az mag a katonaságban ált iratlan szabály hogyha valamibe belekezdesz akkor vidd is végig mert ált abbol szoktak a nagy balhék lenni ha valamit félig cisnálnak , lesznek tulélõk stb..., igy siránkozik mindenki egy sort, õk kapnak egy megrovást és le van zárva, mig ha a manus életbenmarad és elõveszik akkor hadbiroság , etc...
tévedésbe vagy..., katonáéknál hogy kinek mire van joga azt az adott helyzetben a kihelyezett parancsnok dönti el aki valszinü a heliben volt (lehet az õ hangját is hallotuk...) és nem kell tévhitekben élni a katonaság nem humanitáriánus mozgalom akárhogy álitsák is be az amcsik amit csinálnak, öltek már meg sokkal több embert is gyk szándékosan (pl városok porigbombázása a mindenféle háborukban) szal ezen nem kell fennakadni ennyire, persze lehet õket sajnálni meg midnen de ez a kinek mihez van joga duma nem vezet semmire, nekik arra van joguk amire hagyák hogy joguk legyen, igyjárás...
Már nemis azért hogy flémeljek, az amcsikat se akarom védeni mert gyalázat amit tettek, de ezeket a katonákat jól kiképzik. Felkészítik a patt helyzetekben való nyugodt, higgadt, és a helyzetnek megfelelõ helyes döntés meghozására. Márpedig ez patthelyzet ha így gondolod, ha nem. Mert 2 társuk simán meghalhatott volna amikor lelõtték 2-3 napja az 1-igy apacsot. Ugy gondolták hogy ez a helyzethez illõ jó döntés. És tüzeltek.
Tikal: Én nem tennék semmilyen smilet ebben az ügyben mert ez nem poén szerintem.
Jó a cikk, thy, az ilyenek érdekelnek. Nemtudom mennyire vagy otthon M109A6 Paladin Self Propelled Howitzer ügyben, de nekem az egyik kedvencem, csak sajna nincs sok infom rolla. Ha betudnál szúrni ide egy olyan kis vikket mint az én bemásolt AH-64 cikkem, megköszönném . Ha nincs háttéranyagod nekem van egy pici: fas.org
Nem löhettek rájuk 9 mm-essel, mert a 30 mmer a legkisebb.
Szárazföldi erõsítés: Mivan ha éppen 100km re vannak legközelebb harcjármûvek? Nem véletlenül ez figyeli a térséget. Páncélzata, fegyverzete, gyorsasága és felszerelése is megfelelõ ehez a feladathoz.
kár hogy a video töbi része nincs meg.... azt lehet tudno milyen meszirõl lottek?
mellesleg brutál az a gépágyu nagyon....
Ha én ültem volna az apachban mindent csináltam volna, csak éppen nem nyitok tüzet 3 azonosítatlan egyénre, akiknek lehet (szerinted? fa.sz se tudja!) rakétának tûnõ kapa van a kezében.
Mint ahogy már mondtam, ha be voltak szarva (akár joggal akár jog nélkül) akkor sem volt joguk tüzet nyitni az ismeretlen célokra. Tudom, hogy rizikós, de egy katonának _KÖTELESSÉGE_ úgy viselkedni, mint egy katona (még ha az egy amcsi is..), és nem 30 mm essel lõni minden mozgó objektumra. Ha ennek nem tud eleget tenni, akkor azok a hibásak akik fegyvert adtak a kezükbe.
Azt is simán megcsinálhatták volna, hogy kérnek egy száraföldi járõrt erõsítésnek õk pedig távolabb mennek (nem úgy tûnt mintha az a 3 iraki olyan nagyon látta volna õket). Persze sokkal egyszerûbb lõni.
Egyszer majálison, még talán a 2003-ason elbeszélgettem egy honvéddel (tudjátok, sorozás a majálison...:). Kiraktak pár BTR-80anat, és megkérdeztem hogy biztos kurva meleg lehet az ilyen kütyükben nyáron, nincs valami légkondi vagy ilyesmi? A koma aszondja, "hát ha nem látják akkor kinyitjuk az ablakot" .... :))). A sisakja felõl is érdeklõdtem, mert olyan furán nézett ki az álcaháló miatt (azt hittem kevlár), aszondja (leszedte róla a "csomagolást") ez egy full egyszerû acél sisak és lófaszt nem ér, max távolról a repeszek és a kis szögben érkezõ golyók ellen.
a gyártók biztos megkenték a bizotságot aki döntött hogy ez jó és megéri....
Na, talán már halottatok a Stryker nevezetû csodáról. Ez egy gumikerekes páncélzott csapatszállító jármû, illetve annak bázisán egy teljes harci jármû család (egyenlõre a csapatszállító (Infantry Carrier Vehicle - ICV) változaton kívûl az önjáró löveg (Mobile Gun System - MGS) változat van fejlesztés alatt, de eredetileg tervben volt légvédelmi változat és páncéltörõ-rakétás verzió is). A lényeg az, hogy az US Army és az US Marines egy olyan járûvet akart, amely olcsóbb, mint az M2 Bradley, olyan könnyû, hogy egy C-130-as is elviheti (a Bradley-t csak C-5 vagy C-17A szállíthatja), úszóképes, és az alapján egy teljes harcjármûcsaládot lehet kiépíteni, amely a XXI. század hadseregének gerince lesz. Szép terv, de a valóság kissé árnyaltabb:
-A Stryker gyakorlatilag rosszabb, mint a BTR-80-as család, annál magasabb és nehezebb (üresen az ICV variáció súlya ~17 tonna, a BTR-80A 14,4 tonna), rosszabbul felfegyverzett (Stryker ICV: 1x M2 12,7mm-es gpu., 1x M19 30mm-es gránátvetõ vagy 1x M240 7,62mm-es gpu., BTR-80A: 1x 2A72 30mm-es gpá., 1x 7,62mm-es PKT gpu.), ráadásul nem úszóképes...
