Látható objektumnál is mérhetõk a kvantum hatások

nem azt kötöttem ki, hogy az elsõ két feldobás adott.
én semmit nem kötöttem ki, kettõ MINDENKÉPPEN ugyanolyan lesz. ha a fejed tetejére állsz, akkor is.

és különben is egyszerre dobjuk fel a pénzeket, és egyszerre esnek le, nem sorban- és ugyanolyan, nem megjelölt pénzeket használunk. sõt, amíg a levegõben vannak a pénzek, addig elfordulunk, és semmilyen mérést nem végzünk rajtuk, így jó kvantumpénzekhez méltóan egyszerre lesznek a levegõben fejek is, meg írások is.

vagy azt, hogy baszameg XD

ez mind szép is jó lenne, ha a tudomány és hívei számot tudnának adni a véletlenrõl
de nem tudnak, és ami még rosszabb: nem is akarnak. csak úgy van nekik és örvendeznek neki, és azt hiszik hogy ez így rendben van

"Természettudományok mûvelése nem szükséges a tisztán látáshoz. <...> Nekem a tudományos magyarázatok, felfedezések csak annyiban számítanak, hogy kiegészítik az egyéb, a világ megismerését célzó megközelítések tapasztalatait."

A természettudományok a világot írják le, tehát, ha a világról szeretnél tisztán látni, elengedhetetlen az ismerete. Amiben különbözik a természettudomány megközelítése a világot illetõen a többi filozófiától az, hogy a világot nem kigondolni akarja, hanem megismeri. Ez azt jelenti, hogy csak olyan dolgok kerülnek be a tudományba, ami valójában létezik, és ha a világ úgy dönt, hogy egy alkalmas pillanatban megcáfolja, az a fejezet automatikusan átíródik. Van benne egyfajta öntisztítás, ami a többi filozófiában nincsen. A természettudomány tényeket tényekkel magyaráz. Tehát nem állít ellenõrizhetetlen dolgokat. (pl. van Isten, nincs Isten, stb... ezek ellenõrizhetetlen állítások) Ezért nem kerülnek bele hamis informáiók, a fizika könyveket sosem átírni kell, csak kiegészíteni. A természettudomnáy hisz a világ megismerhetõségében, és itt véget is ér a természettudomány hite. Ahogy a természettudomány fejlõdik, az emberiség tudása úgy közeledik a valósághoz. (Persze tudja, hogy az emberiség korlátos idejében sosem fogja tejesen megismerni a világot.) A természettudomány csak olyan dolgokkal foglalkozik, amivel közvetetlenül vagy közvetetten kapcsolatba tudunk lépni, kölcsönhatásba tudunk lépni vele. Tehát ami nem hat ránk, az a természettudomány szerint nem létezik. Elviekben létezhetne, de mivel nem hat ránk, ezért mindegy, hogy van-e, hiszen úgysem hat ránk. De itt ismét az állítás ellenõrizhetetlenségéhez jutottunk. Azt sem tudom bizonyítani, hogy van Isten, se azt, hogy nicns, így mindkét állítás hibás ezért nem foglalkozik vele a tudomány.

"Még tudományos körökben is törekednek a univerzális megoldásra,"

Pontosan. A világunk valójában redkívül egyszerû tövények alapján mûködik, és ezen egyszerû törvények bonyolult rendszere a világunk. A tudós feladata megkresni ezen egyszerû törvényeket, és a mérnök feladata hallatlan bonyolult rendszereket építeni belõle.

"Márpedig a továbblépéshez elõbb-utóbb a tudósoknak is rá kell jönniük, hogy ez egyes területek szabályrendszereit össze kell tudják kötni valahogy."

