Pl. Amerika szokott adogatni pénzt. De magának evidens, hog nem adhat kölcsön.
az usa államadosságát jórészt a japánok finanszirozzák, de mivel a dollár tartalékvaluta, nekik kvázi "külsõ" államadosságuk a klasszikus értelemben nincs, mivel szinte minden ország tartalékol többmilliárd dollárt.
nomeg arról sem szabad megfeledkezni, hogy jórészt az orbán kormány miatt nagy az államadósság, ugyanis õk vezették be korábban azt a lakásépítési kölcsönt, ami miatt ma nagy az államháztartási hiány, ezenkívül Magyarország államadósságát jelentõsen megnövelte a 2001-2003. között végbement reálbér-növekedés is.
két cikk a kedvenc lapodtól: (ezt nem lehet kormánypárti forrásnak nevezni)
Ezer milliárd euró a francia államadósság 1000 milliárd euróra rúg Franciaország államadóssága 2003-ban – írja a Le Monde. Ez fejenként 15 ezer eurót jelent a franciáknak. ugyemlékszem a fidesz reklámjában fejenként 228ezer ft szerepel (bõvebben itt: http://www.x-plosiv.hu/pub/level.jpg), mármint hogy magyarországon ennyi jut minden egyes emberre. Akkor ez semmi a franciák 15ezer eurójához, azaz majd 4 millió forintjához képest
Több mint 7000 milliárd dollár az USA államadóssága A Pénzügyminisztérium (Treasury Department) naponta kiadott jelentése szerint szerdán a szövetségi össz-tartozás 7.015 ezer milliárd dollárt tett ki, ami csak kevéssel marad el attól a limittõl, aminél az elnöknek a Kongresszus jóváhagyását kell kérni további kölcsönfelvételekhez. Az államadosság az ország GDP értékének kb. 65 százaléka.
Magyarországon ez az arány 59% - jobban állunk mint az USA? :) de a fidesz szerint ez már katasztrófális szint, és jön a nemzethalál
eppen az a baj, hogy csokkennek a megtakaritasok, es mindenki kolcsont vesz fel
Asszem én továbbra is a szlovákokat tömöm pénzzel és 218-ért tankolok náluk... Azért örülök a zúniónak, nem kell a határon útlevelezgetni, átmehetek személyivel is tankolni :P Kérdés: hány milliárd Ft adókiesése lesz az országnak a könnyebbé váló benzinturizmus miatt?
mennyi is most mondjuk a 95-ös? 238? vmi ilyen dereng
namost az mondjuk 50 lietrnél 1000 difi megéri ezért elmenni?
Mi lenne, ha mondjuk egy nagy magyar lapban, amit mondjuk kint is olvasnak, London helyett Dublin-t írnának :D Vagy valami hasonlót :)
Rájöttem, hogy miért ilyen szar MO turizmusa! Sok láma külföldi Bukarestként említi meg Budapestet, és mindenki Bukarestbe szeretne menni, mert azt hiszik, hogy az BP :)
azért már megéri és hol vannak ilyen árak? Ukrajna?
Most 242 a 95-ös, ez lesz 248 szerdától. Szlovákiában ez 218. 63 l-es az autóm tankja, mindig kiautózom a maxot (egyszer már rá is basztam erre ) 59-60 lityi mindig belecsúszik a tankba. Ez pedig már 1800 Ft/autó, és tekintve, hogy 2 autó van a családban ez éves szinten már 50k körüli összeg, ami megér 10 km autókázást szlovákiáig... Meg lehet náluk kapni jófajta Kelt sört (ha még nem ittatok, kóstoljátok meg egyszer mindenféleképp), meg az égetett szeszek is majdnem 1/3 árban vannak (Beherovka rulez! :)) Szóval én ital- és benintúrista vagyok :)
Arra leszek kíváncsi, hogy így az eu-hoz csatlakozva mikor szûntetik meg a MOL monopol helyzetét. Mikor jönnek az elsõ tényleges eredménnyel járó perek. Mert bár eddig is volt pár eset, de eddig semmi nem történt érdemben. Gondolom láttátok már azt a cikket amiben egy próbapert megnyert az Autóklub a MOL-al szemben, ha nem, nézzétek meg itt. Elszomorító a szabadrablás, ami nálunk megy. Remélem mostantól ennek vége lesz.