-Mechanikai problémák gyötrik a Stryker-t, borulásra hajlamos, nagy a fordulóköre, rossz a terepjáró képessége.
-Nincs alaphelyzetben RPG-védelme, így gyakorlatilag egyetlen, a fõ konfliktushelyeken minden utcasarkon megtalálható RPG-7-es képes kilõni....
A dokumentumban van egy kedves kis kép, amely 2003 augusztában készült: a Stryker-t körös-körül "grilled shield" veszi körül, amely gyakorlatilag egy acéllemezekbõl összehegesztett valami. Elméletileg lesz hozzá egy külön felhelyezhetõ pótpáncél, ám ez jelentõs súlytöbletett jelent.
-A belsõ tere igen szûk. Vannak képek, ahogy egy átlagos magasságú katona ül a parancsnok ill. a Stryker Mobile Gun System tüzér ülésén. Mint majom a keréken...
-A Stryker ICV távirányított tornya nem stabilizált, mozgás közben tehát nem lõhet (illetve lõúhet, csak semmit sem fog eltalálni)...
-A Stryker MGS tüzelés közben szabályosan szétrázza a 3 fõs legénységet, ráadásul az ágyúcsõnél veszélyesen nagy a torkolattûz
-Bár eredetileg direkt úgy tervezték, hogy C-130-asokban fogják szállítani, olyan nehéz lett, hogy gyakorlatilag csak a C-130H-k képesek effektíven szállítani, mivel a korábbi tipusok (amelyekbõl a legtöbb van az USAF berkeiben) maximális teherbírásánál alig könnyebb a Stryker, így viszont a C-130-asok hatótávolsága jelentõsen csökken.
-Egy Stryker ICV ára körülbelül 3,5 millió $!!! Viszonyításképpen a PIRANHA III/LAV III. (amelybõl kifejlesztették a Stryker-t) amely kisebb öntömeg mellett alig nyújt kevesebbet, ráadásul úszóképes, csupán 900.000$...
-A Stryker üzemeltetési költsége jelenleg egy mérföldre (~1,6km) viszonyítva 52$, a tervek szerint ezt sikerülhet lenyomni 25$-ra. Az M113A3 ugyanekkor csupán 3$-t követel ekkora távon. A Stryker fogyasztása ráadásul olyan nagy, hogy a 60 gallonos üzemanyagtartálya csak kb. 120 mérföldes (~194km-es) hatótávolságot enged meg...
Megnéztem a videót... ku.rva életbe, mint valami francos videójátékban... nem akarok humánkodni, de ez gyilkolás volt, nem semlegesítés... ahogy keresték a harmadik embert ahogy az próbált elbújni a teherautó mögé...
Te mit szólnál, ha pl kint melóznál a földeteken, azt egyszer csak kapnád az arcodba a 30 mm -est mert rakétának nézték a kezedben a kapát ?
Ha ennyire beszariak (akár jogosan akár nem) akkor sem tehetik ezt meg. Ha 100 %os biztossággal látszik, hogy azok a tagok hazafiak vagy terroristák (meglátás kérdése), akkor jólvan, kenjék szét õket a homokban, de ha NEM TUDJÁK eldönteni, hogy ellenségek-e, akkor nincs joguk lõni, max húzzák el a belüket és küldjenek ki egy járõrt. Bár ott a jogról már rég nincs szó, de ne politizáljunk.
Jó hát azért ne dramatizáld túl. 3 emberi élet valóban sok egy emberi tévedésért. DE. A napokba lelõttek egy pár õrjáraton lévõ Apache-ot.
Ha megnézünk egy vállról indítható légelhárító rakétát, nem nagy a csövének a keresztmetszete,jó nem kapa nagyságú. De elnézhették.
Én nem nézném el nekik, mert ennyi mûszerrel, csak látni kéne miaz? De azt nem lehet mondani h direkt csinálták ezt hozta a helyzet.
Azért érdekes ezek a büdös amik mit meg nem engednek maguknak, politikától függetlenül. Értitek, ott melózik 3 paraszt az ott csodaszámra menõ traktorral (najó ez gonosz volt ), erre hopp arra repül egy apache, a kapákat puskának nézik aztán darálthúst csinálnak belõlük...
És mivan ha puska volt náluk ? Lehet hogy polgárõrök voltak vagy mittudomén, de akkor sincs joguk mindenféle felszólítás, elõzmény nélkül húspépet csinálni 3 irakiból.
Fél napja semmi üzi? A pokol mélyéig sülyedünk! :D
Na, nézzünk mi a mai téma: kikerült egy AH-64-es FLIR kamerája által készített kép, amely még 2003 December 1.-én készült. A felvétel azt mutatja, hogy a legénység tüzet nyit három irakira, akik egy traktor és egy teherautó körül dolgoznak. A történet szerint az amerikai pilóták egy hengeres tárgyat véltek látni az egyiknél, majd néhány perc tanakodás után úgy döntöttek, hogy tüzet nyitnak. Az eset után a területen nem találtak fegyvert, a három iraki földmûves ellenben meghalt.
A videó - sokaknak gondja van vele (404-es hibaüzi), a megoldás az, hogy lemented a gépedre, és nem akarod streamelve megnézni. Az "ABC news" a hírrõl - itt is megtalálható a videó
...és kikapcsolva a radardóm... -> ...és ha ki is van kapcsolva a radardóm...
Na, inkább megyek aludni, holnap meló van, és már éjfél elmúlt...