Közelebb állnak, mint gondolnád. A huszadik század elején rendkívüli forradalom ment végbe a fzika területén, mely végén 50 év kemény munka alatt sikerült megalkotni a hidrogén atom fizikai modelljét, mindenestül. Kvantált energiapályákkal, Compton-effektussal, Pauli-elvvel. Ebbõl a kvantumfizikából építkezik a kémia. Ott kezdõdik, hogy Ezekbõl az atmokból bonyolulut molekulákat raknak össze. Majd ezekbõl még bonyolultabb rendszrek jönnek létre, aminósavak, foszfolipidek, és máris megjelent a sejtmembrán és örökítõanyag, és itt tartunk a biológiánál. A geológia fizikai és biológai alapon nyugszik, a kozmológia egzakt tudomány, és mindegyik a fizika alapveõ egyszerû törvényeibõl épül fel. És persze a matematika leíró nyelvével. Az összes létezõ tudományt a fizika kapcsolja össze.

"A tudomány mindent csak megközelítõleg képes leírni. Akkor az is hibás? Mellesleg szerintem az."

A közelítés nem a fizika hibája, hanem az ember számítási kapacitásának hiányossága. A fizika az embertõl független, és ezért felsõbbrendû a filozófiánál, mert az változik, ahogy az ember, a természet törvényei viszont állandók. Legalábbis én így vélem.

"Van a világ, benne az ember. Amíg az embert az egésztõl leválasztott, önállóan és KÜLÖNBÖZÕ módon mûködõ rendszernek tekinted addig a világ megismerésére tett erõfeszítéseid "hibás" eredményeket fognak adni."

A természettudományos törvényeket az ember nem befolyásolja, és a természettudomány a törvényeibõl építkezik. A természettudományok gyakorlati megvalósítása fog függni a ebertõl, ergo a mérnöki mûvek. De a fizika létjogosultságát az bizonyítja, hogy a híd áll, a repülõgép nem zuhan le, pedig ezek minden eleme az egyszerû fizika egy bonyolult megvalósítása, az aerodinamikától a rádiózáson át a mikrochipekig.

"Különbözõ tudatállapotokban, különbözõ módon érzékelsz."

Ezért van például az, hogy az orvosnak a lelki gondjait a mûtõn kívül kell hagynia. Azért, mert a mûtét - elviekben - nem megismételhetõ. A természettudományi kísérletek viszont reprodukálhatók, és ez az esszenciája a tudományoknak.

Naigen, fejlõdsz :)

hátõõõõ, rettenetes nagy hülyeséget mondtál, de nem gond :)

FFF
FFÍ
FÍÍ
FÍF
ÍFF
ÍFÍ
ÍÍÍ
ÍÍF

A 8 közül csak 2 "jó", azaz 25% esély :)

FÜGGETLEN ESEMÉNYRENDSZER, amíg ezt a szót nem érted, ne nagyon bonyolódj a vitáéba...... 3 feldobás, 3 független esemény.

pontosan. :respect: ikon :)

HA KIKÖTÖTTED, hogy az elsõ 2 eredménye adott (ergo az már nem valszám, az egy elõfeltevés, miszerint "van 2 írásom"), akkor IGEN, EGYETLEN valószínûségszámítást érintõ eseményükn van, egy fej/írás dobás, ami bizony, 50-50% eséllyel lesz fej (nem egyforma a 3 pénz), vagy írás (egyforma a 3 pénz).

Egész más a tészta, ha a 3 feldobás ELÕTT akarod azt mondani, hogy 50% hogy 3 egyforma lesz, az nyilván hülyeség lenne.

Az a baj hogy alap valszám dolgokkal nem vagy tisztában, menj el a BME-re, végezd el Ketskeméty Lacinál vagy bárki másnál a Valszámot, majd a Tömegkiszolgálást (valszám++), aztán gyere vissza, köszönjük.

P = 2*(1/2)^3 = 1/4

Ott rontottad el, hogy különbözõ módon is kijöhetnek azonos kimenetelek, és így rosszul súlyoztad.

