RAGE

Kiadó: Bethesda
Fejlesztő: id Software
Honlap

Rendszerkövetelmények
Minimum: Intel Core2Duo processzor, 2 GB RAM, GeForce 8800-as vagy Radeon HD 4200-as grafikus kártya, 25 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott:Intel Core 2 Quad processzor, 4 GB RAM, GeForce 9800 GTX vagy ATI Radeon HD 5550-es grafikus kártya, 25 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Fallout 3, Doom 3, Dead Island
Kategória: FPS/RPG

Az 1991-ben alakult id Software kétségkívül a kilencvenes évek egyik legbefolyásosabb fejlesztőcsapata volt, akik óriási hatást gyakoroltak a játékvilágra. Ugyan karrierjük első esztendejében mutatták a legnagyobb aktivitást, a videojátékok szerelmesei mégis leginkább az 1992-es év miatt emlékeznek rájuk, ekkor alkották meg ugyanis a Wolfenstein 3D címre keresztelt, mind a mai napig óriási népszerűségnek örvendő FPS-t, amely sokak szerint az első ilyen stílusú program volt, de ez így ebben a formában egyáltalán nem igaz (lásd a Wikipédia vonatkozó cikkét). Az egyszerűen csak Wolf 3D-nek is hívott alkotás lett az első nagy sikert hozó FPS lett a piacon, ami megalapozta a csapat jövőjét. Később olyan nagyszerű, szó szerint kultikus címeknek adtak életet William B.J. Blazkowicz kalandjaira hivatkozva, mint a Quake- vagy éppen a Doom-sorozat.

Az id Software számára azonban talán megártott a hirtelen jött siker, a kétezres évekre ugyanis mintha teljesen kiégtek volna. Az új évezred első évtizedéből csak egyetlen valamire való alkotást tudunk a csapat zászlaja alá sorakoztatni, ez pedig a vegyes érzelmeket kiváltott Doom 3. A 2011-es esztendő azonban remélhetőleg egy új kezdetet jelent a kultikus alakulat számára, néhány nappal ezelőtt ugyanis, 7 év után végre, megjelent az első komolyabb videojáték az id neve alatt, amely 2007 óta készült már a csapat főhadiszállásának falai között. Lássuk, hogy a RAGE címet kapott poszt-apokaliptikus lövöldével sikerült-e visszajutniuk az élmezőnybe?


A játék története egészen pontosan 2029. augusztus 23-án veszi kezdetét, amikor az Apophis aszteroida az előzetes jóslatoknak megfelelően összeütközik a Földdel. A kutatók korábbi számításai szerint a becsapódást senki nem élheti túl, ám bolygónk az esetet követően néhány évtizeden belül újra lakhatóvá válhat. Ennek köszönhetően még a katasztrófa előtt úgy döntenek az emberiség vezetői, hogy egy Eden Project nevű kezdeményezés keretein belül összegyűjtik a világ összes olyan szakemberét, akinek mindenképpen muszáj túlélnie a becsapódást, később ugyanis segíthetnek abban, hogy újjáépítsék a civilizációt.

A program keretein belül - amelybe főhősünk is bebocsájtást nyert - a kiválasztottakat egy kapszulába zárva kilövik a világűrbe, hogy a katasztrófát követő egy évszázad elteltével visszajöjjenek a Földre, majd megkezdjék az újjáépítést. A tudósok azonban rossz szokásukhoz híven ismét elszámoltak valamit: egyrészt az aszteroida nem irtotta ki teljes egészében a Föld populációját, másrészt pedig az Eden Project sem járt teljes sikerrel, a visszatérő kapszulában ugyanis csak főhősünk maradt életben, a vele együtt utazó hibernáltak kivétel nélkül mind meghaltak. Az igazi rémálom azonban csak azután kezdődik főszereplőnk számára, amikor kinyitja a sikeresen földet ért űrkapszula ajtaját.

A világ teljesen megváltozott, elsivatagosodott, elállatiasodott, államok és államformák helyett szinte mindenütt anarchia dúl, a maroknyi túlélő által megalakított városok pedig már csak halvány emlékei a tündöklő metropoliszoknak, amelyek valamikor fényűző pompájukkal vonzották a látogatókat. A játék történetében ehelyett a biztonság az, ami miatt a települések falai vonzzák az egészségesen életben maradtakat, hiszen a katasztrófát követően voltak, akik nem részesültek ebben a szerencsében. A mutáció ugyanis elkerülhetetlenné vált a becsapódáskor felszabadult káros anyagok miatt, így az óriási, kietlen puszták csak úgy hemzsegnek a torz emberformáktól, valamint a bátor, ámde talpig felfegyverzett banditáktól, akik csak a mi vérünkre szomjaznak.


Természetesen város és város között is akad különbség. Ugyan a kosz és a mocsok mindenhol megtalálható, akárcsak a szegénység, de az, hogy éppen ki ül a polgármesteri székben, illetőleg melyik klánhoz tartozik, az már kiemelkedően fontos szempont. Hősünk küldetései során szinte mindegyikkel összerúgja majd a port, hol kisebb, hol nagyobb mértékben, ugyanakkor unatkozni biztosan nem fogunk az oldalán, hiszen a RAGE világában mindig van tennivaló, mindig van történés, mindig akad egy jó barát, aki segít a bajban vagy éppen küldetéssel bíz meg minket.

A jól felépített, folyamatosan zajló és teljesen hihető történetű főküldetések mellett tehát mellékkeresetet biztosító feladatokat is vállalhatunk majd. Hogy milyen mennyiségben, az csak és kizárólag rajtunk fog múlni. A játék egyébiránt a fentiek ellenére nem egy RPG, annak ellenére sem, hogy igencsak erős ez a vonulata. Hogy tisztázzuk a stílust, a RAGE alapjaiban egy FPS, ilyen nézetben járhatunk-kelhetünk az általa lefestett, enyhén Fallout és Mad Max hangulatot árasztó világban, így harcolhatunk, ámde amikor elhagyjuk a városokat, lehetőségünk lesz különféle négykerekűekbe pattanni, amelyeket már TPS-nézetből irányíthatunk.

Mindemellett fontos kiemelni a szerepjátékos elemeket, hiszen bár karakterünk nem fejlődik, nem tudunk mélyreható beszélgetéseket folytatni minden egyes szereplővel, de a RAGE világa él és lélegzik. Van fegyverfejlesztés, elhullott ellenfeleinket kifoszthatjuk, óriásira hízott hátizsákunkba pedig mindent belepakolhatunk, amit csak észreveszünk. Lássuk azonban egy kicsit konkrétabban a három műfaj sajátosságát, amelyek együttesen adnak egy rendkívül jellegzetes arculatot a játéknak.