2002-ben az US Army tervei szerint a RAH-66-osoknak csak az 1/3-a kapja meg a Hellfire Longbow rendszert, ismét csak a pénz, illetve azon okból, hogy az elképzelés szerint a Comanche-k nagyobbik részének nem elõnyös a radar használata (ugye bekapcsolásával könnyen észrevehetõ a radarbesugárzásjelzõkkel, és kikapcsolva a radardóm is megnöveli a gép láthatóságát és radarkeresztmetszetét).
Na, közben ehez még akartam írni, csak mindig elvonták a figyelmemet :)))
Ezen kívül jellegzetes, de nem kötelezõ (lásd Hollandia) tartozéka a gépnek az úgynevezett "turbán".
A milliméter hullámhosszú radar azért érdekes, mivel ez szükséges a "Longbow Hellfire" rendszerhez. Az AH-64D csak ezzel rendelkezik azzal a képességével, hogy ne kelljen "feldugnia" a fejét a cél megsemmisítéséhez, elég, ha a radar "látja" a célt. Az US Army azt tervezi, hogy a költségek miatt 3+1 gépes egységeket hoz létre, amely 1 "turbános" AH-64D-bõl és három "kopasz" AH-64D-bõl áll. A "kopasz" gépek is vihetnek Longbow Hellfire rakétát, ez esetben a "turbános" gép navigátora a radarral kijelöli a célt, amely a számítógépes adatcsatornán átkerül a "kopasz" gépre, és annak navigátora ez alapján indithatja a rakétát, amelyet a "turbános" gép fog a célra vezetni. A teljes gépállomány felújítása az AH-64D szintre 2009-re várható.
Felváltására már készül az RAH-66 Comanche.
A Comanche eredetileg valóban az Apache leváltására készült. Ám az Apache fejlesztéseknek (és a RAH-66 magas rána) köszönhetõen a tervek szerint az AH-64 továbbra is megmarad "verõlegénynek", míg a RAH-66 feladata elsõsorban a felderítés, illetve a veszélyesebb/fontosabb célok leküzdése lesz.
nem tudjátok véletlenul hogy a comanche milyen álapotban van most? ugy értem mikor lesz hadrendben....
Igen, a Jugók lelõttek egyet 1999 Március 27.-én, a jelentések szerint két ZRK-SD (NATO: SA-6) "Kub" önjáró légvédelmi rakétaüteget vezényeltek oda, ahol egy nappal korábban a helyikek láttak egy F-117A-t elrepülni közepes magasságban. A terv az volt, hogy az két Kub megpróbálja "megvilágítani" a célt, és a másik pedig remélhetõleg a szétszóródó jelekbõl tud fogni annyit, hogy rávezethesse a rakétáit. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az USAF egy bõdületes hibát vétet - azonos útvonalon repült a lopakodó két, egymást követõ napon. Végzetes hiba volt. Az egyik Kub sikeresen be is fogta a gépet, és két rakétát indított, az egyik pedig el is találta a célt.
Egyébként egy másik F-117A is elveszett, de ez egy légibemutató alkalmával, ha jól emlékszem talán 2000-ben.
Ezt hozta fel konkrét példának a hajtómûhibából eredõ kiégés - robbanás esetére:
A kiégés látható, és a két lõszertároló gyengített teteje elszált, a parancsnoki buvónyilás nyitva, ami arra utal, hogy a robbanás elött kimásztak belõle...
ehhh kurva nagy eza topic, de most álmos vagyok, de elolvasom az egészet az biztos !!!
Persze, hogy nem 100%, de ha 0%-nál több, akkor statisztikai alapon elõbb-utóbb bejön... ;)
Király a fórum. És Cifu a Jó éjteket a morgen, meg jó reggelteket, szerintem nyugodtan dobd ki a pi**ába, az senkitse érdekel . Ezt is kivághatod, csak olvassátok el. (javaslat)
Ez egy kicsit tényleg érdekes felállás, mivel az F-117-esek ritkán voltak a front közelében, inkább jóval a front elött ügyködtek.
Az F-117-eseket amúgy (a tévhittel ellentétben) nem képtelenség bemérni radarral, "mindössze" nagyon nehéz. Ha egy S-200 "Angara" légvédelmi rakétakomplexum egy átlag vadászgépet (legyen egy F-15E) mondjuk képes 200km-rõl követni és megsemmisiteni, akkor egy F-117-est lehet, hogy csak 10-15km-rõl képes befogni. Sokmindentõl függ ez, de a lényeg, hogy az F-117-es sem "láthatattlan", inkább csak "nehezen felderíthetõ", és éppen ezért alapos tervezés után indulnak csak el, és amennyire lehet, elkerülik a légvédelmi állásokat.
Hát a külsõ kiégést elhiszem de belsõt nem, meg a robbanást se nagyon, hiszen ezeknek a harckocsiknak nagyon modern a belsõ tûzoltó rendszerük, és a lövedékeket meg ugyebár a küzdõtérben tárolják. Kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban.
Oroszoknak vagy egyéb országnak odaadnák a "régi" berendezést, szerintem örülnének. Bár a tévhitekkel ellentétben, kezdik NAGYON összekapni magukat az oroszok, és elég jó cuccokat csinálnak, és moderneket.
"Ezek után jöttek a 70mm-es rakéták, majd végül a Chain Gun-ok raktak rendet. Összesen 27db Hellfire, 100db 70mm-es és 4000db 30mm-es lövedék tette a rakétakilövõket a földel egyenlõvé. Ezzel megnyílt az F-117-eseknek az út a belváros felé"
Az F-117nek nem az a lényege hogy éjszaka képtelenek bemérni radarral, így a földi ütegek is hatástalanok ellene?