Szerva itt. Pár dolog, reagálásképp. Van, ami több hozzászólásodra is vonatkozik, a párosítást rád bízom. ;)

Én nem képletekben és mértékegységekben gondolkodom, hanem analógiákban.
Természettudományok mûvelése nem szükséges a tisztán látáshoz.
A kvantumfizika, a galaxisok, a digitális technikához miért ne vehetnénk még hozzá az elektromágneses hullámokat?! Ha az egész rendszert próbálod meg leírni, akkor hogy hagyhatsz ki bármit is? Nekem a tudományos magyarázatok, felfedezések csak annyiban számítanak, hogy kiegészítik az egyéb, a világ megismerését célzó megközelítések tapasztalatait. Mivel megadatott az a "kivételes" lehetõség, hogy uralkodóan tudományos szemléletû közegben és korban nevelkedtem, néha segít ha ebben a rendszerben is el tudom valahogy helyezni magam. A mindennapi élet egyelõre rákényszerít. Számomra a tudományos és a holisztikus (upsz, kimondtam!) megközelítések közös metszete inkább tûnik "megbízhatónak" mint csak az egyik vagy másik kizárólagos imádata. Valahol itt van nagy szerepe az analógiáknak. Még tudományos körökben is törekednek a univerzális megoldásra, az egyelõre inkább csak vicces szófordulatokban felbukkanó, a világegyenlet megalkotására. Márpedig a továbblépéshez elõbb-utóbb a tudósoknak is rá kell jönniük, hogy ez egyes területek szabályrendszereit össze kell tudják kötni valahogy. Az biztos, hogy nem egyformán gondolkodunk.
"Egyébként a szemeddel apró, ugráló mozgásokat teszel, és képeket látsz, vagyis a szemeddel kvantált módon ismerkedsz, de a halásod folytonos, ami kizárja azt, hogy lenne vezérlõjel az agyadban." - ha nincs vezérlés, akkor mi a p. alapján mûködik egy rendszer?
"minden hasonlat csak hasonlat, ezért valahol hibás" - nincs olyan, hogy egyenes vonal. A tudomány mindent csak megközelítõleg képes leírni. Akkor az is hibás? Mellesleg szerintem az.
A fénytant a lencsés példámnál meg felejtsük el, jó! :) Ha diavetítõbe berakod a Kököjszi és Bobojsza kalandjai filmet, nem egy homogén fehér vagy sárgás mezõt fogsz látni hanem 65K+ színben azt a két idióta törpét, akik hajóznak az erdõben. Túlmagyaráztam.

Lusta vagyok. Nekem ennyire nem fontos EZ az egész. Gondold azt, hogy a maradék megválaszolatlan hozzászólásaidra valami frappáns cáfolatot kaptál. Ha mégsem, hát majd csak megleszünk valahogy.

Ha létezik is olyan, hogy objektivitás, akkor azt nem a tudományban fogod megtalálni. Vannak fizikusok, biológusok, stb. És ezek mind emberek. A megfigyelõt nem hagyhatod ki a "képletbõl", ugyanis a megfigyelés eredményét igen-igen erõsen befolyásolja. Van a világ, benne az ember. Amíg az embert az egésztõl leválasztott, önállóan és KÜLÖNBÖZÕ módon mûködõ rendszernek tekinted addig a világ megismerésére tett erõfeszítéseid "hibás" eredményeket fognak adni.
Van olyan, hogy tudatállapot. Különbözõ tudatállapotokban, különbözõ módon érzékelsz. Azt a bizonyos lencsét akár el is dobhatod. És ennél tovább most ne is menjünk.

jól elvagytok lol

Kedvellek, mert kitartó voltál.

:-)

Na látod, csak gondolkozni kellett. De legalább "kussogtál". : )

2: fej-fej-fej, és írás-írás-írás => ez egy lehetõség: egyforma
6: fej-fej-írás, fej-írás-írás, fej-írás-fej, írás-fej-fej,írás-fej-írás, írás-írás-fej

8-> 2
....6

8...100%
2...x
---------------
x = 2×100/8 = 25%

Na, jó, én vagyok a buta. De csak most!