Tudod mi ezzel a baj? Franciaország egy fejlett ipari ország. Gazdaságilag Európa 3. legerõsebb állama. Az USA-ról meg már ne is beszéljünk. Sajnos mi ezt nem mondhatjuk el magunkról. Arról nem is beszélve, hogy az életszínvonal ott messze nagyobb mint nállunk.
usa beszél szociális válságrol meg hogy a bevándorlok elárasztják majd az EU-t? nemi is olyan régen még azt sem tudták mit kezdjenek a feketékkel és a szociális gondjaikkal.... most meg annyi bevándorlojuk volt hogy szinte meg is szuntették a bevándorlást a vizum szivatásukkal.... ez egy szemét piszkálodo kárörvendõ cikk...
Remélem USAnak nem fexik le sem EUrópa sem a Távol-kelet. Nagyarcú dagadt, IQ bajnokok.. Boahh
Brüsszel harmonizálná az alkoholadót
Vitaindító jelentést tett közzé szerdán az Európai Bizottság az alkoholtartalmú italokra kivetett adó európai szintû harmonizációjáról, a csempészet elleni küzdelem és a verseny igazságosabbá tétele jegyében.
Az alkoholtartalmú italokra kivetett adó szintjérõl jelenleg az egyes államok döntenek, az érvényes (1992-es) uniós szabályozás mindössze egy minimumszintet határoz meg. A gyakorlatban ezért az adószint államról államra eltér, ami a Bizottság szerint csempészethez vezet, valamint torzítja a piaci versenyt.
Például Angliában az egy liter sörre kivetett adó 97 eurócent - Magyarországon csak 21 cent, Lettországban meg csak 9 cent. Svédországban 15 euró 41 cent adót vetnek ki a 40 százalékos szeszek 70 centiliterjére, míg Magyarországon csak 2 euró 12-t.
Az Európai Bizottság szerdán ezért azt javasolta, hogy a tagállamok "kezdjenek el gondolkodni" azon, hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz az adószinteket. Hivatalos, konkrét javaslatot azonban a Bizottság nem tett, mert az adóharmonizáció a világ legérzékenyebb kérdése, ráadásul teljes egyetértése van szükség minden módosításhoz. A javaslat sokaknak nem fog tetszeni, hiszen a legalacsonyabb adószinttel rendelkezõ országok számára biztosan adóemeléssel, a fogyasztók számára áremeléssel járna.
hát nehogy már a tömény árát eemeljék! ez tényleg kurva jó, hogy valamit azért emelnek mert hát az "külsõ " országból jön, és kell rá büntetõ vám, a többit, amire meg nincs ez, azt meg a harmozáció kedvéért.. de hát hogy lehet EGY valami dolgot kiemelni és azt harmonizálni??? akkor harmonizáljáka cigányok eloszlását is a zúnióban.... Ha már ennyire minden fasomdolgot akarnak egységesíteni.
én se értek vele egyet kapásból, de van benne logika egy példa németországban gyártják a jagermeistert, marhafinom, de más országokban nyilvánvalóan drágább -> csempészik ha mindenhol európában azonos az adó, ergo nagyon kis árkülönbségek lennének (nyilvánvalóan attól függõen, hogy a tescoban vagy a sarki éjjel nappaliban veszed) akkor senki nem csempészne
ez ugyanaz mint anno a HTO szinezés vs. olajmaffia, kiegyenlítették a kettõ árát, és egybõl eltünt az üzlet
az árak kiegyenlitése nagy csempészmaffiák alól húzná ki a talajt
egyébként ez minket nem annyira érint, sokkal inkább az északi országokat, ahol ISZONYAT magas az adója nálunk csupán "tisztességes" százalék van rajta ja, és az összegeket természetesen nem szabad nézni - hibás a cikk nézõpontja - ugyanis nem centekben, hanem százalékban vannak az adószintek :>
Jó ez az uniózás, májul elseje óta nyomtak egyet a benzinen és hazabaszak egy csóri osztrákot, aki azt gondolta, hogy ugyanúgy mehet a Kékestetõre (pl.) hétvégézni, mint ahogy eddig Németországba átautózott valóban megállás nélkül. Tudatták vele, hogy ez csak fél EU, ne ugráljon anyira:))) Na kb. ennyi volt edig az euzás.