Egyébként most olvasom egy USMC karbantartó hozzászólását egy fórumon (keresem, hogy az a kiégett M1A2 most Afganisztánban vagy Irakban volt-e). Azt írja, hogy a legtöbb ilyen kép nem kilõtt tankot mutat, hanem olyat, amely vagy kiéget (a gázturbinák meghibásodása esetén megesik, hogy lángba borul az egész gép, majd ha a lángok elérik a torony hátsó részén lévõ lõszertárolót... BUMM), vagy csak megrongálódott (lánctalp vagy motortalálat esetén).
Hát ezaz! Ezért írtam hogy a nem is közvetlenül. De erre mondják hogy egy háborút a földön kell megnyerni. Muszáj páncélos egység, légi gység, vizi egység, de minden a katonákat szolgálja, akik 30 kilot visznek a hátukon, kezükben egy stukkerral. Minden rájuk vezethetõ vissza.
SEP -> System Enhancement Program. Digitális számítógépes vezérlés és kommunikáció: a személyzet lapos LCD kijelzõket kapott, modern számítógépes rendszerl együt, modern tûzvezetõ rendszer (pedig az M1A1-é sem kutya), modernizált éjjelátó rendszer és egy kiegészítõ energiaforrás, amely a karbantartáskor és a fõhajtómû eseteleges meghibásodásakor energiával látja el a tank rendszereit. 2000-ben kezdték leszállítani az US Army-nak 1A2SEP-eket (2003-ban 588 M1A2SEP volt a seregben).
Az M1A1-eseknél is van ilyen mellékjelölés, ugyanis létezik kimerült uránium páncélzatú változat, ez az M1A1(HA), és készül az M1A1(FEP), amely az US Marines Abrams-ainak felújítását célozza meg (új tûzvezetõ rendszer, modernizált elektronika, stb.)
jah. De tényleg ez a lego-s kép király mert pojén. A fejreállt tankok is, és azis ok ha egy ismertetõ mellé betesztek képet. De átlagos képeket ne. Mondjuk Ariete-röl jöhet mert az elég ritka tank. Most csak 9 képem van rolla.
A mai modern hadviselés inkább a légierõre épül. A légierõ megszerzi a légiuralmat (ezzel teret biztosítva a földi csapatok számára), felderíti a terepet, kijelöli a célobjektumokat és a légvédelmi egységeket (mobilt és "szilárdat"), ezeket rakétacsapásokkal megsemmisíti ill. megpróbál minél nagyobb csapásokat mérni az ellenség harckocsi parkjára, gyalogságára, utánpótlására stb.re.
Mindezeket összevetve azonban a légierõ csak teret biztosít a páncélos egységek és a gépesített gyalogság számára, akiknek a feladata az immár "meglazított" terep elfoglalása és megszállása.
A gépesített gyalogság a városok elfoglalásában játszik nagy szerepet, mivel oda lövészpáncélosnál komolyabb páncélossal bemenni badarság.
A modern gyalogság páncélosok nélkül semmit sem ér. Gondold el, mész a sivatagban 200 mindenféle bizbasszal felszerelt elitkatonával, és találkozol egy légi - gyalogsági fedezettel rendelkezõ páncélos egységgel. A katonáidnak beszarni nincs idejük, máris 1000 darabra szállnak a repeszromboló gránátoktól, miközben szembõl próbálják kilõni a drótcsévelésû rakétáikkal. Mindez történik 1,5 - 2 km távolságból ( egy huzalos rakéta max sebessége a huzal csévelése miatt kb 300-400 m/s, a páncélosból kilõtt lövedék sebessége kb 1000 m/s ).
Észak-Amerika legendás harcos indián törzse az apacsok. Nem csoda hát, ha a US ARMY legfõbb harci helikoptere is a törzsbe tartozik. Ebbõl már könnyedény rájöhetünk, ezúttal az AH-64 Apache-ról lesz szó.
A történelem elõtti idõk.
A gép története egészen 1963-ig nyúlik vissza. Ekkor írta ki az ARMY a Fire Support Aerial System (kb. légi tûztámogató rendszer) nevû pályázatát. A cél egy erõs, mindent elsöprõ harci helikopter kifejlesztése volt. Nem titkoltan az AH-1 Cobra utódjának szánták az új típust.
A versenyben a Lockheed legyõzte a Sikorsky-t, így 1969-ben megkapta a megrendelést az YAH-56 Cheyenne-re, melyet szintén egy igen híres indián törzsrõl neveztek el. A Cheyenne forradalmi újításokat is tartalmazott, mint például a tolólégcsavar, mellyel a gép végsebessége 405 km/h lett. Ám a típus a tervezett 1,2 millió dollár helyett 2 millióba került, így a hadsereg lemondott róla. Inkább elkezdték átalakítani a Cobrát a közben dúló vietnami háború tapasztalatai alapján.
Megszületik az új törzsfõnök.
Már ekkor látszott, hogy a Cobra nem repülhet az idõk végezetéig, (ennek ellenére még ma is aktív szolgálatban áll), ezért mindenképpen szükséges volt egy másik, korszerûbb típus kifejlesztése. Ki is hirdették a pályázatot, melyre a Sikorsky, a Lockheed, a Boeing Vertol és a Bell mellett a Hughes is jelentkezett. Végül a Bell és a Hughes maradt talpon. A Prototípusok legyártását követõen kezdõdhetett a tesztelés. A Bell a Cobrára épített, mondhatni felturbózta azt. Az YAH-63-as két hajtómûvet és T vezérsíkot is kapott. Elsõ repülésére 1975-ben került sor, de nemsokára már le is zuhant.
Ez elvette a kedvét az ARMY szakembereinek, így az amúgy is jobbnak látszó YAH-64-es választották. A fejlesztés során a négyágú fõrotor lapátjainak végét megtörték, ezzel nõtt a maximális fordulatszám, míg a zajszint csökkent. Elhagyták az itt is alkalmazott T vezérsíkot, és itt alkalmazták elõször az X alakú farokrotort, melynek lapátpárjai két külön síkban helyezkednek el. A tesztelés során csak egy gép zuhant le, amelyik a kísérõ T-28-as géppel ütközött össze. A tervezõgárdának a Nemzeti Repülésügyi Szövetség odaadta a Robert J. Collier-díjat. Közben a Mcdonnell Douglas felvásárolta a Hughes-t. Így a berepülést '84-ben már Steve Harvey, az MDD legtapasztaltabb pilótája végezte.
Felépítés.
A gép hagyományos harci elrendezésû. Elöl a fegyveroperátor/másodpilóta, míg mögötte egy kicsit feljebb a pilóta ül. Mindketten képesek egymás faladatát átvenni, kivéve a pilótát, aki nem indíthatja a Hellfire rakétát. A személyzet az összes többi létfontosságú berendezéssel együtt védve van a 12,7 mm-es lövedékek ellen is, ezt kevlar páncélzat biztosítja. Saját tapasztalataim alapján a kabin nagyon kényelmes, tágas. Minden kezelõszerv könnyen elérhetõ, nem kell nyújtózkodni, legalábbis ami a pilótát illeti. A gép páncél nélküli részeit átlagos hengerelt alumínium lemez borítja, így súlya pont optimális.
A hajtómûvek burkolatát megerõsítették, hogy a személyzet ráállhasson. A gép mindenfajta létra és emelvény nélkül teljes körûen szervizelhetõ, köszönhetõen a lapos kialakításnak. A futómûvek elhelyezése biztosítja a gép rendkívüli stabilitását a talajon. Elviselik a 12,8 m/s-os földetérést is, így nagyban hozzájárulnak a személyzet túlélõképességének növeléséhez. A farokkerék teljesen körbefordul. Az elektronika nagy részét a törzs két oldalán végig húzódó konténerek tartalmazzák. Visszatérve a túlélõképességre, nagy hangsúlyt fektettek rá a tervezõk.
A nagy függõleges sebességû földetérésnél a kerekek mellett a gépágyú is energiaelnyelõként szolgál, mikor a pilóta és az operátor közötti részbe fúródik. Így az amúgy is "agyonpáncélozott" fülkében ülõk sérülésmentesen megúszhatják a kalandot. Önvédelmi célokat szolgál a rotor mögé épített AN/ALQ-144-es típusú rendszer, ami nagy hõpamacsokat gerjeszt, s ezzel megzavarja az ellenséges rakéta hõérzékelõjét. Szintén ezt a célt szolgálja a farokrészre telepített M130-as infracsapda vetõ, mely 30 db fáklyát fogad be. A gép hajtómûve végül is a General Electric T700-GE-701 lett, mely 1723 LE-t adott le fejenként. Az Apache 2db ilyennel rendelkezik. További általános adatokat a táblázatban olvashatjuk. (A 2. részben...)
Az Apache rendelkezik APU-val is, mely lehetõvé teszi a külsõ áramforrástól független hajtómûindítást, és a hidraulikus rendszerek nyomását, valamint az elektromos rendszerek áramellátását is biztosítja.
Különleges mûszerek
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket összegyúrták és felragasztották a géptörzs elejére. Alapvetõen két részre osztható az orr. A felsõ részben található az AN/AAQ-11 PNVS. Ez egy infravörös-éjjellátó berendezés, mely biztosítja az éjjeli, illetve hõképet a pilóta számára. A sisakba épített kijelzõn, mely a jobb szem elé hajtható reflexüveg, megjeleníthetõ a képe, a célzási és repülési adatokkal együtt. A rendszer együtt mozog a pilóta fejével (pontosabban sisakjával) vízszintesen + 90 fokban, míg függõlegesen + 20 fok illetve - 450 fokban. Ez alatt található az úgynevezett TADS (célfelderítõ- és követõ) rendszer, ami vízszintesen +240 fokban, míg függõlegesen + 30 fok és - 60 fokban téríthetõ ki. Ennek bal oldali részét képezi az infravörös éjjellátó- és célzó berendezés, mely az operátornak biztosít éjjeli képet a célfelderítéshez, illetve célzáshoz. A jobb oldalra építették be az elektro-optikai és lézeres célmegjelölõ részt, mellyel a precíziós fegyverek bevetése válik lehetségessé. Ezzel a világon elõször az Apache büszkélkedhetett.
Ezen kívül a gép rendelkezik az úgynevezett DASE rendszerrel is, mely hihetetlen mozgékonyságot biztosít az Apache-nak. Erre jelenleg egyetlen nem amerikai típus sem képes, egyedül talán a közös nyugat-európai fejlesztésû Tigre helikoptert kivéve, mely a forgószárnyasok körében ritkának számító bukfenc manõvert is könnyedén végrehajtja. De ezzel is csak elérni tudja az Apache képességeit, meghaladni nem.
Turbános indián.
Az Apache legújabb változata, mellyel folyamatosan cserélik le a régebbi "A" típust, az AH-64D Longbow Apache. Ez a gép megnövelt elektronikai blokkokat kapott, melyeket a törzs két oldalán található konténerek aszimmetrikus megnagyobbításával tudtak elhelyezni. Ezen kívül jellegzetes, de nem kötelezõ (lásd Hollandia) tartozéka a gépnek az úgynevezett "turbán".
Ez valójában egy radar, melyet a rotor tengelyére szereltek fel. Így az operátor akár ködben is teljes 360 fokos képet kap a környezetrõl. Még a fedezék mögül sem kell elõbújnia a gépnek, hiszen a radar kilóg a rotor fölé. Ennek segítségével az AGM-114L radaros Hellfire indítására is sor kerülhet. Így a gép csak 2-3 másodpercet tartózkodik fedezék nélkül a levegõben. Ez már a XXI. század technikája, amit az európai és az orosz ipar is csak jelentõs késéssel tud behozni.
Fegyverzet
Az elsõ és legfontosabb fegyver ami a gépen található, a "Chain Gun" becenévre hallgató M-230E típusú, 30 mm-es, egycsövû gépágyú.
Ez kategóriájában világelsõ. Tûzgyorsasága 600-650 lövés/perc. A lövedék 2908 km/h-val hagyja el a csövet, ami már 2,5 km-rõl lehetõvé teszi az 5 cm vastagságú páncél átütését. Élettartama 10 000 lövés. Ezt még egyetlen ágyú sem közelítette meg. A skulókat egy futószalag szállítja a tárból, mely a fõrotor tengelyében található, a fegyverhez, majd egy másik futószalag az üres hüvelyeket vissza, hiszen azok többször is használhatóak. Ezzel elkerülték a heveder okozta elakadásokat. Lõszer javadalmazása 1100 db, de a futószalagon elfér még 90 db. Többféle lõszert is alkalmaznak - mind csereszabatos az ADEN/DEFA típusokkal -, de általában az M789 HEDP kombinált repeszhatású-páncéltörõ van betárazva. A páncél átégetésén kívül repeszei 4 m-es körzetben rombolnak. A fegyver függõlegesen +11 fok és - 60 fokban, míg vízszintesen + 100 fokban téríthetõ ki. Ha megszûnik a hidraulikanyomás, automatikusan beáll 11 fokos helyzetbe (tehát a földön is így rögzítik).
Szintén fõ fegyver a Rockwell által kifejlesztett AGM-114 Hellfire is. Bevethetõ minden repülési módban, a földközeli lebegéstõl a maximális sebességû és magasságú repülésig bárhogyan. Ez a páncéltörõ rakéta az elsõ helikopterrõl bevethetõ precíziós fegyver a világon. Félaktív lézeres vezérléssel mûködik. Az Apache TADS rendszere, vagy egy külsõ célmegjelölõ (általában kommandósok, vagy egy OH-58D Kiowa rotortengelyén lévõ célmegjelölõ) megvilágítja a célt, és az arról visszaverõdõ lézersugarakat, akár 8 km-rõl, befogva, a rakéta meghatározza annak pontos helyét, majd kilövi azt. Az érzékelõ a rakétatest orrában, egy speciális plexi mögül kandikál ki. Természetesen rendelkezik robotpilótával is, mely képes meghatározni a ballisztikus röppályát, ha a cél hatótávolságon kívül esik.
2.rész:
Létezik még infravörös irányzású rakéta is az Apache fegyvertárában, mely lehetõvé teszi a passzív és teljesen önálló célfelderítést is. A fegyverbõl az Apache 4-es blokkokban összesen 16 db-ot szállíthat. Ezeket a rakétákat az AH-1W Super Cobra is hordozhatja, bár az korlátozott terhelhetõsége miatt csak 4 db-ot. Felszerelhetõ vele még az AH-60 Black Hawk (UH-60 átalakított, harci változata), az OH-58D Kiowa Warrior (megint egy indián), valamint az A-10-es és a Harrier Gr. 7-es is. Ez utóbbiak 3-as felfüggesztéssel hordozhatják. A Hellfire 2-esen a nagyobb manõverezõ képesség érdekében már nem csak az elsõ, de a hátsó vezérsíkok végét is kitéríthetõvé tették. Ezek mellett a maximális túlterhelés 13 g, így igen extrém fordulókat is végezhet. Sebessége 1,17 Mach, ami igen nagy becsapódási energiát eredményez.
Ezzel lehetõvé vált a ma ismert minden nem amerikai harckocsi (kivételként az Abrams-ra gondolok) páncélzatának áttörése, még a legvastagabb homlokpáncélé is. Az Abramson kívül csak a reaktív páncél jelenthet még akadályt. Az AGM-114B a szokásos lézeres, illetve infravörös mellett még egy kombinált infravörös-radar irányítású változatát is kifejlesztették. Ezek már kettõs, kumulatív/repeszhatású robbanótöltettel rendelkeznek, amit már a reaktív páncélzat sem képes elhárítani. Az AGM-114K illetve L változatokat kifejezetten az AH-64D Longbow Apache számára fejlesztettek ki. A K egy digitális robotpilóta segítségével rendkívül alacsonyan is képes megközelíteni a célt, rossz látási viszonyoknál is.
Az L pedig egy aktív lokátoros változat, mely a Longbow Apache radarjától kapja a célkoordinátákat, majd a megközelítés második fázisában már saját radarjával fogja be azt, és vezeti rá magát. Hasonlóan a repülõknél alkalmazott AIM-120 AMRAAM-hoz. Földi telepítésû változat is létezik, ez esetben egy Hummer terepjáró hordozza azt. Szintén fontos fegyver a nem irányított, Hydra típusú rakéta. Ezek 70 mm-es fegyverek, melyek 19-es rakaszokból, bármely magasságból indíthatóak. Hatásos hatótávolsága 6 km-en belül van. Az M261-es robbanófej jármûvek ellen, míg az M225-ös élõerõ ellen, hiszen 2500 db acéltüskével pusztítja az ellenség sorait. Ebbõl a fegyverbõl a "törzsfõnök" összesen 76 db-ot hordozhat, de általában csak 2x19-et visz, 2x4 Hellfire mellett. Önvédelmi célokra szolgál a világszerte közismert és kedvelt AIM-9 Sidewinder. Ezeket eleinte 2 db hordozható külsõ fegyvertartókra függesztették, majd miután kiépítették a szükséges vezetékeket és csatlakozásokat, a szárnytövek végére szerelhetõek, így nem csökken a földi támadó képesség.
Szintén ilyen célokat szolgál a francia fejlesztésû Mistral. Ebbõl 4 db-ot hordozhat az Apache (szárnyvégeken). Ez a típus passzív infravörös irányzású, hasonlóan a Sidewinderhez. A gép közli a cél koordinátáit az infravörös érzékelõ segítségével, majd indítja a rakétát. Ezután a rakéta önállóan folytatja útját, s saját érzékelõjével semmisíti meg a célt. Felszerelték lézeres közelségi gyújtóval is. Max sebessége 2,6 Mach, hatótávolsága 300-és 6000 m között mozog. A robbanófej tömege 3 kg. Eredményességérõl a magyar légvédelmi tüzérek mesélhetnének pár érdekes dolgot. Ide tartozik a híres amerikai Stinger is. Ez a típus is rendelkezik infravörös (+ ultraibolya) tartományban mûködõ különleges érzékelõfejjel, de van optikai célzású változat is.
Mindkettõ a "tüzelj, és felejtsd el" elven mûködik, mint ahogyan a Hellfire, a Sidewinder és a Mistral is. Max sebessége 2 Mach, hatótávolsága 4,8 km. Lokátorállomások ellen alkalmazható az AGM-122A Sidearm rakéta. Ez a típus a besugárzásjelzõ adatait felhasználva mûködik. Max sebessége 2,3 Mach, hatótávolsága 17 km. Hajók ellen vethetõ be a rendkívül jól sikerült AGM-84A Harpoon. Ez a harceszköz horizonton túli célokra is indítható. Indítás elõtt a központi számítógép átadja a rakétának a céladatokat. Ezután a rakéta már önállóan közelíti meg a célt, egészen a tengerfelszínhez közel, majd egy gyors emelkedést követõen rázuhan a célra. Max sebessége 0,75 Mach, hatótávolsága 92 km. Az Apache 2 db-ot hordozhat a belsõ fegyvertartókon. Szintén hajók ellen használható a norvég fejlesztésû Penguin. Ezt az egyszerû fegyvert az indítás után magára lehet hagyni, hiszen infravörös, vagy aktív lokátoros keresõfeje magától azonosítja a célt, és megsemmisíti. Max sebessége 0,8 Mach, hatótávolsága 27 km.
A fegyverzet részét képezi még a BGM-71 TOW páncéltörõ rakéta. Ezt azért rendszeresítették, mert vannak országok, akik az Apache-t igen, de a Hellfire-t nem kaphatják meg. A fegyver huzalirányítású, vagyis 2db vékony drótot húz maga után, melyen a röppálya helyesbítéseket kapja a fedélzeti számítógéptõl. Max sebessége 1003 km/h, hatótávolsága 500-3750 m. Ezen kívül felszerelhetõ még 4 db 870 literes póttartály is. Ezekkel lehetõvé válik az USA-ból Európába való közvetlen átrepülés (1905 km-es hatótávolsággal). Általában a hosszabb bevetéseken az egyik nem irányított rakétablokk helyére függesztik fel a "nyolchetvenes kulacsot". Gyorsabb áttelepüléshez szállítógépekbe is begyömöszölhetõ a "törzsfõnök". A C-130-as Hercules 1 db-ot, a C141 Starlifter 2 db-ot, míg az óriás C-5-ös Galaxy 6 Apache-ot szállíthat.
Õslakos a harcmezõn
Az Apache 1991-ben mutatkozott be az "Operation Desert Storm" (sivatagi vihar hadmûvelet = öböl-háború) keretein belül, nem kis eredménnyel. Elsõ bevetésére mindjárt a "nyitó gálán" sor került, január 17-én hajnalban.
01:00-kor emelkedett a levegõbe a 8 db AH-64 Apache-t és 2 db MH-53J Pave Low-t számláló Normandy kötelék a szaúd arábiai Al Jouf reptérrõl. Mindegyik Apache a 101. légi mozgékonyságú hadtesthez (101st Airbone Division) tartozott, míg az MH-53-asok a Légierõ állományába tartoztak. Céljuk a Bagdad határában kiépített, 3 körletbõl álló légvédelmi rakéta rendszer volt. A 190 km/h-s tempót tartva követték a szorosan a földhöz tapadó MH-53-asokat. Ezek a pontos navigáció érdekében utaztak együtt az indiánokkal. Az AH-64-esek fegyverzete 8db Hellfire-bõl, 19db nem irányított rakétából és a beépített 30 milisek teljes (1190 db) lõszer javadalmazásából állt. A kötelék 02:38-kor kezdte meg a támadást. Az elsõ Hellfire-t Dick Cody alezredes indította 5km távolságból, majd szépen sorba kilõtték az összes többit is.
Ezek után jöttek a 70mm-es rakéták, majd végül a Chain Gun-ok raktak rendet. Összesen 27db Hellfire, 100db 70mm-es és 4000db 30mm-es lövedék tette a rakétakilövõket a földel egyenlõvé. Ezzel megnyílt az F-117-eseknek az út a belváros felé. Ezt a lehetõséget jól ki is használták. A további hadmûveletekben egyébként még a 82. légi mozgékonyságú hadtest (82th Airbone Division), az 1. lovassági hadtest (1st Cavalry), valamint az 1. gyalogsági hadtest (1st Infantry Division) helikoptereri vettek részt. Így az öbölben összesen 237 Apache volt bevethetõ. Ezek összesen 500db harckocsit, 120db páncélozott szállítójármûvet, 120db tüzérségi löveget, 30db légvédelmi eszközt, 10db helikopter, valamint 10 db repülõgépet lõttek ki.
