A Britek mákja szerintem ott volt, hogy a balhé előtt eladtak az argiknak 2db 42-es rombolót.
Ezeknek a Sea Dart légvédelmi komplexuma ellen gyakorolt az argi légierő, és azt szűrték le, hogy a Sea Dart ellen csak alacsonyan, vízszintesen bombázva van bármi esélyük.
Így ugye meg bele lettek kényszerítve az időzítő gyújtó problémába.
Az egész műsor arról szólt, miért volt mákjuk a briteknek.
Es britek csinálták, tehát meglehetősen objektívnek volt tekinthető.
A bombák csak egy tényező volt.
Sok máson is pofára eshettek volna.
Elolvastad HPASP linkjét vagy csak ellentmondasz? Miért kell mindent fekete/fehérben látni. Biztos, hogy ezen múlt minden? Vagy lehet hogy pötit összetetteb a dolog?
Az olyan bombákat mint amit a Kvassay hídnál találtak hogyan semmisítik meg? Elviszik és ferobbantják?
Pont fordítva lett volna, elfogytak volna az argi bombázók, mielőtt komoly károkat okozhattak volna.
Ha rövidebbre állítják a bombák időzítőit, akkor minden bombaoldás egyben öngyilkos bevetés lett volna, mivel a bombák repeszei vitték volna az azokat kioldó gépet is.
Ráadásul az általad emlegetett 75% sem stimmel, reálisan inkább 50~60% között lehet, és az eltalált de fel nem robbant hajókból többet a konfliktus alatt hazaküldtek, vagyis végeredményben azok ígyis kiestek a harcból.
Nincs ebben semmi legenda. Mindegy, miért nem robbantak a bombák.
Ha robbannak, akkor az Argentínán keresztül, charter gépen mennek haza az angol katonák.
Én itt 1200 gyalogot, pár járőr hajót és 4 EF-et látok. Lehet valami szivar is járkál arra. Ebből a 4 EF már sok lehet az argentínoknak, de ha megvennék a kínai vasakat, akkor már nem lenne annyira scifi elfoglalni csak a brittek megint haza zavarnák őket.
Milyen mákjuk volt ami ha bejött volna akkor akkor bukta lett volna? A bomba gyújtós angol mázliról ráadásúl értesültek az argik a tvből.
A BBC-nek láttam a dok. filmjét.
Ahol felsorolták hany esetben volt mákjuk.
Vagy 40 perces film volt.
Bármelyik bejott volna az argiknak, bukta lett volna.
Csak a britekhez képest Goebbels luzer kezdő volt háborús propagandaban.
Eredetileg vagy 30 marines volt, most meg ez van.
Bőven elég bármilyen argentin invázió ellen. fdf
Nem látom, hogy mire lenne elég az angol ladik. A kettő már igen, de az meg nem lesz. Pláne úgy, hogy akkor tudnának vele izmozni, ha Samu is rábólint és akkor is csak nevetségesen gyenge ellenfél ellen. Lehet annyi értelme van, hogy valamelyik világvégi szigetüket vissza tudják foglalni, de erre picit sokallom.
Milyen hatalmas erőket? Pár EF-ről tudok csak.
Nagyon sok segítséget kaptak mástól és sokszor mázlijuk is volt, cserébe azért volt egy pöti hátrányuk is abból, hogy a világ túlfelén volt a buli. Amúgy az amikon kívül ki tudott volna komolyabb erőket oda tenni? Talán még a ruszkik sem.
Konkrétan mákjuk hatalmas nagy mákjuk volt falklandon többek között az hogy Galtieri egy idióta volt. Meg igy is hajszálon múlott a győzelem.
pl. az argentin bombáknak jo a gyujtó beállítása akkor szépen hajozhattak volna haza.
Nem véletlen tartanak komoly erőket ott jelenleg már esélyük se lenne visszafoglalni.
Itt most nem a tényleges hatékonyságra céloztam, hanem arra hogy hordozó nélkül esélytelen az ilyesmi, de egy hordozóval már komolyan kell venni a képességet. Kb olyasmi ez, hogy egy kerítés mögötti kutyával szemben mindenki bátor, de ha nyitva van a kapu és a kutya ki tud jönni, akkor már sokan meggondolják, hogy hergeljék-e azt a kutyát.