gratullok a szokásos intelligens és demagógia mentes hpzzászóláshoz
szerinted miért enyni a benzin ára? az eu miatt mert ha szerinted akkor, akkor legjobbat azzal teszel a világnak ha felvágod az ereidet seggfej és akkor még finom voltam
jav:
az eu miatt? mert ha szerinted attól
Magyarországon nagyon magas a tömény fogyasztása ezt lejjebb kellene szorítani erre pedig az adóemelés tökéletes
ma nemtok írni, fogalmazásgátló, juhé tudom, máskor sem :)
Csökkentsék az adót a svédek és az angolok, így is lehetséges az alkoholadó harmonizációja. Ja úgy nekik már nem jó?! Akkor...
Portugália a legkisebb nettó befizetõ - Növelni kell a kifizetéseket az új tagok miatt
Bár a legtöbb pénzt az EU költségvetésébõl Spanyolország, Franciaország és Olaszország kapta, Portugáliának volt a legpozitívabb mérlege 2003-ban. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - összegezte az eredményeket a brüsszeli költségvetési biztos.
Az Európai Unió költségvetésébõl tavaly 78 milliárd euró jutott vissza a 15 tagországba különbözõ mezõgazdasági és strukturális támogatások, valamint egyéb kifizetések révén. Az összegeket tekintve a legnagyobb haszonélvezõ Spanyolország, Franciaország és Olaszország volt. Ezeket az adatokat kedden hozta nyilvánosságra az Európai Unió. Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési biztosa brüsszeli sajtóértekezletén hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy minden egyes tagállam haszonélvezõje a különbözõ támogatási programoknak, de a legtöbb segítséget azok kapják, amelyek gazdasági szempontból a többieknél kedvezõtlenebb helyzetben vannak.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy bár abszolút értékben Spanyolország (16 milliárd euró), Franciaország (13 milliárd euró) és Olaszország (10,5 milliárd euró) kapta a legtöbb visszatérítést, de nemzeti jövedelmük nagyságához viszonyítva Portugália áll a kedvezményezetti lista élén (a kapott és a befizetett összegek különbsége megfelel bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 2,66 százalékának, tehát ennyi a pozitív szaldója), s õt Görögország követi. A legfõbb nettó befizetõk listáján elõl Hollandia áll, amely saját GNI-jének 0,43 százalékával fizetett többet az EU kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott. A második-harmadik helyezett pedig Svédország és Németország, egyaránt GNI-jük 0,36 százalékával.
Schreyer azonban hangsúlyozta: még a nettó befizetõk esetén is az EU-tagságból (például a nagyobb piacból, a közös pénzbõl) fakadó elõnyök jóval nagyobbak, mint azok az összegek, amelyeket be kell adniuk a közös költségvetésbe. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - hangsúlyozta a német biztos. A 2003-as évben egyébként az EU-költségvetésbõl 90,6 milliárd euró ment különbözõ kifizetésekre, ami a tagállamok egyesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,96 százaléka. Ezen összegbõl 78 milliárd jutott a 15 akkori tagállamban élõ kedvezményezetteknek, a maradék pedig az EU mûködési költségeit, valamint a szervezeten kívüli programokat (köztük az akkor még a belépésre váró közép-európai államoknak, így Magyarországnak szánt kifizetéseket) finanszírozta.