Gyakran segédkeztek a mentõakciókban is, ilyenkor MH-53J-ket kísértek. Jelenleg az SFOR és a KFOR kötelékeiben hajtanak végre békefenntartó bevetéseket. Kosovóban még a bombázások idején próbálták bevetni néhány példányukat, de több gép is lezuhant. Az okok máig ismeretlenek, de valószínûleg vállról indítható rakétákkal lõtték le õket, így végül nem kerültek harchelyzetbe.
A nemrég befejezõdött afganisztáni hadmûveletekben, valamint a most is folyó békefenntartó misszióban az elsõdleges szerep az AH-1W Super Cobra-knak jutott, de most, hogy az amik megvetették a lábukat, mát az Apache-k is bekapcsolódtak a repülésekbe, õrjáratokba. Izrael is bevetette a típust, igaz nem reguláris hadsereg ellen. A jelenleg is tartó palesztin intifáda fõ vezéreit és aktivistáit próbálják tizedelni. A célszemély autóját folyamatosan figyelik. Amint elhagyja a lakott területet és a nyílt területre ér, a készenlétben álló Apache befogja a célt. A rendkívül fejlett optikai rendszerrel még az autó márkája és színe is megállapítható, így nagyon kicsi hibaszázalékkal azonosíthatják a célt. Majd indítják a Hellfire-t, ami néhány másodperc múlva becsapódik. Ezzel a módszerrel a célszemély észre sem veszi, hogy megtámadták. Menekülésre semmi esély. Valószínûleg a tervezett Irak elleni hadjáratban is fõszerepet játszik majd a típus, de annak D változata. Reméljük több bevetési jelentést nem olvashatunk majd, legalábbis a közeljövõben nem.
Fõbb technikai adatok (AH-64A).
Törzshossz: 15,06m
Törzshossz rotorral: 17,6m
Magasság: 3,83m
Szárny fesztávolsága: 4,98m
Üres súly: 4657kg
Max felszállótömeg: 8006kg
Max fegyverzet tömege: 2800kg
Max sebesség: 309 km/h
Szabványos emelkedõképesség (1220m, 35oC): 259 m/min
Csúcsmagasság: 6250m
Hatótávolság: 611km
Max repülési idõ: 3óra 23perc
Nagyjából összefoglalva az AH-64 Apache jelenti a majdnem tökéletes harci helikoptert. Ennek megfelelõen nagy exportsikert is aratott. Elsõként Izrael kapott a típusokból, melyeket mostanság cserélnek le új D-kre. Ezen kívül Szaúd Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok, Hollandia, Görögország, Dél-Korea és Szingapúr is vásárolt a típusból. Angliában licenszben gyártja a Westland a D-típust WAH-64 néven. Felváltására már készül az RAH-66 Comanche. Ez már a Stealth technológia újításait is magán hordozza, így õ lesz a világ elsõ "lopakodó" helikoptere. Meglepõ módon õ is egy igen harcos indián törzsrõl kapta nevét. Vele egy másik írásban foglakozunk majd részletesen.
Addig is látogassuk a Boeing honlapját (www.boeing.com), mert sok érdekes információra bukkanhatunk. Aki Apache képeket szeretne letöltögetni, ajánlom neki a cseh (angol verziója is van) http://www.voodoo.cz/ címet, ahol hatalmas Apache galéria található. Ha még mindig újdonságra vágyunk, nézzünk körül Papp Levente linkjei között is: www.extra.hu/plsz/links
Makettek
Apache-ból bõven van választék. 1:48-ban az Italeri a megfizethetõ, a Hasegawa a kevésbé megfizethetõ, de hiperrészletes kategóriát képviseli, de ha egyik sem felel meg, ott van még a jó öreg Revell is. Longbow tekintetében az Academy és az Italeri nagyon jó, a többirõl hiányzik a plusz elektronika.
1:72-ben akad Italeri, Revell, Hasegawa és Academy. Legutóbbi tetszik nekem a legjobban, fõleg azért, mert egy izraeli matricát mellékelnek, igaz semmi mást.
1:100-ban van Revell, míg 1:144-ben szintén Revell és Italeri.
Az óriási 1:32-es méretarányban csak a Revell gyár makettet, így elnyerte az Apache nagyhatalom címet. Festést tekintve a szokásos amcsi Olive Drap az általánosan elfogadott, de Izrael sivatagi mintát alkalmaz (újabban). Errõl bõvebben a Modell és Makett 2000/5 számában olvashatunk.
Felhasznált irodalom:
Top Gun 1996/12, 1998/1, 2001/1, Modell és Makett 2000/5, Bill Gunston - Korszerû harci repülõgépek fegyverzete.
Egyenlõre a #28-as 2.-es, 5.-ös és 6.-os képérõl van infom:
2003 Októberében, Irakban, egy út melletti akna pusztította el. A legénységébõl két fõ meghalt, a harmadik megsebesült (és a negyedik? - Cifu). A tank egy M1A2SEP volt.
Nem a harkocsira épül a modern hadviselés hanem a gyalogságra. Minden õket segíti, ha áttétben gondolkozunk is (tankot segíti a légi fedezet, zátótûz stb)
Szerintem maradjunk a GLOBÁLIS haditechnikánál, hiszen vanakinek 2.vh, vanakinek moderc harckocsik, helikopterek ,vanakinek meg a kézifegyverek tetszenek. Mindenki szurjon be mindent, csak olyan képeket ne, amiket akár tv-ben is láthatunk. Oyat mindenki letud tölteni. Köll apache cikk?
Ezt a "kell-e ma harckocsi?" egy kicsit abszurd dolog. Persze hogy kell, csak kell mellé rendes légifedezet (merev és forgószárnyas), kell mellé normális motorizált gyalogság és a harckocsit pedig el kell látni megfelelõ önvédelmi berendezésekkel (pl.: ARENA, Zaslon).