Tényleg 25%.
:-)

Most ezt viccnek szántad? Remélem.

fej-fej-fej, és írás-írás-írás => ez egy lehetõség: egyforma
fej-fej-írás, fej-írás-írás, fej-írás-fej, írás-fej-fej,írás-fej-írás, írás-írás-fej => ez is csak egy lehetõség, mert különböznek

Tehát két lehetõség van: vagy egyformák, vagy különböznek.
Mindkét lehetõség valószínûsége: 50%.

Csökönyös, buta szamár vagy!

De.

Elvárom, hogy beismerd a tévedésed!
(Nem kussogni!)

Nem, mert a sorrend nem számít.

Akkor is 1/4 az arány (FFF, FFÍ, FÍÍ, FÍF).

Na, utána kell számolnom:

fej...fej...fej
írás..írás..írás
fej...irás...írás
írás...fej...fej

Tehát 50% az esélye, hogy mindhárom egyforma lesz. Jól mondtam. Okos vagyok!

Nem éppen.

Itt csak két lehetõség van: mindhárom egyforma, vagy egy eltérõ.
Tehát, csípõbõl: annak esélye, hogy mindhárom egyforma legyen 50%.

Mert a fej az fej, az írás meg írás, nincs különbség, attól függõen, hogy melyik érmén van.

Mûveletek valószínûségekkel -> gimnáziumi matek

A te példádban már megvolt az elsõ két feldobás, szóval annak lesz 50% az esélye, hogy ha már kettõ ugyanolyat dobtál, a harmadik is meg fog egyezni az elõzõ kettõvel.
Viszont ha még egyet sem dobtál, és azt akarod megmondani, hogy mennyi az esélye, hogy mind a három egyforma lesz, az csak 25% (merthogy 8-félét dobhatsz, ebbõl 2 az amikor mindegyik egyforma).

még mindig OFF (vagy mégsem?)

van 3 pínzed. feldobod õket. a három közül kettõ egyforma lesz ( vagy fej mindkettõ, vagy írás mindkettõ ), a harmadik pedig 50% hogy fej legyen meg 50%, hogy írás, tehát 3 pénz esetén 50% hogy mind egyforma lesz, ugyi?

off

Minden relatív.
Veszprémben ezer több, mint Budapesten két ezer.

<#banplz>

"elvi okokból nem lehet, nem mérési hiba miatt"

A határozatlansági elv kimondja, hogy a természet olyan tulajdonságú, hogy nem létezik olyan állapot, hogy egy részecske impulzusa és helyzete egyszerre tetszõlegesen kicsiny szórással mérhetõ.

Senem elvi ok, senem mérési hiba, de egy kicsit mindkettõ. Olyan elvi okokból megfontolható mérési hiba. :)

Ha Heisenberg határozatlansági elve bukik, akkor borul az egész bili. De, állítólag matematikailag be lett bizonyítva. Ez az egyik.

(A másik: nagyon parányi skálán összevegyül az anyag az energiával és a téridõvel. Minimum.
Ezt is überolja, vagy makroszkopikusan leképezi a fekete lyuk, mint szingularitás. Állítólag. Amit Sólyomkirály István kerget. Meg ott van ugye az õsrobbanás, ami minden szingularitások szingularitása.)

Hát nem :)
A 25% az még igaz, a 75%-od az hülyeség, nem is értem hogy hoztad ki de mindegy is. Független események, és asszem neki kéne esned kicsit a valszámnak, mint amit már páran ajánlottak.

De akkor egy másik példán, komoly valszám háttér nélkül, józanész:
fej vagy írás 50-50%.
Dobok egyet, fej.
Második dobás akkor a te elméleted szerint 75% hogy írás? Hát piszkosul nem, mivel a második dobás az önmagában egy mindentõl független esemény, totál 50-50% az esélye.