Érdekesség, hogy a 2003-as kiadások elég jelentõs részét az Európai Unió nem a tagállamok befizetéseibõl, hanem saját bevételeibõl (külsõ vámokból, bírságokból, a 2002-es költségvetésnél megtakarított összegekbõl) fedezte, azaz az EU nagyon jól gazdálkodott: a 15 tagállamának 5 milliárd euróval többet (78 milliárdot) juttatott vissza összességében, mint amennyit azoktól nemzeti befizetésként kapott (73 milliárd euró).
Az Európai Bizottság által a következõ, 2007-2013 közötti költségvetési periódusra kidolgozott javaslat az EU-kifizetések jelentõs emelkedésével számol. Eszerint ez a tétel a 2006-os 120,7 milliárd eurós szintrõl 2013-ra 158,5 milliárd euróra nõne. A nagy befizetõk jelentõs része ezt ellenzi, s a kiadások szinten tartását (pontosabban a nagyjából 1 százalékos összesített GNI-arány megõrzését) akarja: Schreyer azonban most is figyelmeztetett, hogy a mostani szint nem lesz elegendõ, hiszen az EU tagjainak száma idõközben 15-rõl 25-re nõtt, s a szervezet elõtt álló feladatok is egyre sokasodnak.
Mégsem lehet EU-tag Románia 2007-ben
Az Európai Bizottság minden bizonnyal nem nyilvánítja Romániát "mûködõ piacgazdaság"-nak - közölte egy bizottsági tisztviselõ. Ennek hiányában Románia nem csatlakozhat az EU-hoz 2007-ben.
Az október 6-án nyilvánosság elé kerülõ bizottsági jelentés eldönti, hogy a csatlakozni kívánó államok elég gazdasági és adminisztrációs reformot hajtottak-e végre, hogy csatlakozhassanak az unióhoz. Korábban román tisztviselõk úgy gondolták, hogy nagyarányú gazdasági növekedésnek, a lassuló inflációnak és a privatizáció elõrehaladtának köszönhetõen meg kellene kapniuk a címet.
Egy OECD tanulmány azt vizsgálta, mitõl eredményesebb az USA gazdasága, mint az eurózóna, és mi a teendõ a felzárkózás érdekében. A választ több tényezõ tételes vizsgálatában keresték az elemzõk.
Nyilvánvalóan elsõ helyen áll a következetes, hatékony makroszintû gazdaságpolitika. A továbbiakban azonban inkább mikroökonómiai, felfogásbeli különbségeket emeltek ki a szakértõk. Két munkaerõpiaci vélemény: az amerikaiak nagyobb óraszámban dolgoznak, és nagyobb ösztönzést is éreznek a munkavégzésre, munkanélküliként ugyanis legtöbbjük a szociális ellátásoktól is elesne. Jobban kellene tehát ösztönözni Európában a termelõmunkát és a nõk munkavállalását. A jövedelemadózást pedig úgy kellene módosítani, hogy kifizetõdõbb legyen továbbdolgozni, mint korán nyugdíjba vonulni.
A legérdekesebbnek látszó megállapítás az, hogy az amerikai munkaerõ alulképzettebb, mint az európai, mégis magasabb termelékenységet produkál. Az OECD a vállalkozói klímában, a cégalapítás feltételeiben véli megtalálni az ellentmondás kulcsát: az amerikai társadalomban mély gyökerei vannak a vállalkozás szabadságának, míg néhány európai országban rengeteg akadályt kell leküzdeni az induláshoz. Hasonló következtetésre jutott a Világbank tanulmánya is, amely a vállalkozói klíma élhetõbbé tételével, a bürokratikus szabályozók jelentõs részének kiiktatásával, és a nõk és pályakezdõk foglalkoztatásának növelésével akár 2,2 százalékos éves gazdaságinövekedés-többletet is elérhetõnek tart.
