Duke Nukem Forever

Kiadó: 2K Games
Fejlesztő: Gearbox Software
Honlap

Platformok: PC, Xbox360, PS3, Wii, Nintendo DS
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Windows XP, Vista vagy Windows 7, Intel Core 2 Duo 2,0 GHz/AMD Athlon 64 X2 2,0 GHz, 1 GB RAM, 256 MB VRAM-mal rendelkező grafikus kártya, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Windows XP, Vista vagy Windows 7, Intel Core 2 Duo 2,4 GHz/AMD Athlon 64 X2 2,6 GHz, 2 GB RAM, 512 MB VRAM-mal rendelkező grafikus kártya, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Duke Nukem 3D, Half-Life 2
Kategória: FPS

Minden bizonnyal már egyetlen olyan közhely sem létezik a Duke Nukem Foreverrel kapcsolatban, amit még őszintén el lehetne sütni egy vele kapcsolatos játéktesztben. Feltehetően mindenki nagyon jól tudja, hogy miféle életutat járt be az alkotás az 1997-es bejelentést követően, de aki esetleg nem lenne otthon a témában, annak is árulkodó lehet, hogy tulajdonképpen 14 évnyi fejlesztési idő után, néhány nappal ezelőtt jelenhetett csak meg a kész program. Duke legendás karakterének dicsfénye így az idők folyamán megkopott, a hozzá kapcsolódó kultuszt kis híján lerombolta a 3D Realms csapata, és amikor már tényleg kezdtük elhinni, hogy soha nem játszhatunk a mérföldkőnek számító Duke Nukem 3D folytatásával, akkor jött a képbe a Gearbox Software, akik magukra vállalták azt az óriási terhet, hogy befejezik a programot.

Ehhez a feladathoz legalább akkora ego szükségeltetett, mint amekkoráról Duke maga is csak álmodhatott, hiszen nem túlzás kijelenteni, hogy soha egyetlen videojáték megjelenését sem előzte meg akkora várakozás, mint a végre valahára tényleg elkészült Duke Nukem Forevert. A várakozás mellé azonban óriási elvárások is társultak, éppen ezért sejthető volt, hogy már a megjelenéskor ízekre szedik a játékot, ami annak rendje és módja szerint meg is történt. Az alábbi teszt olvasása közben fontos észben tartani, hogy a cikk írója egy olyan már-már elfeledett korból származik, amikor a Sega MegaDrive konzolok még viszonylag frissnek és újnak számítottak, a Duke Nukem 3D felejthetetlen élményét pedig nem évekkel később, hanem megjelenésekor tapasztalhatta meg.


A játék indítását követően már az első másodpercek alatt érezni lehet azt a semmivel sem összehasonlítható hangulatot, amit csak és kizárólag egy korábbi Duke Nukem betöltését követően lehetett elérni az utóbbi esztendőkben is. A 3D Realms csapatának köszönhetően végrehajtott kultuszrombolást tulajdonképpen maga az alkotás koncepciója kívánja kijavítani, hiszen hősünket a korábban végrehajtott események miatt igazi sztárként kezelik a virtuális világban. Ennek köszönhetően óriási villájában videojátékozás, illetve egy szemrevaló szőke ikerpárral történő játszadozás közben érjük tetten az egy percet sem öregedett macsót, aki köré egy komplett franchise épült az elmúlt években. Étteremláncok, játékok és mindenféle eladható tárgy büszkélkedhet Duke arcképével, ő hazájának legnagyobb alakja, saját múzeummal, rajongókkal és a többi.

Az idilli kép azonban hamarosan óriási fordulatot vesz, a bolygót ugyanis ismét megszállják a földönkívüliek. Bár a televízió arról próbálja meggyőzni hősünket, hogy az alienhordák jó szándékkal érkeztek, a korábbi epizódoknak köszönhetően tudjuk, hogy mindez csak hazugság lehet. Félelmeink hamarosan be is igazolódnak, amikor a furcsa idegenek már lakosztályunkban rohangálnak, elrabolják szőke kedvenceinket, nem mellesleg pedig kiderül, hogy újfent a világ leigázására készülnek. Mit tehet ilyenkor Duke Nukem? Kettőt találhattok!


Aki arra tippelt, hogy megropogtatja ujjait, majd egy ízes káromkodás után felesküszik arra, hogy hátsón billenti a hívatlan látogatókat, az levizsgázott a játékból és nyugodtan tovább olvashat. Duke ugyanis mindenféle komolyabb háttértörténet nélkül, több pályán keresztül száll majd szembe az idegenekkel - akik szinte egytől egyig ismerősek lehetnek korábbról -, hogy közben visszaszerezze szőke cicababáit, és természetesen mellékesen megmentse a Földet is a pusztulástól. A Duke Nukem Forever száz százalékban megmaradt annak, amit az 1996-os elődjében megismertünk és megszerettünk. Így tehát egy olyan vérbeli FPS játékra számíthatunk, ahol a hangsúly a kaszaboláson, a fejtörőkön, valamint természetesen hősünk nagyon kemény beszólásain van.

Visszatérnek az ismerős fegyverek, kezdve az átlagos sörétes puskától a nagy erejű rakétavetőkön át a triplacsövű golyószóróig (ripper) és a fagyasztószerkezetekig. Megmaradtak a korábban már megismert segédeszközeink is, így például a különböző időzített gránátok, az adrenalintabletták, amelyek ezúttal nem csak sebességünkre hatnak pozitívan, hanem erőnkre is, hiszen benyelve néhány efféle bogyót, egy csapásra húscafatokra téphetjük ellenfeleinket. Természetesen különböző tapadóaknák és egyéb marcangolásra kiélezett felszerelések is megtalálhatók a Foreverben, de sokak nagy örömére a holoduke is visszatért, ami annyiban módosult 15 évvel ezelőtti önmagához képest, hogy ezúttal nem csak készít egy másolatot hősünkről, hanem még láthatatlanná is teszi azt, így az ellenfelek egy ideig garantáltan csak a hologramot fogják támadni, mi pedig lopakodva, akár szadista hajlamainkat is felhasználva végezhetünk velük.