SG.hu·

Mesterséges kopoltyú búvároknak

Egy gépészmérnök olyan berendezéssel állt elő, amivel az emberek a víz alatt úgy lélegezhetnek, mint egy hal.

Az új tartály nélküli légzőrendszer a vízből vonja ki a levegőt, akárcsak a kopoltyú. A könnyűbúvárkodásnak is nagyban hódoló feltaláló, a Like-A-Fish Technologies alapítója, az izraeli Alan Bodner szerint egy nap ilyen rendszerek látják majd el a búvárokat, a tengeralattjárók legénységeit, sőt hogy némileg futurisztikus is legyen a dolog, a tengeralatti emberi kolóniákat is.

A jelenlegi vízalatti légzési módszereket senkinek sem kell különösképpen bemutatni. A búvárok sűrített levegős palackokat használnak, míg a másik véglet, az atom-tengeralattjárók kémiai úton különítik el a vízmolekulákból az oxigént. Utóbbi az elektrolízis - amit a Nemzetközi Űrállomáson is alkalmaznak - igen költséges és nagyon magas az energiaszükséglete. A hagyományos tengeralattjárók levegőtartályokkal biztosítják a legénység számára az oxigénellátást, azonban elég gyakran kell feljönniük a felszínre az újratöltés érdekében.


Bodner szabadalma a természetből igyekszik kamatoztatni. Kiderült, hogy a légköri nyomás kis mennyiségű levegőt kényszerít a tengervízbe, és ennek a nyomásnak a megfordításával kinyerhető a levegő a folyadékból. Ezt úgy lehet elérni, hogy a szerkezet centrifugális erőt alkalmazva megnöveli a nyomást egy tengervizet tartalmazó szigetelt kamrában. Amint a folyékony levegő elválik a víztől, automatikusan visszaalakul gázhalmazállapotúvá és belélegezhetővé válik.

A technika a nagyságrendek miatt elsősorban a tengeralattjáróknál lehet hasznos, bár szakértők szerint így is elég sok vizet kellene cirkuláltatni ahhoz, hogy elegendő levegőt generáljon a rendszer. Egy liter víznek csupán másfél százaléka folyékony levegő. Egy átlagos ember levegő szükségletének kielégítéséhez Bodner rendszerének percenként legalább 200, optimális esetben 2000 liter vizet kellene megforgatnia. Egy búvárrendszer esetében szükség lenne egy villanymotorra, egy szivattyúra, egy hengerre, egy centrifugára, légzsákra, légzőcsőre és persze a működtetéshez szükséges akkukra. A teljes apparátus nem nyomna többet 10 kilogrammnál, ezzel szemben egy tartályrendszer súlya meghaladhatja a 15 kilót is.

A fentebb felsorolt alkatrészek egy kicsi, könnyű mellénybe való bezsúfolása eltarthat néhány évig, így Bodner elsődleges célja technikáját a tengeralattjárókon működésre bírni. A rendszert elvileg hozzá lehetne kötni a tengeralattjáró hajtóművéhez, ahol a nagy vízbeömlési kapacitásnak köszönhetően tekintélyes levegőmennyiség lenne kinyerhető.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2007. 03. 17.. 03:40||#68
Az elektrolízis az 1 elektrokémiai folyamat.
© Nailboy2005. 06. 30.. 20:06||#67
Nem is mondtam hogy primitívek.
Mellesleg a csúcsragadozóval vitatkoznék, tudtommal a gyilkos orka egy tüdõvel lélegzõ emlõs ami simán cápaevõ...

Picit azzal is vitatkoznék hogy csak a tüdõ miatt ki kellene szorítaniuk a halakat. Egy másik faj kiszorítása nem csak egy szerven múlik.
És ha megfigyeled nem is errõl van szó hogy a halak eltûnnek e vagy sem, hanem hogy a delfineknél ki alakul e a kopoltyú vagy sem.
Úgy tûnik annyira mégsem favorit a kopoltyú evolúciós szempontból, mert nem sok víziemlõs rohangál azzal...

Na de nem is errõl szól a cikk hanem egy béna ábrándról, hogy majd a búvárok a vízbül vonják ki a zokxigént...
© BiroAndras2005. 06. 30.. 17:57||#66
"Az tudom hogy ez így mûködik "elég" behatóan tanultam az evolúciót. De arra nem adtál választ hogy akkor miért nem fejlõdött ki a bálnákban kopoltyú? ... vagy szerinted ennek csak annyi oka van hogy a tûdõ jobb "hatásfokú"?"