Ezeket a tényezõket már az Európai Bizottság is felmérte, és meghatározta az EU által javasolt irányelveket a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének megkönnyítésére, a túlbonyolított gazdasági- és adminisztratív elõírások számának csökkentésére. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy a racionálisabb szabályozásra tett uniós javaslatok beépüljenek a tagállamok jogrendszerébe. A vállalkozói hajlandóság élénkítése érdekében a Bizottság regionális és nemzeti kampányokat kezdeményez; ezekhez forrást és „Európa” védjegyet biztosít. A kampány egyik központi gondolata, hogy a kkv-k állami megrendelésekhez is hozzájussanak. A program indítását 2006-ra tervezik.
A kutatás-fejlesztés területén nem valószínû, hogy Európa belátható idõn belül kihívást jelenthet az USA-val szemben. Botorság ragaszkodni a saját ötletek kitalálásához: át kell venni a meglévõ új, korszerû technológiák alkalmazását, származzanak azok bárhonnan is – javasolják a szakemberek. Az európai pénzintézetek kevés hajlandóságot mutatnak vállalkozás-ösztönzésre, magáncégekbe történõ befektetésre. Mára már mozdulni látszik ugyan az amerikai tõke is Európa irányába, ám egyelõre kevés finanszírozásra érdemes projektet talál. Nem mellékes az a hatás sem, amit az alacsony jövedelmezõségû termelés Kínába, Indiába történõ kiszervezésével érnek el az amerikai gazdasági szereplõk. Az OECD tanulmánya rámutat, hogy Európának gyorsabban kellene követnie ezt a példát is.
Az elemzõk elismerik: kiábrándító lehet Európa számára, hogy a versenyképesség érdekében az amerikai társadalom példáját kell követni, ám nincs minden veszve. Azzal, hogy az Unió vezetõi az utóbbi hetekben-hónapokban belátták: a 2010-re kitûzött lisszaboni célok megbuktak, már tettek egy jelentõs lépést elõre. Hans Eichel német és Gordon Brown brit pénzügyminiszter beismerése megnyithatja az utat a dinamikusabb kiútkeresés elõtt.
A 2000. évi lisszaboni Európai Tanácson az állam- és kormányfõk egy olyan program mellett döntöttek, amelynek célja, hogy az Uniót a tudásalapú gazdaság és társadalom élvonalába helyezze. Annak érdekében, hogy ezt az ambiciózus célt elérhessük, most olyan, a jövõre szóló befektetésekre kell összpontosítanunk, mint a vállalkozások versenyképességének elõmozdítása a belsõ piacon, a kutatás és fejlesztés, Európa hálózatokon keresztüli összekapcsolása, a képzés és oktatás minõségének javítása az Unióban, és a társadalom támogatása abban, hogy sikeresen elõre lássa és kezelje a szociális változásokat. Ezek valójában azok a kérdések, amelyek megoldása Európa-szerte az állampolgárok és a vállalkozások javát szolgálja.
Brüsszelben dõlhet a dominó - Buttiglionénak mennie kell, Kovács helye biztosnak látszik
Váratlan fejlemények újították fel a már-már nyugvópontra jutó brüsszeli vitákat a Barroso-bizottság huszonnégy biztosjelöltje ügyében.
A kártyákat ezúttal az Európai Parlament (EP) második legnagyobb, kétszáz fõs frakciója, a szocialisták keverték meg. Martin Schulz frakcióvezetõ egyértelmûen José Manuel Barroso leendõ bizottsági elnök tudomására hozta, hogy nem fogadnak el "kozmetikai változtatásokat" Rocco Buttiglione, a leszavazott olasz biztosjelölt tárcájában. Sõt - tette hozzá - elleneznek három további biztosjelöltet, a dán, illetve holland liberális Mariann Fischer Boelt és Neelie Kroest, valamint a lett zöldpárti Ingrida Udrét is.
