IL-2 Sturmovik: Cliffs of Dover

Kiadó: UbiSoft
Fejlesztő: 1C: Maddox Games
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium DualCore 2,0 GHz-es vagy Athlon X2 3800+ processzor, 2 GB RAM, 512 MB VRAM-mal rendelkező grafikus kártya, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5 2,66 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 2,6 GHz-es processzor, 4 GB RAM, 1 GB VRAM-mal rendelkező grafikus kártya, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: IL-2 Sturmovik
Kategória: szimulátor

Az IL-2 Sturmovik név a videojátékosok körében nem csak egy valamikori szovjet csatarepülőt, hanem a valaha létezett egyik legjobb második világháborús repülőgép-szimulátort is jelöli. Az ezredforduló után egy esztendővel életre hívott alkotás nem véletlenül írta be magát a történelemkönyvekbe, a rajongók szerint ugyanis azóta sem készült hasonlóan minőségi, a második nagy háború légi összecsapásait feldolgozó szimuláció. Még maguk az illetékesek sem próbálkoztak teljes értékű folytatást készíteni hozzá, inkább kiegészítőkkel bővítették és toldozták-foltozták a játékot.

2007-ben, az IL-2 Sturmovik: 1946 megjelenését követően azonban belefogtak egy sokáig csak Storm of War: Battle of Britain néven ismert program fejlesztésébe - ebből lett a Cliffs of Dover -, amiről egészen tavalyig azt hittük, hogy már soha nem fog megjelenni. Egyes belső körökben már alapból a halálát kívánták a csendesen készülő projektnek, hiszen 2009-ben megjelent egy IL-2 Sturmovik: Birds of Prey címre keresztelt videojáték, amelyben a név és a koncepció kivételével az illetékesek szó szerint hátat fordítottak a korábbi szimulátoros megközelítésnek, helyette pedig egy közérthetőbb, árkádos akciózást tettek le az asztalra, amivel a régi veteránoknál igencsak kiverték a biztosítékot.


A Birds of Prey mentségére váljék, hogy nem a széria eredeti programozói dolgoztak rajta, hanem egy külsős brigád, akiket hamar ki is vetett magából az IL-2 franchise szigorú közönsége. A szőrös szívű társaság azonban 2011-be érvén biztosan megenyhült egy kicsit, lévén a sorozat idén áprilisban újabb taggal bővült, amelyben ismét elfeledhetjük az árkád repkedést, a főszerepet ugyanis a realizmus, a valósághoz közeli, aprólékos szimuláció kapta. A Maddox Games csapata ráadásul annyira ortodox módon közelített a témához, hogy még a második világháborús koncepcióból sem engedett.

Ennek köszönhetően az IL-2 Sturmovik: Cliffs of Dover betöltését követően a többéves háború legnagyobb légicsata-sorozatát, avagy az angliai csatát élhetjük át akár egy német, akár egy angol pilóta bőrébe bújva. A történelmet kevésbé ismerőknek annyit érdemes tudniuk erről az óriási légi háborúról, hogy a Lufwaffe és a Royal Air Force (avagy a Királyi Légierő) egységei küzdöttek meg egymással, méghozzá a La Manche csatorna birtoklásáért. Az angliai csata pontos időintervallumáról mindkét fél feljegyzései másként tájékoztatták az utókort, a legvalószínűbb azonban, hogy 1940. július 10-én dördült el az első lövés, amikor a német légierő támadást indított a csatornán hajózó konvojok, a délkelet-angliai kikötők és radarállomások ellen.


Az elkeseredett harcokban bár fölényben volt a Luftwaffe, az angol pilóták így is felülkerekedtek, így 1940 októberének utolsó napján a németek felhagytak az angol offenzívával. Vereségük okai között volt többek között, hogy nem ismerték fel időben a radarállomások fontosságát, aminek köszönhetően a korábban tervezett angliai partraszállás is elmaradt. A háborúban olyan repülőgépek vettek részt, mint a Hawker Hurricane Mk. I és a Supermarine Spitfire Mk. I angol, valamint a Messerschmitt Bf 109 E, a Messerschmitt Bf 110 C és a Heinkel He 111 H-2 német oldalról.

Bár az IL-2 Sturmovik: Cliffs of Dover óvatosan bánik az évszámokkal - nem mellesleg egyetlen egy IL-2 repülőgépet sem látunk benne - az angliai csata összes komolyabb ütközetét átélhetjük a betöltését követően. Akár a hadjáratot, akár a szimpla egyjátékosos missziókat választjuk, biztosak lehetünk benne, hogy a történelemkönyvekhez hű bevetésekben lesz részünk, hiszen az illetékesek nem csak a kor mintegy 18 vasmadarának külső, belső és repülési tulajdonságait igyekeztek tökéletesen mintázni, hanem a küldetésekkel is szerettek volna a maximális realizmusra törekedni.