Térképen rákerestem még akkor mondom ha ott a Tigrincs akkor lehet tényleg oda kerültek, de elég kihalt arrafelé minden mostanában link
aztán találtam a másik forrást ahol leírták a Tigris story-t, hogy fedett helyen voltak csak a Vietnámi háború, miatt kellett a hely és ezért lettek szabad ég alá kiszórva, aztán volt Európában, majd visszakerült ácsorogni, de most jelenleg a U.S. Army Armor & Cavalry Collection, Fort Benning, GA (USA) van fedett helyen képek link
és tippre pár kint ácsorgó sorstársa is követe oda
Nekem is gyanúsan hasonlónak tűnnek, nagyon érdekes így látni a hajóból kipakolástól kezdve egészen a mai helyükig.
Aberdeen valamiért mindig is legendásan lepusztult volt, van egy ilyen szegény balatoni szabadstrand feelingje az ottani ‘konzerválási munkának’, de cserébe minden van. Egy időben rózsaszín párduc színűre festettek mindent, gondolom az volt akciós festék a Walmartban :D
Köszi. Az első kép bal oldalán mintha Matilda harckocsi lenne.
Van ott egy "nagypapi" is , de csak az órát mutatja :)
Benéztem, a bal oldali négyes elsőre fel se tűnt.
Szerintem egyszeruen a perspektíva adja, a korai 4-en L43-as 75ös volt, lsd gömbforma csőszájfék, az hosszra kb megfelel az L60-as 50 mm-es ágyúnak, és szemre ez igaz is.
A bal felső az Pz IV (F2?) szerintem is, a másik kettő III-as (J és L lehetnek valóban). Ez zsákmányanyag, a New York-i kikötőben (az angol feliratokból is sejthető)
A Pz III-asoknak a torony sokkal előrébb helyezkedik el, a Pz IV-esnek van hátrébb. Bár a lövege akkor is furcsa, nem rövid 75-ösnek tűnik, hanem inkább rövid 50 mm-esnek. Ami meg nem volt Pz IV-esen tudtommal.
Még egy cikk A Fekete-tenger alján, Törökország partja közelében található a "Hitler elveszett flottájának" három tengeralattjárója.
Egy tengeralattjáró U-23 található Agva városa közelében. Egy másik kettő U-19 és U-20 fekszik a tenger alján Isztambul partjainál. Ezeket a tengeralattjárókat "Hitler elveszett flottájának" nevezik, mivel a hollétük korábban ismeretlen volt. A Fekete-tengeren 1944-ben elárasztották őket, hogy megakadályozzák a szovjet flotta elfoglalását.
A felfedezés videófelvételét a török televíziós csatorna TRT Haber publikálta. (a szöveget a gugli fordította) forrás
Biztos van amerikai weboldal róluk, csak most ezen oldalon nézelődve akadtam rájuk. A szövegben van egy rész "41 hajót adtak át a Szovjetuniónak, azokat az 1960-as évek végéig használták." gondolom így nekik is van pár emlékük a hajókról. 2710 ilyen hajót építettek a rekord 4 nap és 15,5 óra alatt elkészült egy, átlag 3 hajó/nap. A festék nem szárad meg ennyi idő alatt, nem semmi.
Sok országban szinkron helyett narrátorozzák, vagy inkább feliratozzák a filmeket, pl. a miénknél jóval nagyobb Lengyelországban. Ott úgy tartják, a szinkron gyerekeknek való. Hallani akarják az eredeti beszédet is - ezt szokták meg.
Belenézve azért nem lett volna rossz film, ha lehetne félteni az oroszokat is. Kapnak pár telitalálatot és egy ember kihullik a tankból. Jobb lenne, ha lenne pl 3 db t-34-es, amelyből 2 teljes legénységgel elpusztul. Ezen felül is lenne még egy két változtatás a realitás és a felek közti balansz érdekében, akkor kifejezetten kellemes élmény lenne.
Így maximum egy enyhén illuminált állapotban, barátokkal, oroszul káromkodva nézős.
Ezt elég sok 2. VH-s orosz filmnél megfigyeltem már, ha nem magyar szinkronosan nézed.