Ez az álláspont a tegnap reggeli szo-cialista frakcióülésen alakult ki, s magát Barrosót is meglepte. Annyira, hogy egyenesen Gerhard Schröder német kancellárhoz fordult, hogy õ csitítsa európai párttársait. Ám értesüléseink szerint a frakció részben túl megosztott, részben túl öntörvényû ahhoz, hogy külsõ utasításnak engedjen. Nem könnyebb a helyzete Barrosónak a liberális frakcióval sem. Õk is elvi kérdést látnak a Buttiglione-ügyben két vonatkozásban is: 1. Tiszteletben tartja-e az EB elnöke a parlamenti bizottság akaratát, amellyel leszavazta a politikust; 2. Buttiglione különben is abszolút elfogadhatatlan a neki kijelölt poszton. A liberálisok szakértõi ráadásul úgy látják, európai jogi szempontból nem lehet másnak adni Buttiglione tárcájából - az õ esetében leginkább vitatott - szabadságjogi hatásköröket.
Tegnap hírek terjedtek el Buttiglione visszalépésérõl, illetve arról: "helyet cserélne" Franco Frattinivel, a Berlusconi-kormány külügyminiszterével. Ezeket a híreket lapzártánkig nem erõsítették meg. Ha igaznak bizonyulnak, egyfajta kiutat jelentenek, de felborítják az uniós naptárt. Ma ugyanis Barroso bejelenti döntését, jövõ szerdán viszont már az EP-nek kell szavaznia ahhoz, hogy az "új csapat" november elején hivatalba léphessen. Ha új olasz biztosjelölt kerül a képbe: 1. Idõt kell adni neki a felkészülésre. 2. Három szakbizottságnak meg kell hallgatnia. 3. A Prodi-bizottságnak túlóráznia kell, holott két hét múlva többen a testületbõl már "fizikailag" is másutt lesznek.
Kovács László környezetébõl szerda este a Népszabadság megtudta: a magyar biztosjelölt nem kapott olyan jelzést Barrosótól, hogy veszélyben lenne a pozíciója. Más források szerint ebben az esetben a szocialisták nem is ásták volna ki a csatabárdot.
Immár senki sem vonja kétségbe Brüsszelben, hogy Barroso tesz valamekkora engedményt az EP-nek. Ennek mértékétõl függõen számíthat 1. A 268 fõs néppárti frakció elsöprõ többségére, 2. A szocialisták mintegy 30-70 százalékára, 3. A liberálisok egy részére. Ezeket összeadva összejöhet a minimálisan 366, jobb esetben 400 fõs tábora a jelenleg 731 tagú parlamentben. Jogilag a jövõ heti szavazás nem köti a Barroso-bizottságot, politikailag azonban, az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében, egyre inkább.
Hogyha a december 5.-i szavazáson megszavazzuk a kettõs állampolgárságot, akkor lakhelytõl ( országtól ) függetlenül utazhatnak õk is az euban CSAK személyivel? Még milyen hatásai várhatók? Csökken a feketén dolgozók száma, akik átjönnek ide illegálisan dolgozni, azok ezután fogják a TB-t, meg az adókat is fizetni?
köze nincs a kettõnek egymáshoz az állampolgársággal kötelezettség nem jár, csak jogosultság
Én úgy vagyok vele, hogy inkább az erdélyi magyarok dolgozzanak itt ingyen, mint a budõs románok.
Románia a hónap végéig lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat
"Lehetséges és szükséges", hogy Bukarest még novemberben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat - mondta hétfõn Günter Verheugen bõvítési biztos. Ez növeli annak az esélyét, hogy tartható a 2007-es csatlakozási dátum.
A balkáni országokat nem számítva Románia az egyetlen kelet-európai tagjelölt, mellyel még tartanak a felvételi tárgyalások. Bulgária már korábban lezárta az egyeztetéseket, és Szófiában némi aggodalommal figyelik északi szomszédaik erõfeszítéseit: õket ugyanis nem külön-külön, hanem együtt fogja felvenni az Európai Unió.
Mint Günter Verheugen bõvítési biztos hétfõn elmondta - miután Brüsszelben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel -, Románia végre jól halad. Már csak három tárgyalási fejezet van hátra a harmincból: a környezetvédelem, a verseny, valamint a bel- és igazságügy. Itt is fõként technikai részleteket kell már csak tisztázni, és a biztos értékelése szerint erre minden bizonnyal sor is kerül még ebben a hónapban.