Az általad írtak szerint ők tudnának az egész világon hatni? Falkland szerintem rossz példa - még ha nincs is jobb - mert nagyon sok kellett ahhoz, hogy ott győzzenek. Kína és az oroszok sem nagyon tudnának az egész világon működni. Nem is akarnak.
Mert a középhatalom és a nagyhatalom között valahol ott van a választóvonal, hogy csak a közvetlen környezetükben tudnak hatni, vagy az egész világon. Ha van egy-két hordozójuk akkor azzal bárhol lenyomnak kisebb országokat (lásd Argentína), vagy ha Kínát, vagy az Oroszokat odahaza nem is fenyegetik, de köztes területeken (Fóldközi-tenger, Indiai-óceán), legalább egyenlő erőt tudnak felmutatni.
Ezek a miértek egyre jobban foglalkoztatnak a dolgok mögött. (Biztos öregszem.) Hogy középhatalmak miért csinálnak ilyen ordas baromságokat. Mondjuk nem tudom minek / mire kell a két országnak hordozó. Az amcsi tipusú hadihajó diplomáciára kevésnek tűnik. Mélyen támadni valakit is kevés. Olyan flottájuk nincs amit védenie kéne. Kicsit büszkeséget érzek, mint indok. Van két lapostetejüük amikhez a hírek szerint csak kíséret és legénység nincs.
A franciák is két hordozót szerettek volna, csak a CdG eléggé nehéz szülés volt. A tapasztalatokból okulva a másodikat már jobban akarták megcsinálni, ez lett volna a PA2 (Porte-Avion 2). Alaposan áttervezték, de végül pénzügyi okokból lelőtték a programot.
A fenti képet megnézve viszont lehet mosolyogni, mert ugye a franciák valójában megtervezték a későbbi két brit hordozót. Amin a britek egyet csavartak, mert hosszú lamentálás után ők nem CATOBAR-t akartak.
Az, hogy a briteknél miért döntöttek az F-35B mellett, az egy nehezen védhető valami. Alapvetően ők eleve azért csatlakoztak a JSF programba, hogy legyen utódja a Harriereknek és a Royal Navy harrier-carrier flottájának legyen gépe. Amire a döntéshez jutottak, már egyértelmű volt, hogy Ők akár CATOBAR hordozót is csinálhatnának, mégis maradtak a STOVL gépeknél. Ciki.
A franciákra visszatérve, egyenlőre egy PANG van tervben, de semmi akadálya, hogy kettő legyen belőle. Ez sok mindentől fog függeni, leginkább attól, hogy pénzügyileg mennyire lesz életképes. A mindössze 6 milliárd euros árkalkulációkat én egy picit optimistának tartom... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.12.10. 06:04:59
Érdekes szitu a két angol ladik. Egyáltalán nem értem. Van ugye a francia ami egy amikénál kisebb CATOBAR. Vannak a sokkal kisebb heli hordozók vagy amcsi LHD/LHA-k amik akár tudnak Villámot indítani. Az angolok meg belőtték a kettő közé a Bőzsi nénit a testvérhajójával. Bár Villámot indít, de feltételezem közelében sincs a akció rádiusza velük a Charles de Gaulle Rafijaihoz képest. (Próbáltam kimatekozni, de nem sikerült.) Kérdés persze, hogy mire kell nekik.
Én úgy emlékszem, hogy eredetileg CDG sem magányos hordozónak készült, csak végül ennyire futotta. Szóval mindenki egyél többet szeretne, csak nem mindig van keret rá.
Az, hogy az angolok nem CATOBAR -t használnak a saját hülyeségük miatt van, valószínűleg jobban jártak volna vele.
Franciaország pedig elkezdte építeni a saját következő generációs hordozóját, a 75 000 tonnás PANG jelzésűt. Egyenlőre még csak a két K22 jelzésű atomreaktor elemeinek gyártását kezdték meg tegnap. A hordozó hadrendbe állása nincs meghatározva, hivatalosan a Charles de Gaulle élettartamának (ami 2038) végén jöhet, legalábbis azt emlegették, hogy leváltani fogja.
Úgy látszik a hadihajóknak a legnagyobb ellensége a kikötők vagy a felújítások.
Igen, ez a probléma, hogy azt mutatják be, hogy a mostani harcászatban milyen újdonságot hoz az új technológia. Azt nem ecsetelik, hogy az ellenfél akkor erre a veszélyre milyen ellentevékenységeket fog foganatosítani...
Értem én , hogy ez csak egy feature bemutató, de szeretem amikor az ilyen promo videokban a 21. századi vagy a jövö technologiáját mutatják be és győzedelmeskedik az ellenfél 70es évek beli technikája felett ellentevékenység nélkül.
Először is nem vagyok biztos benne, hogy a pilótáknak nem volt csak nagyon súlyos vészhelyzetben engedélyezve az, hogy valahol máshol szálljanak le. Ha nem lett volna ott a tanker, akkor feltehetően nincs más választása a pilótának, mint megpróbálja letenni valamelyik baráti reptéren Magyarországon a gépet, de ha tényleg nem működött a rádiója, az azért elég kínos lehet, ha csak nincs nála a repterek dokumentációja (pontos koordináták, kifutók hossza és iránya, stb.), mert azért a nélkül nem olyan hú, de egyszerű a képlet.
Nem volt kitérő reptér? Pl. Taszáron nem szállhatott volna le, olyan titkos volt? Az is érdekes, hogy oda-vissza tankolniuk kellett Spangdahlemből is. Utoljára szerkesztette: fonak, 2020.12.03. 18:02:51
Jogos. Én a Villámnál a 10-et 1-nek vettem. Valamiért más mértékegységet feltételezve.
Viszont a lenti F-117 story és a feltételezett RCS-ek alapján a Villámoknak értékéhez kevesebbett ad a "lopakodás" mint feltételeztem.
Meztelen a király avagy a múzeumi kiállítás miatt lemarták róla péci festést és a már letisztult felületre pingáltak a poénból mivel úgy is kap egy múzeumi festést.
Tippre ez pusztán a sárkányszerkezet kialakításából fakadó RCS értékeket vizsgálja. Ehhez még hozzájön a radarabszorbens festés is. Tehát feltehetően az F-22A kisebb valós RCS-el bírhat, mint az F-35A.
Vélhetően a 0 az orr (esetleg a 180 fok), hiszen egyébként nem lenne szimmetrikus, ami azért ha nem is teljeen, ám elvárható valamennyire.
A 35 esetében érdemes a karikák számait is nézni, felteszem valami mértékegység lesz, így persze a három kör magában eléggé nehezen összevethető, hiszen a a 117 esetében 2/4/6, és 2-6 közötti a jellemző eloszlás, a 22 esetében 1/2/3/4, és 2-4 közötti a jellemző eloszlás (azaz kettő nagyjából hasonló, ám a 22 egy picit jobb), míg a 35 esetében ez 10/20, és a jellemző eloszlás 10-30 közé esne, mval a 20-as karikán is bőven túlmegy itt-ott, azaz bár elsőre kisebbnek látszik, érdemben egy 10-s szorzó van a másik kettőhöz képest.
Illetve annyi látható, hogy a 117 esetében oldalra és hátulra volt jobb a lopakodás, míg a másik kettőnél inkább előre és hátra fokuszáltak, és oldalról láthatóbbak.
"...amiről volt több pletyka, de megerősítés még hiányzott: 1999-ben, Szerbia felett egy másik F-117A-t is légvédelmi rakétatalálat ért, de az a gép nem zuhant le."
Ebben a könyvben már leírták az esetet. (nem Zoliék voltak a találatot elérő osztály)
https://www.amazon.com/Stealth-Fighter-Year-F-117-Pilot/dp/0760341354
Stealth Fighter: A Year in the Life of an F-117 Pilot
Lt. Col. William B. O'Connor Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.02. 10:20:39
A fejlesztés folyamatban van, az Iljusin iroda Il-106 (roppant szerencsés elnevezés, mert ugyanezen a néven volt egy utasszállító fejlesztve még az 1990-es években) 'Szlot', vagyis Elefánt néven fejleszti a váltótípust. A cél eredetileg egy 180 tonnás maximális terhelésű gép volt, 490 tonnás felszállótömeggel. Ugyan évekkel ezelőtt mindenféle futurisztikus kinézetű BWB kialakítású fantázirajz keringet a neten, a Tsagi-ból kikerült képeken egy An-124-et lemásoló méretarányos szélcsatorna-modell látszik:
Itt pl a 8.ik oldalon említik a másik 117-et, ebben a pdf részletben 33db 117-et talált nem néztem át mind
Chapter Six
FRICTION AND OPERATIONAL PROBLEMS pdf
és ebben is említik
Aerospace Power Journal 2002 april pdf
Amikor autopilot-al kell rakéta elől menekülni az nem semmi.
HASP ennek szakértője, így csak tippelek, de valószínű nagyban számít, az autopilot útvonal és hogy a légvédelem mikor veszti el a jelet.
Ha az autpilot útvonal egyenes és egyenletes sebességgel halad a repülő, akkor a rakéta ha félúton elveszti a jelet és csak számításik szerint elé tart akkor igen közel lesznek egymáshoz.
ezzel a balesettel az a gond, ha nem találnak rá gyorsan megoldást esetleg nem tudják a hajtóműveket lecserélni, akkor a teljes flotta földön maradhat addig amig valaki be nem válalja, hogy kifejleszt egy ekkora kategoriás tehergépet.
Az Afterburner podcastban Charlie "Tuna" Hainline anekdotázott egy sort. Több érdekesség is volt benne, de a legérdekesebb az, hogy Tuna az elmondása szerint tanúja volt annak, amiről volt több pletyka, de megerősítés még hiányzott: 1999-ben, Szerbia felett egy másik F-117A-t is légvédelmi rakétatalálat ért, de az a gép nem zuhant le.
Az Operation Allied Force alatt Hainline a második F-117A kiküldetésén volt, a 9th Fighter Squadron, a “Flying Knights” tagjaként, akik a Spangdahlem légibázisról indultak bevetésre. Elmondása szerint meglehetősen megterhelőek volt az általában 6 órás bevetések, nagyjából az indulás után 2 órával találkoztak a tankergéppel Magyarország felett, majd innen indultak a volt Jugoszlávia fölé, ahol általában egy adott célpontra dobták le mindkét lézervezérlésű bombájukat.
Hainline elmondása alapján ez a "Vega 31" lelövése után történt, de pontos időpontot nem említett. A feltételezések szerint 1999 április 30-áról lehetett egyébként szó. Ez esetben két F-117A repült nagyjából párban, csak a cél közelében váltak szét, mivel a kijelölt célterület alig 10 mérföldre volt egymástól.
Az F-117A-k szinte mindig EF-111 Raven vagy EA-6B Prowlers elektronikai hadviselésre szolgáló gépek "szárnyai alatt" dolgoztak, mivel hiába a lopakodó képesség, a gépeken még csak radar-besugárzásjelző (RWR) sem volt, és összességében is csaknem süketek voltak, lévén a rádióantennákat is visszahúzták a géptestbe. Ezen az estén azonban nem EW gépek, hanem SEAD gépek voltak az oltalmazók, a légierő F-16CJ Wild Weasel típusai HARM rakétákkal, hogy szükség esetén rögtön el is pusztítsák a légvédelmi radarokat. Mikor Tuna már a célon volt, és csak nagyjából fél percre volt, hogy oldja a bombáit, az egyik "CJ" pilóta légvédelmi rakétaindítást jelentett be a rádión.
A visszaemlékezése szerint visszanézet a jobb válla felett Belgrád irányába, és meglátta ahogy a hatalmas (saját szavaival: Saturn V.-szerű) rakéta emelkedik a magasba, valamerre arra, amerre a másik F-117A lehetett. Majd meglátott még egy rakétát, amit éppen akkor indíthattak. Ez a rakéta viszont egyenesen felé indult el. Ilyen esetre az a szabály, hogy nem szabad az automata pilótát kikapcsolni, mivel a kézi irányítással fellépő forduló vagy bedöntés negatív (a légvédelem szempontjából pozitív) kihatással lehet a gép radarjelére, és ráadásul éppen a célon volt, így nem reagált végül semmit és ki is oldotta a bombáit. Közben látta, hogy az egyik rakéta felrobbant, a másik pedig az égbe szállt.
Tuna ezután visszaindult Magyarország felé, hogy újra találkozzon a tankergéppel, itt kellett volna összevárniuk egymást a másik F-117A géppel. De csak nem akart feltűnni. A tanker már távozni szándékozott, mivel lejárt a kijelölt időintervallum, amíg a területen kellett volna tartózkodni, de Hainline meggyőzte őket, hogy várjanak még egy kicsit, hátha megérkezik a másik Nighthawk. Végül a KC-135 operátora meglátta, hogy egy világítás nélküli F-117 közeledik hátulról. A gép állapotáról csak annyit mondott, hogy "A repülőgépe nem volt igazán jó formában." Mikor rácsatlakozott a töltőcsonkra, a sérült gép viszont "leszakadt", így Tuna és a tanker személyzete elkezdte azt gyanítani, hogy a sérült gép csak egy hajtóművel repülhet (és ezek alapján kommunikálni se tudtak vele - Cifu). A tanker ez után lassítani kezdett, majd ha sok melléfolyt üzemanyag árán is, de sikerült feltankolniuk a második F-117A-t.
A két lopakodó ez után visszaindult Spangdahlen felé, de út közben elvesztették egymást - ám végül a sérült gép is sikeresen leszállt. Azzal, hogy Tuna nem hagyta magára a társát, még kitüntetést is kapott.
Amit még hozzátett az esethez, hogy a légvédelmi rakétarendszerek továbbra is veszélyforrások egy lopakodóra minden harci küldetésben, a lopakodó azt jelenti, hogy nehéz felderítani és nem azt, hogy láthatattlan. Azt is hozzátette, hogy az F-117A esetén messzire elkerülnek minden "double-digit" (ie.: Sz-300 és újabb) légvédelmi rakétarendszert, de még a régebbi légvédelmi rendszerek, mint az SA-3 (Sz-125) is bizony komoly veszélyt jelenthetnek adott esetben...
Oké, elnézést.
Ma nem vagyok a topon, linkeled a cikket, amiből az első videót megnézem és mire megnézem addigra már el is felejtettem,
hogy a cikkből nyitottam meg a videót. #facepalm
Magamban gondoltam, hogy elég jól megúszta ha csak vissza kell vontatni, átnézik amit ilyenkor kell és mehet,
aztán mozdult a kamera és a hajtóműnek nem volt egészséges alakja ezért rákerestem, hogy akkor mi is a helyzet.
Hát ez több lesz, mint egy ellenőrzés, jó ideig sehova.
Novoszibirszkből tartott volna Bécsbe
Rádiókommunikációs rendszerek meghibásodása és motor hiba miatt visszafordulnak.
Kényszerleszállásnál a baloldali futómű és állítólag a kifutópálya is megsérül.
300méterrel csúszik túl a kifutópályán.
A harmadik széria K2 is német RENK sebességváltót és erőátvitelt fog kapni.
Ez elég kellemetlen, nem is annyira a Dél-Koreaiaknak (ők megtehetik, hogy megveszik a németektől), de inkább a törököknek, mivel az Altay a megfelelő erőforrás és sebességváltó hiányában statikus védműnél többre nem igen lenne jó. Hiába egyezkedtek a Dél-Koreaiakkal, azok a jelek szerint csak az erőforrást tudják megoldani saját kútfőből.
Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Dr. Maróth Gáspár a Védelmi Fejlesztésekért Felelős Kormánybiztos hosszútávú megállapodási szerződést írt alá a NASAMS légvédelmi rakétarendszer beszerzésére vonatkozóan Kjetil Reiten Myhra, a norvég Kongsberg Defence &Aerospace ügyvezető alelnökével. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.11.30. 14:06:28
Harci kuty
Jó ötlet. Gondolom nem csak az árterekre dobálják ki, hanem ha kiterjedt az ár, akkor a városok, faluk köré is. Azok meg az áradás elvonultáig vízben állnak, lebomlana a zsák és költségesebb lenne eltakarítani a homokzsák védőgátat utána.
Az árvíznél azt sose értettem, hogy miért nem lehet lebomló anyagból csinálni a zsákokat és az ár levonultával betemetni és ott hagyni öket, hogy a legközelebbi árnál már a megerősített és megnövelt magasságú töltés legyen.
így csökkentve a veszélyt , hogy legközelebb is kiönt vagy ugyan akkora területen kelljen a védekezésre energiát és pénzt költeni.
A videon látott jármü nem nagyon látom, hogy mire jo a jelen állapotában.
Az optikai szenzorok eléggé sérülékenynek tünnek rajta. ha csak mellette robban valami a törmelék is betörheti az optikát.
a videon u8gy tunik, hogy az autonomia abbol áll , hogy a kezelö személyzet távolrol irányitja.
A videoban legalább is eléggé furán adta ki magát a tábor felreditése is, mert egy ilyen erdős részen sik terepen a motorok hangját elég messziről meg lehetne hallani, legalább is a rátett fegyverek hatótávolságán belül.
Ahhoz nem elég mozgékonyak és különleges kialakitásuak, hogy olyan helyekre is eljussanak ami nagyon durva akadályokkal teli.
Dél-Korea felvázolta az irányított energiás (olvasd: lézer) fegyverekre vonatkozó terveit.
2025-re a Block-I-el járműre telepített kis energiás lézer
2030-ra a Block-II már légvédelmi feladatkörben is bevethető
2030 után viszont eljön az az időszak, amikor drónra telepíthető lézerfegyverekkel akár rakétákat is le tudnak lőni (Block-II minitaürizálva)
Ha van egy másfél méter széles rakétád, amire elfér két radar, ha majd az autóknál szükséges max féktávig hatásos távolságon túl is működik, ha nem kevernek mémi méretre vágott fóliacsíkot a füst mellé, akkor bajban vannak a tankok.
A fegyvervásárlási döntések politikai döntések és a politikai szövetségeket erősítik. Ez volt a harcjármű beszerzés elsődleges oka, ez volt a légvédelmi beszerzés elsődleges oka, a kézifegyver beszerzés oka és ez a brazil üzlet mögötti legfőbb ok is.
Jó meglátás, de most van karácsony, most kell mindent kisírni, mert 50 évig megint nem fognak fejleszteni. :-)
Az EF és a Rafi jó, de kinek van olyan, akinek nincs ehhez tankere? Osztrákék most akarják elpattintani az EF-et. Valaki már jelentkezett is érte. Mindenki más F-16ozik, vagy legalábbis fog.
Szerintem rámpás kell. Ha kimegy 4-6 gép akár csak egy hétre kicsit gyakorolni a többiekkel, akkor oda tuti kell még anyag is, nem csak felültetünk pár technikust egy menetrendszerintire.
Tuti azon is megy az agyalás, hogy a Griffekkel mi legyen. Nagyon remélem, hogy leszerződünk valami tovább iszupportra a svédekkel, vagy valahogy megoldjuk hogy életben maradjon a flotta egy a maradék pénzből meg annyit repülnek a pilcsik hogy vízhólyag nőjön a fenekükre.
Nem látjuk hogy mit akarnak még. Az IFV-re tuti lesz valami konzervnyitó, ami a gyalogságnak is jó. NASAMS-ot most erősítették meg. Lesz a griffekre elég karom. Már csak valami A2G cucc kellene. Az L-39NG is tuti tud majd valami könnyű támadókén brillírozni. Drón fronton lehetne még erősödni.
Szerintem rámpás kell. A C-17 és egyéb bérlős repidővel az a baj, hogy ha jön egy új Afganisztán/vészhelyzet/UFO támadás, akkor a többiek is bérelni akarnak majd, nem csak mi.
Az A330 elvileg a Wiznél repül, ha nem használjuk. Legalábbis ezt mondták. Persze a KC-ket is evakuálós gépnek kell "eladni".
A rakétás tűzérség szerintem necces és arra a szomszédok is meresztgetnék a szemüket. Kérdés kell e nekünk ilyen.
Azokhoz a szállításokhoz, sztem pont nem fogja igéynbevenni , hanem marad a C17 mert annak a védelmi képességei még mindig jobbak és egyszerre mindent le tud szállítani, a személyzetet meg hamár megvan akkor kényelmesebb egy A319essel szállítani, mint egy tehergéppel.
Ezek a gépek az idő nagy többségébe arra lesznek használva, hogy a gripeneknek kisszállitsák a felszerelést a balti missziokba ,meg az éles lövészetekhez a svédekhez és pár kisebb szálitmányt a missioknak. ÉS a tanker képesség itthoni fentartása.