Vannak háborús filmek és játékok, ahol mindenki egy nyelven beszél, de azt tökéletesen. Ez sem az igazi. De az sem, amikor bár mindenki egy nyelven beszél, de az "idegenek" akcentussal beszélik. Szóval német akcentussal nyomják az angolt. Az orosz filmekben gyakran előfordul ez a megoldás, hogy anyanyelven beszél mindenki, csak az idegeneknek hangalámondása van. Érdekes megoldás, megszokható.
Nekem a legjobban a régi Leghosszabb nap első szinkron megoldása jött be. Ahol az angolszász beszéd magyar szinkronos volt, a francia-német meg eredeti nyelven, magyar felirattal. Azóta sajnos újraszinkronizálták és mindenki "magyarul" beszél, a régit nem lehet sehol sem fellelni, max. full feliratosban.
Megtaláltam a teljes videót. Lehet szörnyülködni, vannak benne még szép számmal jelenetek, amik mivel nem voltak lassítva, nem kerültek be az előző yt-s videóba.
Ha ennyire ászok voltak az Orosz tankosok nem is értem miért tartott nekik ilyen sokáig legyőzni a németeket.
Tankban ülve telitalálatból mindösze csak repeszsérülést szerezni az nem semmi. Valószínűleg a bátor elvtársak bőre is száliniumból volt.
De azért a macskakövön felpattintós hasbalövős trükk se volt semmi. Ott konkréten fetrengtem. Kár hogy munkahelyen vagyok így nem mertem túl hangosan röhögni. :)
A németeknek meg tényleg marha vastag bőr lehet a képükön ha tiszt arca képes volt aktiválni a páncéltörő lövedék gyújtóját. :)
Olvastam az önéletrajzi könyvét meg az első vh-s gyalogos századparancsnoki sztorijait.
Nagy hazardőr volt, merész és valószínűleg kiváló meggyőző képessége volt. Többször is került olyan helyzetbe, amikor túlerőbe futott bele és megadásra kényszerítette a zavart ellenfeleit, volt hogy egymaga egy pisztollyal lefegyverzett valami tucatnyi katonát.
Egy kis érdekesség egy 1939-es újságból. Egy remek karikatúra arról, hogy annak a béna kis Hitlernek mennyire nincs esélye a Franciák és persze a tökéletes Maginot vonal ellen...
Nem tudom biztosan, tippre igen utólag színezett, akkor készülhetett, mint a gugli linkes többi fekete-fehér sorozat. A könyvborítós az más időpontban készült, de hogy eredeti vagy színezett azt nem tudom.
Állítólag Italy, May 23 1944. Marder III ausf. H of the 71st German Infantry Division, self-propelled anti-tank company. 1./Pz.Jg.Abt. 171 Elvileg a Monte Cassinó-i csata maradványai lehetnek , passz guugli képek link
Nehezítve azzal hogy szinte végig ellenséges vizeken utaznak. Nem semmi út lehetett, bár még szerintem így is biztonságosabb volt mint részt venni a háborúban. :)
Az ilyen japán küldetésben járó U-boatok körülbelül mennyi idő alatt értek el japánba? Nem semmi út lehetett.
Az ilyen fősodron kívüli történetek érdekelnek engem nagyon. Mindenki az Atlanti-csata bűvöletében él, de soha semmi részletesen nem olvastam arról, hogy a többi területen mit műveltek az U-boatok.
Nope. Pontosan azért nem rohantak a szövik Berlinbe több százezer halottért, mert eleve négyhatalmi megszállás alá került. A szovjetek foglalták el Berlint mégis csak a város fele volt az ő megszállási övezetük.
A háború végén az előzetesen meghúzott megszállási övezethatár táján álltak meg - később szövik adtak fel területet is - mert értelmetlen volt a további pattogás és eleve kerülni akarták azt, hogy véletlenül a szövik egyással harcoljanak azonosítási problémák miatt.
Németország megszállása eldöntött tény volt. Teljesen mindegy, hogy akkor adták volna meg magukat, amikor elfoglalták vagy sem. Ausztria töredékét foglalták el, de 1955-ig egész Ausztria megszállás alatt volt.
A különbség a kettő között a még több hallott és szenvedés volt nem az, hogy mi történik a legyőzöttekkel. A háborús bűnösöket is pont ugyanúgy felelősségre vonták volna.