Ha minden jól megy, Románia és Bulgária a következõ idõszakban megfigyelõi státusban lesz tagja az EU-nak, és várhatóan 2007-ben válnak teljes jogú tagokká.
A Görögök hogy tudták meghamísítani az adatokat az államadósságról?
Határátlépés az EU-országok között címmel megjelentethetném az alábbi történetemet. Érdekelne a jogi háttere.
Igyekszem részletesen, a történések szerint leírni és nem ferdíteni rajta. Tanulságos lehet bárki számára. Autómmal - mint minden hétköznap reggel - Ausztriába tartottam, a munkahelyemre. A Sopron-Klingenbach határátkelõhöz érve, látom, hogy viszonylag gyorsan haladnak elõttem az amúgy sem hosszú sorban álló autók. A magyar oldalon senki nem áll és nincs is ellenõrzés. Az osztrák határátkelõhöz közelítve egy határõr látható, aki elõtt sorban, lassú tempóban haladnak el az autók egymás után, de a határõr nem sokat törõdik az átkelõkkel. Elhaladok én is mellette felmutatva a személyi igazolványomat, majd õ továbbintett. Ezzel - gondoltam - vége is az ellenõrzésnek, és mivel nem láttam más ellenõrt elõttem, kisebb gázt adtam. Az utolsó irodaajtó mellett elhaladva, a szemem sarkából vettem észre, hogy egy újabb határõr fut ki az ajtón és integet, hogy álljak meg. Hirtelen megálltam, leengedtem az ablakomat és elnézést kértem tõle, hogy nem álltam meg, dehát nem láttam, csak az utolsó pillanatban. Erre õ arogánsan rám szól, hogy kissé gyorsan akartam áthajtani az átkelõnél (kb. 30-40 km/h volt). Ismét elnézést kértem. Megkérdezte, hogy hova tartok és mit akarok én ott. Õszintén megmondtam, hogy ott dolgozom és éppen munkába tartok. - Akkor mutassa a vízumját - mondta õ. - Nincs vízumom, mert nincs szükségem vízumra. Ingázó vagyok - mondtam. - Csak nem feketén dolgozik kint? - kérdezte már-már gúnyosan. - Nem. Van munkavállalási engedélyem az osztrák munkaügyi hivataltól. - Akkor mutassa meg! - mondta õ. Ekkor csodálkozva néztem és mondtam, hogy az engedély nincs nálam, otthon van. Erre õ utasított, hogy menjek haza érte és addig õ visszatartja magánál a személyi igazolványomat. Idegesen ugyan, de megtettem, amit kért. Amikor újra visszaértem az ominózus helyhez, már nem õ volt ott az ellenõr, hanem két kollégája, akik anélkül továbbengedtek volna, hogy bármilyen uti okmányt felmutattam volna nekik (hiszen az igazolványom náluk volt lefoglalva). Intettek, hogy menjek már, de én mondtam nekik, hogy szeretném visszakapni az igazolványomat, amit a kollegájuk visszatart. - Vagy úgy! - mondták, majd egy röpke pillantást vetve a munkavállalási engedélyemre, amit felmutattam, visszaadták az igazolványomat, majd átengedtek.
Az lehet, de attól még az én napomat nem kéne elb***nia. De most komolyan! Van olyan fórum, ahol jogi problémákkal foglalkoznak? Még be is perelném a faszit. Kirugatnám, hogy hulljon a férgese...
Hogy ki volt az illetõ, azt könnyedén ki tudnám deríteni. Még azonosítani is tudnám. Megjegyeztem egy életre. Még biztos, hogy fogok vele találkozni... Csak jó lenne tudni, hogy hivatalosan megtehetnek-e ilyet.
nehéz ügy, tényleg utána kellene nézni a dolognak.. nézd meg vagy kérdezz rá az eu2004.hu -n, hogy pontosan mik a jogszabályok
Megbontják a Bulgária–Románia kettõst? - Nem lesz ma román országjelentés
Kiszivárgott hírek szerint az EU fontolgatja, hogy az eddig „párban kezelt” Bulgária és Románia EU-tagságra való rátermettségét egyedileg vizsgálják, hogy ha szükséges, a két ország külön csatlakozási menetrendet kövessen. Ugyancsak nem hivatalos értesülések szerint a közelgõ parlamenti választásokra hivatkozva elhalasztják a román országjelentés mára tervezett kiadását.