De ha szerinted nem, akkor játsszunk 10-20 kört így, hogy minden "második" dobásra fogadsz, és mindig arra ami nem az elsõ eredménye volt. De mivel 75% az esélye, ezért Te 100e Ft-t kapsz ha nyertél, ha én akkor 300-at :) ok? Hamar el fogsz szegényedni :D :D

OFF

Rendkívül érdekes elõadást volt szerencsém megtekinteni egy most Kanadában élõ magyar tudóstól, egy rendkívül progresszív témában, ez pedig az õssejtkutatás gyakorlati alkalmazása, illetve hogy lehet különbözõ sejteket õssejtekké "visszaprogramozni"? Számomra hihetetlen volt hallani, hogy hol tart ma az õssejtkutatás? A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében A Magyar Tudomány Ünnepén készült videó bárki számára elérhetõ:

http://vod.niif.hu/player/index.php?q=1660/1M

Lehet ezt nézni modern szemmel is, de alapvetõen igazad van: félpucéran az igazi. :-)

annak a valószínûsége, hogy mafelugorjon, 50%. annak, hogy holnap felugorjon, 50%. annak, hogy se ma, és se holnap ne ugorjon fel, 25%. ha ma már nem ugrott fel, akkor holnap 75%-os valószínûséggel fel fog. (vagy nem. ezt a valószínûséget soha értettem)

vizsgázzál le valszámból, meg olvasgass egy kis kvantumfizikát, utána visszatérhetünk a dologra.

Félig poénból, de kicsit kiokításképp is. Ha valami esemény 50% valószínûséggel következik be, és ma nem következett be, annak, hogy honlap bekövetkezik, nem több, mint 50% a valószínûsége. :)

akkor a csaj szuperpozícionált és az jött be ennyire a királynak. értem.

ja, amúgy meg kb holnap fel fog ugrani 10 métert. hiszen annak a valószínûsége, hogy felugorjon 10 métert, az 50%, hiszen vagy felugrik, vagy nem. ma nem ugort fel, ezért valszeg holnap fel fog <#nezze>

ha nem hat rá erõ (mármint a gravitáción kívül) akkor soha a létezésben nem fog a parlament felugrani a helyérõl 10 métert. a dolgok maguktól nem történnek.

The flame wars, has begun!

sõt, mégegyszer elolvasva nem érted
vagyis nem is értheted mert szerintem te nem tudod hogy én tök másról beszélek.

nem kell semmi erõnek hatnia rá.

mi az h rossz eredményt?
egy bazi nagy számot igen

de ha nem erre gondoltál akkor te se érted

az még, hogy valami a józan ésszel ellentétes, az nem biztos, hogy igaz ;)

olyan vagy, mint az ecceri ember, akitõl megkérdezték, hogy mennyi az esélye, hogy van élet a Holdon. hát 50%, mer vagy van élet, vagy nincs :)
így nem lehet esélyt számolni. a parlament atomjai bár látszólag rendezetlenül mozognak, de attól még minden ok nélkül sosem lesz az, hogy egy irányba mozog az összes csak úgy.

ahhoz, hogy egy irányba mozogjanak, ahhoz kell egy erõ. ki kell számolni, hogy mekkora erõ kell a parlament 10 méterrel való felemelkedéséhez. meg kell statisztikálni, hogy az ekkora erõk közül azok, amelyek fölfele irányulnak, átlagban milyen gyakran szoktak lenni a Földön. majd össze kell hasonlítani a Föld és a Parlament területét.
szóval a lényeg az az ok-okozat. ha csak azt nézed, hogy mennyi idõnként következik be az, hogy az összes atomja egy irányba mozog, akkor eléggé rossz eredményt fogsz kapni.

