszokott funkcióval nem rendelkezett. Az elgondolás sikere főként annak köszönhető, hogy a fájlmegosztók forgalmának kb. 90%-át a fájlok 5-10%-a adja. A többi tulajdonképpen felesleges adat, ami csak viszonylag kevés embert érdekel. Az alapelv tehát egyszerű: Ha az "A" fájl érdekel, akkor miért legyek egy hálózatban azokkal, akiket a "B"? Ily módon az eddig megszokott globális hálózatokkal ellentétben - ahol minden felhasználó egy nagy egység része - itt minden letöltendő adat mellé egy külön un. mikrohálózat áll össze.


A fájlmegosztáshoz a gyakorlatban az eredeti elgondoláshoz képest a következő módon lett átalakítva a struktúra: vannak oldalak, ahonnan letölthetőek a torrent fájlok. Ezek sokfélék lehetnek, és ugyanaz a torrent több oldalon is előfordulhat. Ez persze azt is jelenti, hogy az elérhető fájlok száma jóval kisebb, mint más hálózatokban. (Összehasonlításképpen: az eDonkey2000 hálózatban kb. 500 millió különböző fájlról beszélhetünk, míg a BitTorrent esetében összesen kb. 50 ezerről.)

Van ezeken kívül több tracker. Egy tracker-höz akár egészen sok torrent is tartozhat, de minden torrentben benne van, hogy az éppen melyik tracker-höz tartozik. Az egyetlen lényegi változtatás az eredeti elképzeléshez képest az, hogy a seeder elvesztette eredeti kiemelt szerepét. Az új elgondolás szerint már nem egy külön speciális program egy központi szerveren. Amint valaki befejezte a letöltést (azaz rendelkezik mindegyik darabbal) automatikusan seeder-ré válik. Ennek ellenére a fogalom még mindig használatban van, de a gyakorlatban arra a kliensre használják, aki szándékosan megosztja a fájlokat (például arra, aki először teszi közzé).

A Bittorrent struktúrája egy újabb lökést adott azoknak az elképzeléseknek, amelyek gyakorlati szinten összekapcsolták a fájlmegosztást a webes jelenléttel, hiszen mindenképp szükség van a használatához weboldalakra. A BitTorrent-hez kapcsolódó oldalakat összesen naponta több mint 2 millió ember látogatja. Ezt a számot figyelembe véve azt gondolnánk, hogy a hálózat nem annyira jelentős, valójában azonban nagyobb adatforgalmat bonyolít le, mint a többi fájlmegosztó rendszer együttvéve, az internet teljes adatforgalmának több mint harmadát az ezt használó programok hozzák létre.

Azonban a fix webes tartalmakkal való szoros összekapcsolódás egyben hátránya is az ilyen hálózatoknak, hiszen ha valamilyen ok folytán a kiszolgáló egységek leállnak, az egész rendszer jelentősen sérül. Ez történt múlt decemberben, amikor a négy legjelentősebb Bittorrent-tel foglalkozó oldal közül három jogi okokból leállt a negyedik pedig a jelentősen megnövekedett forgalom miatt egyszerűen összeomlott. Emellett több jelentős tracker is kiesett, ami miatt sok, már elkezdett letöltés megszakadt.

Több elképzelés is született ennek a problémának a kiküszöbölésére. A legegyszerűbb, hogy egy torrent fájl több trackerre is hivatkozik, így ha az egyik leáll, a kliensek a soron következőt használva folytathatják a letöltést. Ez mára bevett szabvány.

Ezeknél összetettebb és távolabbra tekintőbb az az elgondolás, amely a legjelentősebb "torrentes" oldal (suprnova.org) fejlesztőinek nevéhez fűződik. Az eXeem néven bejelentett kliens tulajdonképpen egy olyan fájlletöltő alkalmazás, amely megpróbálja egyesíteni a globális és a mikrohálózatok előnyeit. Tehát létezik egy globális hálózat, amely tárolja a torrent fájlokat. Ez kereshető, sőt több érdekes, a BitTorrent webes előéletéből örökölt tulajdonsága is van. Ebből le lehet tölteni a torrent fájlt, illetve az itt nyilvánosan elérhető adatok alapján csatlakozni tud a program a letöltés köré felépült mikrohálózathoz. A tracker mint különálló egység ugyanis megszűnik. Annak a szerepét most az egyes letöltő kliensek veszik át, azaz mindegyik kliens tudja több - ugyanazt letöltő - másik kliens címét és ezt kérésre megosztja az újonnan csatlakozókkal. A program végleges változatát nagy várakozás övezi, megjelenése a közeljövőben várható.

A jövő

Ezzel elérkeztünk napjainkhoz. Nehéz lenne megmondani, hogy az ilyen jellegű fejlesztések terén mit tartogat a jövő. Sok hasznos funkció még nem forrott ki igazán, lehet például, hogy a jövő programjai lehetőséget nyújtanak majd az egyes fájlok kézi osztályozására. Jelentős fejlődésen mehetnek még át a csoport alapú programok, ahol a mikrohálózat nem az egyes adat, hanem az egyes személyek köré épül fel.

Azonban a legfontosabb tényező nem kapcsolódik közvetlenül a programok fejlesztéséhez, ugyanis semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül az internetelérések egyre növekvő sebessége. Ezzel megjelenhetnek egyedi, új típusú tartalmak és szolgáltatások, amik kihasználják a gyors adatátvitel nyújtotta előnyöket, de az hogy ezek pontosan mik lesznek, az a fejlesztőkön és főként a felhasználók igényein múlik.