Kizárólag saját teljesítményük alapján vizsgálják Románia és Bulgária elõrehaladását, s a két országot két különálló csatlakozási szerzõdés alapján vegyék fel az Európai Unióba, hangoztatta Alexander Lambsdorff német euroképviselõ. Gál Kinga, a Fidesz képviselõje az Euractív szerint azt is elképzelhetõnek tartja, hogy Románia csatlakozását két évvel elhalasztják, amennyiben Bukarest nem teljesíti a szükséges feltételeket.
Bár Romániának a jelenleg is élõ hivatalos tervek szerint Bulgáriával együtt, 2007-ben kellene csatlakoznia, az év végéig még három nehéz fejezetet - környezetvédelmi, igazságszolgáltatási és belügyi, versenyügyi - kellene lezárnia ahhoz, hogy 2005 elsõ felében aláírhassa a csatlakozási szerzõdést, és 2007-ben a unió tagjává váljon.
Szerdai hír szerint román részrõl a már lezárt adózási fejezet újramegnyitását tervezik, hogy az ország átmeneti mentességet kapjon néhány újonnan elfogadott (elsõsorban az olajipart érintõ) terhet illetõen.
Az október 6-i országjelentés kemény bírálatot fogalmazott meg Romániával kapcsolatban. Az újabb értékelés kiadását eredetileg mára tervezték, ám a határidõk kijelölésekor, egy évvel ezelõtt nem számoltak azzal, hogy Romániában parlamenti választásokat tartanak november 28-án. Tekintettel arra, hogy az országjelentés erõteljesen befolyásolhatná a szavazás eredményét - egy esetleg kedvezõ jelentés például a jelenlegi országvezetés brüsszeli támogatottságát jelezhetné -, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy késõbbi idõpontra halasztja a dokumentum nyilvánosságra hozatalát.
Bulgária júniusban már lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, ám ott is vannak problémák: az országot több alkalommal éles bírálat érte a jogi reformok lassúsága és a korrupció elterjedtsége miatt.
Élénkül az európai vita Törökországról
Jövõ hét végén döntenek a Huszonötök vezetõi, hogy megkezdik-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A támogatók többségben vannak, de az ellenzõk is egyre élénkebbek. Hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot.
Megfigyelõk szerint gyakorlatilag eldõlt, hogy a tagállamok miniszterelnökei jövõ pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon úgy döntenek: megkezdõdhetnek a csatlakozási tárgyalások az uniós belépésre több mint harminc éve váró Törökországgal. A kérdés csak az, hogy erre pontosan mikor és milyen körülmények közt kerülhet sor.
A Törökország felvételét nem egyértelmûen támogató Franciaország elnöke, Jacques Chirac egy lapinterjúban úgy nyilatkozott: a tárgyalások megkezdése önmagában nem lehet garanciája a teljes jogú tagságnak. Feltételként fogalmazta meg, hogy Franciaországnak joga legyen népszavazásra bocsátani a török tagság kérdését, valamint azt, hogy a tárgyalások leghamarabb 2005 második felében kezdõdjenek el, nehogy a kérdés összefolyjon az európai alkotmányról szóló vitával. Ez utóbbiról jövõ tavasszal lesz népszavazás Franciaországban.
Elénk vita folyik a török uniós tagságról Németországban is. Gerhard Schröder szociáldemokrata kormánya támogatja a török csatlakozást, míg a konzervatív ellenzék nem. Ellenzéki vezetõk a héten levélben sürgették Schrödert, hogy akadályozza meg a török tagságot, helyette ajánljon "privilegizált partnerséget" Ankarának. Az ellenzõk között van Ausztria is, míg hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de csak azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot