Sid Meier's Railroads

Kiadó: 2kGames
Fejlesztő: Firaxis Games
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 1,4 GHz, 512 MB RAM, 2 Gbyte szabad hely, 64 Mbyte-os DX9.0c-t támogató videokártya
Ajánlott: 2,4 GHz-es Intel Pentium IV, 2048 MB RAM, Nvidia 7600+
Hasonló játékok: Railroad Tycoon III, Transport Tycoon
Kategória: vasút szimuláció

Railroad Tycoon I-II., Transport Tycoon Deluxe. Kiüthetetlen trónbitorlók, akiknek már egész kis tycoon (mágnás) hadserege lehetne a millió klónból és hasonszőrű szimulációból. Még maga Chris Sawyer sem tudta megismételni önmagát a Locomotion-ben, lássuk a nagy Sid Meier mit tud kihozni a 90-es etalon negyedik részeként, immár Railroads néven.

Alapjában véve vidám és érdekes dolog közlekedést menedzselni. A feladatunk végtére is semmi más, mint összekötni a városokat és az ipari területeket vasúthálózattal, vonatokat indítani az acél sínpárokon és lehetőleg olyan "menetrendet" kell összehozni, ami pozitívba fordítja éves eredményeinket. Nem hangzik rosszul, sőt a Railroadsban egyáltalán nem nehéz ügyesnek lenni, legalábbis könnyebb fokozaton.

Már itt az elején kiemelném, hogy a nehézségi fokozat állításnak két kategóriája van, az egyik a megszokott dolgokat, mint kiadások, bevételek, ellenfelek IQ-ja szabályozza, a másik viszont a vágányokon zajló élet szigorúságát. Míg a legegyszerűbb változatban a vonatok szembe találkozásánál az egyik megáll, köddé válik, átengedi a másikat, majd tovahalad, addig a nehezebb fokozatokon gondoskodnunk kell külön pályáról minden kis szerelvényünknek, a forgalmasabb helyeken pedig komoly szaktudást és tervezést igényel egy olyan pálya kialakítása, ami valóban működik is és kiállja a terheléses próbát. Ellenkező esetben az egész rendszer megbénulhat és üvöltözve káromkodunk, mikor a fél órája építgetett vasúti elágazásról kiderül, hogy mégsem volt olyan jó ötlet.


Helyszínek között nincs túl nagy választék. Kampány természetesen nincs, válogathatunk néhány amerikai terep, brit, német, francia szcenárió közül, illetve az alapjáték tartalmaz pár egyéb térképet. Izgalmat maximum az adhat, hogy véletlenszerűre állíthatjuk a városok és az ipari egységek elhelyezkedését és variálhatjuk az ellenfelek számát. A szcenáriók esetén különböző küldetéseink lesznek, mint adott városok összekötése, bizonyos mennyiségű részvény megszerzése az ellenfelektől vagy egy adott szintre való feltőkésítése a saját vállalatunknak.

Ezek teljesítése alapjában véve opcionális, a lényeg, hogy a végén mi legyünk az egyetlen és legnagyobb vasúti mágnás. Időközben a régi jól bevált városi pályázatok is feltűnnek, időnként egy település bejelenti, hogy az első szereplő, aki teljesíti a kéréseit, az pénzjutalomban részesül. Érdekes szituáció, mikor egy városban több szereplő is megjelenik, hiszen az erőforrások ettől nem változnak, de vicces dolog az is, mikor a mi tulajdonunkba kerül egy olyan ipar, amit a konkurencia szolgál ki.


A játék gazdasági része nem túl bonyolult. Egy aranyszabályt érdemes megjegyezni, amit a tutorial is elsők között említ: Itt a vasút a király, nem ő nő a városhoz, hanem a város nő hozzá. Ennek megfelelően, ha berántunk egy sínpárt egy városba, akkor akár az Eiffel torony is arrébb mászik a mi kedvünkért. A későbbiekben pedig annak függvényében, hogy mennyire pörgetjük a helyi ipart és milyen szinten tudjuk kielégíteni az igényeket, fejlődni fog a város.

Az alap településforma a kisfalu, ahol még nincs utasforgalom, sem posta, esetleg egy ipari létesítménnyel rendelkezhet. Ha ide nyersanyagot kezdünk szállítani, illetve a készterméket elvisszük, akkor hamarosan egy kisvárosban találjuk magunkat, ahol egyre több igény keletkezik, viszont több ipart is létesíthetünk, ami hamar metropolisszá varázsolja a települést.

Az igények közt fontos helyet foglal el a személyszállítás. Ebből elég jól lehet keresni, később visszatérek rá. Ezen túl a városoknak élelmiszerre, ruhára, autókra/fegyverre van szüksége mérettől függően. Emelett több véletlenszerű igénye is lehet egy városnak, valamelyik város például a gyógyszerekre bukik, van ahol bort vedelnek. Persze ezeken túl az ipari létesítményeket is ki kell elégíteni, mert annak megfelelően ontják majd magukból a készterméket.