Gondolom, a szervezetük túlságosan átalakult már ahhoz. Pl. melegvérûek, ami miatt több oxigént igényelnek. Ezen kívül a két folyamat (a vízbõl kijövés és a viszsaköltözés) közel sem ugyanannyi idõ alatt játszódott le, nem volt még idõ ugyanolyan mértékû válozásokra. Érdekes lenne látni, hogy mi lesz egy bálnából 100 millió év múlva, de kicsi az esélye, hogy megtudjuk.
© Kazak2005. 06. 30.. 17:35||#65
Nem értem, hogy ezt a következtetést hogy vontad le abból, amit írtam. Az, hogy a cápák primitív porcoshalak, csak annyit jelent, hogy a törzsfejlõdés viszonylag korai szakaszában jelentek meg, és még nincs kopoltyúfedõjük. Ettõl a kopoltyújuk nem kevésbé hatékony oxigénfelvétel szempontjából mint a többi halé, csak nem képesek álló helyzetben áramoltatni a vizet rajta keresztül (a csontoshalak már képesek). Más szempontból meg egyáltalán nem primitívek, mert túléltek jónéhány tömeges kipusztulást már a bolygónkon, és még mindig õk a tengerek csúcsragadozói.

A tüdõ pedig nem "tökéletesebb", mint a kopoltyú, egyszerûen csak egy más közeghez van optimalizálva. Ha egyértelmûen jobb, hatékonyabb, stb. lenne, akkor a víziemlõsök már kiszorították volna a halakat és egyéb kopoltyús állatokat a tengerekbõl. Erre pedig a büdös életben nem fog sor kerülni.

Az evolúcióban pedig nincs "tökéletesedés", elõre- meg visszafejlõdés, csak a változó körülményekhez való alkalmazkodás van.
© nickname2005. 06. 30.. 16:47||#64
Az tudom hogy ez így mûködik "elég" behatóan tanultam az evolúciót. De arra nem adtál választ hogy akkor miért nem fejlõdött ki a bálnákban kopoltyú? ... vagy szerinted ennek csak annyi oka van hogy a tûdõ jobb "hatásfokú"?

To mechorg: És nem tudod kinek a törvénye ez?
© BiroAndras2005. 06. 30.. 16:15||#63
"Akkor szerinted miért nem fejlõdtek vissza?"

Az esetek 99.99%-ában a visszafejlõdés rontja az életképességet. Hiszen változatlan környezet mellett a késõbbi egyedek életképesebbek a korábbiaknál (de legalábbis nem rosszabbak).
Viszont, ha változik a környezet, akkor ez a megállapítás nem érvényes. Tegyük fel, hogy van egy A környezet, amiben az X változat a legéletképesebb. Ha a környezet megváltozik B-re, akkor már nem az X a legjobb, hanem kifejlõdik egy változat. Ekkor viszont ismét A-ra változik a környezet. Mi történik? Ha az X változat még megvan a populációban, akkor gyorsan újra elterjed, és a faj kvázi visszafejlõdik. Ha X már nincs, akkor kialakulhat újra valami hasonló, vagy egy teljesen új Z változat.
© Nailboy2005. 06. 30.. 11:52||#62
Mellesleg tényleg egy nagy humbug ez a cikk. Legalábbis búvároknak ez teljesen értelmetlen.
A teljesen zárt légzõautomata súlya ma már nehetségesen alacsony a fenti számokhoz képest és azzal órákat el lehetsz a vízben sokkal többet mint mondjuk kaja/pia kaka/pisi es kihûlés nélkül lent lehetnél a víz alatt...
Csak az ára magas.
© Nailboy2005. 06. 30.. 11:49||#61
Ez a hozzzászólás is egy szép nagy tévedés, ha a filmben így volt itt is tévedtek. A tüdõ nem roppan össze a nagy nyomástól ha a tüdõben is nagy a nyomás.... Ez megoldható gázokkal is.
© Nailboy2005. 06. 30.. 11:42||#60
A kutya pont ebben a hozzaászólásban van elásva, ha igazad lenne akkor kialakulhatna a kopoltyú.
De mivel tévedsz és a kopoltyú fejletlenebb rosszabb mint a tüdõ oxigénfelvétel szempontjából ezért azok az egyedek akiknek tüdejük van elõnyt élveznek. Ezért nem alakul ki megint a kopoltyú.
© teddybear2005. 06. 29.. 22:54||#59
Ez a kopoltyú szerintem hajtómûnek jobb volna. Volt egy régi James Bond film, a Tûzlabda (Fireball), abban viselt Bond egy darabig hasonló háti meghajtót. <#eljen>