A #36-ban én is errõl gagyogtam.

lol hát pedig így mûködik
látom nem érted

az elektron helyzetét nem lehet meghatározni, csak egy bizonyos valószínûséggel

vagyis meg lehet de akkor meg a sebességét nem, és fordítva, lásd Planck állandó

elvi okokból nem lehet, nem mérési hiba miatt

Sosem fognak arra tudományt alapozni, hogy a parlament elugrál, de egy-egy atom esetében komoly valószínûségszámítási problémakör. :)



A homokszemcsét a papírnak dobva nemtapasztaljuk, hogy megjelenne a homokszem a papír msáik oldalán, ha nem szakítja át. Az elektron hullámfüggvénye ezzel szemben véges valószínûséggel létezehet a potenciálgát túloldalán is, vagyis lehet, hogy klasszikus értelemben nem lenne hozzá elég energiája, de véges valószínûséggel megejtheti.

"Csak érdekesség képpen, ugyanez a mozgás és dinamika jellemzi a naprendszereket vagy akár a galaxisokat, univerzumokat..."

Nem. :) Ha az elektron "csak" a proton körül keringene, akkor az elektromágneses sugárzás közben energiát vesztene, és a másodperc töredéke alatt belezuhanna a protonba. Ezért kvantált energiapályákon ugrál. Ahogy a fizikatanárom szokta mondani, a Bohr-modellel az a baj, hogy olyan egyszer és szemléletes, hogy a diák nem tud elszakadni ettõl a moelltõl, és nem lehet kinevelni belõle, hogy az egyik golyócska a másik golyócska körül kering. Valójában a pályákat a de Broglie állóhullámok határozzák meg. Egyébként is, a világûrben a keringõ testek elliptikus pályán mozognak, de vannak leszakadt testek is. És más mozgás is létezik mint körmozgás az univerzumban. Egyszerûen ez az egyik mozgásfajta, egy dinamikai feltételsorozat. Nincs benne semmi extrém, semmi természetfeletti.

"Az egyes csatornákon órajelnek megfelelõen áramlik az infó."

(Szinkron hálózat esetén.)

"Vajon honnan vettük modelljeinket? A szív, az egész szervezeted mûködése vezérelve vagyon."

Semmi köze hozzá. Nem modelleket vettünk. A számítógép erdetileg számológép volt, Pascal mechanikus szerkezete. Aztán folyamatsan fejlõdött, a legjelentõsebb lépés a Neumann-modell volt. Logikus, hogy a számológépnek kell lennie egy bemenetnek, és egy kimenetnek, hiszen megadod a azámot, és utána megnézed a számot, ezek nélkül nem lenne értelme. Kell egy feldolgozó egység, (ALU) ami elvégzi a számolást. Kell egy operatív tár a részeredmények fenntartására, és egy vezrlõ eszköz, amivel a mûveleteket adod meg. Az embernek is vannak érzékszervei, van agya, amivel feldolgozza az információkat, (ennek a tápegysége a szív, mert ell vér és oxigén a gondolkodáshoz), és van rövidtávú memóriád, amiben számításokat tárolsz, és szád, amivel kimondod a gondolataidat. A különbség az, hogy ez nem intuitív alapon mûködik, hogy az ember saját képmására megteremti a számítógépet, hanem a számítógéphez szükségesek ezek arészegységek, ahogy az emberi agy "számításához" is szükségesek. Azért, mert az embernek vannak hasonló feladatot végzõ nagyobb részegységei, még nem jelenti azt, hogy úgy mûködik, mint a számítógép.

"A szív, az egész szervezeted mûködése vezérelve vagyon."

A szív inkább tápegység, mint órajel. Egyébként a szemeddel apró, ugráló mozgásokat teszel, és képeket látsz, vagyis a szemeddel kvantált módon ismerkedsz, de a halásod folytonos, ami kizárja azt, hogy lenne vezérlõjel az agyadban.

"Az agytevékenységet is szeretik frekvenciákkal bélyegezni. Alfa, béta,..."

A kvantumfizika és a galaxisok, meg a digitális technikk után keverjük már bele az elektromágneses hullámokat is! :D

"Amíg ebbõl a pilótafülkébõl próbálod meg vizsgálni a világot, addig törvényszerûen egy bizonyos módon fogod azt érzékelni és megismerni."

Ez igaz a természettudománokat csak annyira ismerõ filozofikus gondolkodású emberekre is. (Végülis a természettudomány a valóság folyamatosan javuló modellje, tehát ha a valóságot akarjuk ismerni, érdemes természettudományokat tanuni. :D)

"Ezek szerint az, amirõl úgy gondolod, hogy te vagy, vagyis az elméd is egy ilyen órajel alapján mûködik."

Ez rossz kijelentés, mert a számítógépnek a két állapota a jel feszültségszintjébõl következik. 0-5 V fesz, 0,5 V alatt 0 a jelállapot, 4,5 V felett 1 a bit. Az, hogy az ember kvantált elmeállapotú, nálad a hibás feltevés, amibõl...

"Érdekes (nekem), hogy az ALAP érzékeink (az a szép 5 darab) úgy mûködnek, hogy úgy ítéljük meg, ebbõl a kettõbõl csak az egyik vagyunk mi, csak az egyikben "létezünk"..."

... a hibás következtetést levonod. Naná, hogy így érdekes, hiszen semmi köze a valósához. :)

"az elme nagyon erõsen és meggyõzõen képes a tudatot befolyásolni"

Ez korrekt. Ha szerelmes vagy, minden szebb lesz. Ha belemagyarázzák, minden szarabb. A reklámok illetve a politikusok ezeket mind kihasználják.

"Olyasmi ez, mint egy lencse, amin fényt engedsz át."

+ fénytan xD. Vigyázni kell az "olyan, mint" jellegû mondatokkal, mert minden hasonlat csak hasonlat, ezért valahol hibás. De ebben a szövegkörnyezetben jó, csak felhívom a figyelmeteket, mert ezektõl szoktam agybajt kapni. :D

"Tudod, vannak más, tisztább lencsék is."

Ha kizárod az érzelmeidet, racionálisan, szkeptikusan szemléled a világot, és mûveled a természettudományokat.

"Ha van is rá érzéked, hogy információt ne csak az öt favorizált csatornán kersztül fogadj, a szocializálási folyamat eredményeként elnyomod azt."

Csak megj. képpen, bár elméletileg nem lenne kizárva, de a tapasztalat az, ha van érzked, annak van érzékszerve is. Lehet, hogy van egy hetedik érzék (mert a hatodik az egyensúlyi, és a csiga alakú "stuff" aközépfülben taláható) de akkor a htedik érék olyan, hogy még senkise látta, és mi se érzünk vele. Ha lenne bármilyen haszna egy ilyen szervnek, tudnánk róla, hiszen kihasználnánk jelenlétét a természetes kiválasztódás és verseny során. :)

Csk másképp gondolkodunk. <#vigyor2>

Nézd, annak is megvan a sokkal nagyobb esélye, hogy elviszem a fõnyereményt a lottón, és elköltözöm a bahamákra, majd onnan küldök nektek képeslapot.
De erre alapozni a jövõt... vagy tudományt...

hát ez állítólag így van, és egyes hazai iskolákban a vicc kedvéért fel is adták párszor azt a feladatot hogy számolják ki hány évente ugrik fel 10 métert a parlament a jelenlegi helyérõl.

mert van rá esély, hogy ez bekövetkezik. ha az összes részecskéje egy idõben egy irányba ugyanakkora mértékben elmozdul.
márpedig 1 részecske esetében ez mindennapos dolog, csak nem egyszerre az összes. (najó 10 métert ritkán, de ez most részletkérdés, az esélye megvan annak is.)

baszameg
tanujatok + hejesen irni, mert kulvára elegem van a sok idióta írástudatlan kockafejû nyálgépbõl
tényleg akárhova olvasok csomó alulmûvelt senki írogat
kapja szájba a ragya, aki rzután leírja hogy
külömben
miata
egyenlõre
hit térítõ
amenyit
éretebbek
.
.
.