De a nagy váltásokat nem ezekkel fogják megoldani
Erre a feladatokra a C27 és a CASA is bőven megfelelt volna olcsóbban, több tapasztalat van velük több legyártott példány
Ezek a beszerzések nekem ugy tűnnek, mint amikor a szegény gyerek sok pénzt örököl és egyből mindenből megveszi a legújabbat csak, hogy megmutassa, hogy milyen fasza gyerek, de amikor elfogy a lóvé meg majd sorra adja el őket vagy ott rohadnak el neki az udvarában. mert nem tudja fenntartani.
És mindeközben a nagy beszerzésekben, a személyi állományról egy szó sem esik, csak, hogy mit várnak el tőle az új technikák üzemeltetése terén, de semmit arról, hogy nekik is jutna valami ezekből a pénzekből a felszerelésen kiviül.
Nekem a fő problémám, hogy nagyon-nagyon hosszú listát tudok arról ami honvédelem szempontjából jóval fontosabb lenne. ld pl a legutobbi adok kapokot: Dronok. Vagy modern rakétás tüzérség. De ha veszünk a leendő IFVkre, nyusziknak 1000+db ilyen olyan Spikeot annak is vagy....
A 2dbKC-390 egyetlen értelme a távoli missziók. Amik fontosak de ha besegítünk pl USnek Afganisztánban (ahonnan már ki nem be van) arra egyrészt ott a jelenlegi résidők + A330 + A319 és hamár megyünk segíteni gondolom belefér/lehet venni +egy C-17 kört.
Amúgy kiváncsi lennék mennyit repült az A330 a megvásárlása óta. Van egy olyan tippet, hogy nincs meg napi átlagban a 9-12h.
Nem egészen, ,mert minden olyan ország gépeit tudja itatni akik nem F16-t használnak, az EF2000 és a Rafale is boomos kivitel, és akkor még ott vannaka potenciális orsáhgok akik gépcsere elött állnak, nekik nincs sok választásuk, ha uj tipust akarnak és azok közül csak az amcsi gépek merevcsövesek.
Ugyhogy ez nem probléma.
Igen ha csak magunk akarunk gyakorolni, akkor a 2 gép egymást tudja tölteni , de ha kiesik az egyik karbantartás miatt, akkor már igényelni kell egy tankert valakitől.
Pont ahogy most is.
Csak mivel europa eléggé szükében van ilyen képességnek, ezért a német és angol bázisokon lévö amcsi tankerek segitenek be.
Ennek a kivédésére alakult a Multi MRTT program, amibe 9 db A330 MRTT gépet vett a NATO. ami
Mind teher mind személy és mint Tanker is tud játszani.
Ighy ez egy kicsit kifogja a szelet a vitorlánkból, ha erre akartunk játszani.
És ennek a multinational egységnek a tagja cseh ország , tehát ok máris kiestek
És itt lett volna lehetőség a magyaroknak is csatlakozni
És igen a Gripenek is hasonló cipőben jártak, mert egy olyan típust vettünk, amiből kevesebb mint 300db készült és csak ez a 14 db van amit mi kértünk. Ezért tartott olyan soká a pótlás is amit elvesztettünk. És az, hogy idáig jól ment minden az csak is azon múlt, hogy 2026ig béreljük öket és aszerződés leirja, hogy hány %os hadrafoghatóságot kell tartani, tehát ez a svédek érdeme is, 2026 után ha megvesszük a gépeket és nem cseréljük le, akkor márcsak magunkra leszünk utalva .
A KC gépeknél nem tudom mi lesz, de ha nem béreljük öket és lejár a gari onnantól a gyár sulyos pénzt fog kérni mindenért.Ezért mondtam, hogy mind szép és jó, hogy mindent is veszünk, csak nehogy az legyen mint ahogy a mondás szol, álltalában a BMW-seknek, hogy aki majmot vesz annak legyen pénze banánra is.
Nem károgni akarok, de a KC-390-es pilótáinak utántöltési jártasságát is meg kell/illene majd oldani. :-) Amíg mind a két repül, addig jó. Bár ha a csehek tényleg vesznek uilyet, akkor ezzel sem lesz gond.
Most a cseheket ki itatja, hogy meg legyen a jártasságuk. Nekünk vajon még meg van?
Szerintem az Ancsák sem voltak elegek. Az afgán és egyéb missziókhoz is kijutott valahogy az ember és az anyag és erre tuti kevés volt az 1-2 Ancsa és a C-17 idő. Persze ez minden országnál így volt. A két 319-es részben kormány gép is lesz, szerintem az is ad plusz elfoglaltságot. Innen a fotelról okoskodva viszont nekem ily olyannak tűnik, hogy most mindent is akarunk, mert a következő 50 évben úgy sem lesz fejlesztés. Lásd korábban a légierő.
A KC390-es meg kb csak a magyar és a cseh griffeket tudja itatni. A többiek merev csövest használnak. Elvileg a csehek is ilyet vesznek. A nem repülő Ancsáknál tuti jobbak lesznek. A griffekre is ment anno a sírás és végül meddig tartott míg rendesen használtuk őket.
elvileg igen a szárnyak alá helyezett tartókon a tölcséres töltéshez használt tömlőt fel lehet tenni.
És nem mindenképp szűkséges külön tartály az üzemanyagnak, mert a saját tartályaiból is átadhat.
23 tonna üza fér a gépbe pottankokkal 35 tonna. ez kb 3000kmes hatósugárra elég
Egy vadásznak úgy 4-5 tonna kell teljes töltésre. tehát 3-4 gépet fel tud tölteni úgy hogy csak a fele üzát használta fel.
ÉS ugye saját magát is után tudja töltetni a levegőbe egy másik géppel.
Tehát ez kb a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy teljes töltéssel ugy 1000kmre lévő 3-4 gépet fel tud tölteni majd visszatérni a bázisra anélkül, hogy után kelljen töltenie.
"able to deliver large military loads in an operational environment, as well as providing air-to-air refueling services"
Most akkor ezt úgy kell elképzelni, hogy a KC-390 alapból rendelkezik a légi utántöltéshez szükséges beépített eszközökkel/csövezéssel, s modulszerűen be lehet pakolni s ezekhez csatlakoztatni az üzemanyag-tartályokat, ha nem teherszállítás a feladat?
Tippre, a nyugati áraknál valamivel kedvezőbb áron tudunk majd szolgáltatásokat nyújtani,
pl: katonai teherárut szállítani, deszant eljárásokat és esetleg utántöltést gyakorolni
erre a környező országoknál is lehet, hogy volna igény.
Ui: ha esetleg a demó videóban szereplő tűzoltó képességet is beszerezzük akkor a déli országoknál előforduló tűz oltásában is bevethető. Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.11.18. 18:49:16
igen nem tisztán a mienk a C17 és a A400M se, csak arra akartam utalni, hogy pár éve az Ancsák és a C17 elég volt a HM szügségleteire
DE most és a közeljövöbe, meg már a plusz utasgépekkel és a teherszállito kapacitás mellé még bérelni is akar.
Mi változoptt, hogy ennyi szállitási kapacitás kell, mind személyzeti mind tárgyi?
Az L39NG meg várható volt, miután megvették a gyárat csak idő kérdése, hogy bejelentsék, hogy réskitöltésnek a légcsavaros és a gripen közé egy sugaras trénert veszünk.
A tegnapi Kecsoi látogatás is gondolom ennek az előszele, hogy megnézzék a müszakiak és a felmerülö kérdéseket esetleg tisztázzák.
Amugy visszatérve a KC390re egyrészről jó, mert igy valóban függetlenül tudunk a saját igényeinre repülni, másrészt mi leszünk az egyetlen a környéken akik saját maguk oldják meg a légi után töltés gyakorlásokat a gripenekre.
A rossz amit már irtam, hogy nem kiforrott tipus és a légi utántankolás kéréses a boeing nélkül.
Amugy talán pont ez lehet az egyik célja is , hoyg olyan gépeket beszerezni amiket mi is ugyan ugy bérbe tudunk addni másoknak, amiből bevételünk származik.
Mert attól, hogy nem lesznek szállitás feladatok a gépeket és a pilotákat reptetni kell a jártasság fenntartása miatt, ami meg költség .
Akár az is lehet, nem tudom, a JetPlanes-en néztem két cikket ott írtak ilyeneket ha jól értettem A400M -ről van ott még pár érdekesség "nem ő a legélesebb kés a fiókban" röviden.
Informatika és tudomány