Attól függ pontosan milyen alternatívát képzelsz el: 1. 44 nyarán megadják magukat feltétel nélkül, szovjet és szövetséges csapatok versenyt futnak Berlinig, hogy ki mekkore területre teheti rá a mancsát előre, aztán meg szépen visszavonulnak a megállapodott területekre, elenyésző esély eltérő végső megszállókra (kelet megy szovjethez), csak nincs végigharcolva fél európa. (és a japánok ellen a nagyobb felkészültsaég miatt vélhetően hamarabb indítják a partraszállást vagy mégdurvább bombázás közben várják meg az atomot) 2. A németek megadják magukat titokban a szövetségeseknek, miközben folyamatosan védekeznek a szovjet ellen, a lengyelek egy része, illetve a magyar-román térség egy része szovjet kézre kerül (a német erők nagyrészt hazamenekülnek amint németországot átadhatják a szövetségesnek, így a végső időben a megszállt lengyelek/ukránok és a megszálló tengely kicsik együtt próbálják feltartóztatni a szovjet hordát nem sok sikerrel.) Cheszlovákiat és Ausztira tisztán szövetséges megszállási zóna, lengyelország kettéosztva, magyar-román megkurtítva és utána évekig tartó viták a határokról a balkánon, miközben a szovjet némileg gyengébb. Persze ehhez kell az, hogy a szövetésgesek akarják ezt.
Ugye nem akarod bemesélni nekem, tökmindegy, 1944 júliusában vagy 1945 májusában adja meg magát Németország, mert Kelet-Közép-Európa (köztük Magyarország) úgyis megszopja a nagy szovjet falloszt?
Semmiféle forrásom nincs arról, hogy az aknamezők megsemmisülnek. Magát a parton nem is tudom, hogy voltak-e aknák. Az acélsündisznókat és a rajtuk levő aknákat úgy oldották meg, hogy apálykor szálltak partra, cserébe több száz méter fedezék nélküli terület volt...
Akkor ezt túltárgyalva, mi a véleményetek az aknamezők értelméről az Atlanti falnál.
Várható volt, hogy intenzív tüzérségi tűz előzi meg a partraszállást és hogy az érintett szakaszon az aknamezők gyakorlatilag megsemmisülnek minimális harcértékkel. Erről mi a véleményetek? Pocsékolás volt az egész fal elé aknákat telepíteni?
A védművek kiépítése miatt annak értelme nem lett volna. A harckocsikat legalább úgy kellett volna alkalmazni, hogy ne lehessen a hajók tüzérségét bevetni ellenük.
Én úgy értelmeztem Rommel tervét, hogy a bunkerek mögött beásva lettek volna az egész fronton szétszórva kis páncélos csoportok. Teszem azt minden km arcvonal mögött 100m-en belül 2-3 páncélos.
Lehetséges, előbb-utóbb viszont kijutnak a partra a gyalogsági páncélelhárító fegyverek. Aztán, ha közelharcba bonyolódik a harckocsi, akkor elkapják. Ha nem teszi, akkor miben több a bunkernél, ami eleve ott volt a parton? Nem mintha hozzá se tudnának szólni a küzdelemhez, félreértés ne essék, de azt hiszem, "két-három páncélos" kilométerenként, az kerekítési hiba. Ill. bár a tac.air magára a harkocsikra statisztikailag nem volt jelentősen veszélyes, ilyen értelemben még logikus is lenne a parton beásva őket eleve nem számolni az arra viszont mocsok sérülékeny logisztikai lánccal, de ha a négyszázhatosok megszórják a partot, akkor a páncélos is lehetséges, hogy kettő-három helyett már csak egy-kettő, vagy egy se. De megint oda lyukadok ki, hogy "egyformán - tökmindegy". Mindkét opció mellett jó érvek állnak; személy szerint, ha a légifölény problémáját a rendelkezésemre álló infókból alálövöm, az üzemanyag pedig rendben van, akkor inkább a mobil tartalék képzését javasoltam volna én is valószínűleg; ha a helyzettel jobban tisztában vagyok, akkor talán hajlanék a szakaszok elosztására a part mögött. Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2019.01.08. 15:04:16