Hello Olvastam egy fórumon, hogy az intersparban lehet kapni 90%-nál nagyobb tisztaságú NaOH-t. Ez igaz?
Apró megjegyzés: klór mellett hidrogén is fejlõdik, ami hajlamos klórdurranógáz formájában felrobbanni bármilyen apró szikrától.
Még egy apró megjegyzés: amire sikerül olyan mennyiségû klórt eltávolítanod az oldatból, hogy örülhess a NaOH-odnak, addigra az a levegõ CO2-jával reakcióba lép szépen suttyomban, és elkarbonátosodik.
Összegezve: ezt nem ajánlom, nem éri meg megcsinálni.
Hali Még egy kérdés:Tömény nátrium-klorid oldat elektrolízisekor klór és nátrium-hidroxid keletkezik.Ha a katod körüli oldatot kikristályosítom, akkor az csak nátrium-klorid.Hogyan lehetne hogy a kristályosítás után kb. 90%-ban nátrium-hidroxid legyen?(8 óráig elektrolizálom vagy hogy?) A választ köszönöm.
Hali még múlt héten vettem 30%-os sósavat, és tettem bele egy csomó alumínium fóliát.Volt pezsgés meg aminek kell lennie, és amikor hagytam hogy kikristályosodjon, akkor néhány nap múlva elkezdett bezöldülni az oldat. Ez miért van?És hogyha ezt az oldatot melegítem borszeszégõn akkor hidrogén-klorid gáz fog távozni vagy mi lenne? A választ köszönöm.
Nekem most van pl. Drágakövek kurzusom. Ott mondjuk szokott pár érdekes dolog lenni. A magyar Szent Koronának szinte csak eszmei értéke van, mert egyébként pár ezer forintot ér csak :)
Azért mert nagyipari mennyiségekben 'egyszerû' elõállítani. Egyetemen mesélte egyik tanárunk, hogy régen, Napóleon idejében az alumíniumból készült étkészletnek nagyobb értéke volt mint az aranynak. Aztán feltaláltak technológiát, amivel sok alumíniumot lehetett gyártani, és így lement az ára. Le lehet vonni a következtetéseket;)
Régi kémiatanárom volt olyan, hogy amikor valamit melegítettünk Erlenmayer-lombikban kézzel a Bunsen-égõ fölött és látta hogy nem nagyon szeretjük fogni a meleg üveget, odajött és hozzányomta a kezemhez az alját, hogy "ez nem meleg!" Szakkörön meg másik srácnak az volt a feladata hogy húzogassa az ujját a Bunsen-égõ lángjában, persze elõtte a tanár is huzogatta, mutatva hogy a lángtól nem kell félni. Hát igen, õ volt az aki a válása után bedobta a salétromsavba a gyûrûjét, hogy lássa, tényleg aranyból volt-e :D
Kipróbáltam a NaOH és KCl keverékét oldatba vinni etanollal, és egy része fel, a másik része nem oldódott fel.A feloldódott része tök barna lett.(Gondolom ilyen a NaOH etanolos oldata nem? )És amikor egy cseppet meggyújtottam, akkor a végén valami fehér anyag kristályosodott ki. Szerintetek az nátrium-hidroxid volt? (fehér anyag)
Nagyon jól látod!
Az üveg kémcsõ helyett jobb lenne lágy mûanyag edényt használnod!
ÉS plexi álarcot, gumikesztyûvel. Kifuthat, felhabzik, ezért kötény, tálca sem ártana.. Na és se a cipõdbe, se a nadrágodra se folyasd.. Azok sem lúgállók. :)
Jó kísérletezést kívánok!
Megnéztem és nagyon amatõr :P
Ennél már a kóla+mentosz sokkal jobb, sõt ha rá tudod csavarni a kupakot akkor még robban is, és sokkal veszélytelenebb. Csak legfeljebb nagyon dzsuvás leszel. Megízleled a kísérletezést.
Amúgy kinder tojás belsejébe rakott ecet+sütõpor az pukkan, és vicces. Engem majdnem kirúgtak miatta középiskolából, mert április 1-jén azzal játszottunk
Hát nem ÚGY akarom megismételni mint õ, hanem hogy egy kémcsõben egy ujjnyi rézsó-ból egy kis alumíniumot, nem úgy mint õ,hogy egy zárt palackba eldobja azt 50% halál. Van egy kis különbség.
Oké.. Ha nem akarod megismételni, akkor olyan mindegy, hogy honnan szerezte. Vagy nem? Nyugaton, azt vehetsz amit akarsz. Ott demokrácia van. Fegyvert, robbanó anyagokat, éppen úgy mint gyógyszert vagy vegyszereket. Csak nálunk vannak kommunista szabályok.
Na jó.. 16, 18, 20 és 22 éves korhatárok vannak. És a rázósabb dolgokhoz ott is vannak elõírások.
Szóval, jobb ha elfelejted.. Inkább foglalkozz mással. :) Oldd meg másként..
Oké, de én nem megismételni akarom ezt a kísérletet, hanem megtudni hogy honnan szerezte azt a rézsó anyagot.
Drága Lackó!
Ha már durranást akarsz, akkor legalább kevésbé életveszélyesen tedd!
1. Vegyél egy csomag uzsonnás zacskót! Kb 1 literesek. 2. Egy csomag befõttes gumit 3. a lefolyó tisztítóból egy ujjnyit tegyél egy lágy falú flakon aljára 4. egy csoki alufóliáját tépkedd fel kis csíkokra és dobd bele
lassan elkezd buborékolni a hidrogén.
5. Fogj a flakon szájára egy levegõvel félig töltött zacsit, és hagyd, hogy felfújódjon, majd a gumival kösd be.
Így olyan mint egy mini lufi.. Már csak egy gyertya vagy valamilyen láng kell .. mert a zacsiban a klasszikus durranógáz már benne van.
Persze óvatosan! És nagyon nagy durranás az eredmény.
Vigyázat! SEMMIKÉPPEN SE NE használj nagyobb zacskót! Így is zúgni fog a füled a durranástól!
Nagyobb zacsi esetében megsüketülsz a robbanás hangjától! Kimennek a környékbeli ablakok, sokan megsérülnek.
SEMMIKÉPPEN SE használj nagyobb zacskót!
Szia Lackó!
Ez az öntögetõs szabály minden olyan anyagra vonatkozik ami felmelegszik (exoterm) a vízzel találkozáskor. Ahaaa.. szóval KCl az inhibitor, azaz olyan anyag ami csökkenti a lefolyóban a NaOH maró hatását.
Ó, már értelek. Megnéztem a videót.
Elsõ megfigyelés, a mûanyag flakon! Lágy mûanyag, nem repeszképzõ.. Ez eddig rendben is lenne. Az alumíniumból a NaOH, hidrogént fejleszt és a nyomás szétveti a palackot. Ez klasssz, de nagyon buta dolog. Kb. a konnektor nyalogatásához hasonlítható a butaság mértéke.
Nézzük csak a videón mit látunk!?
Alufólia a flakonban, víz, majd beleszórja a száraz zöldes, azaz valószínûleg rézvegyülettel szennyezett hidroxidot, gyorsan bezárja, megrázza és eldobja.. a beleszórás kezdetétõl a robbanásig 10 másodperc .. hóban.
Ebbõl 8 másodperc a beletöltés, becsavarás, megrázás és eldobás. Láttam már öngyilkos jelölteket máshol is..
Vegyünk egy egyszerû esetet.. valami megzavarja a beleszórást.. és 2 másodperccel tovább tart.. mondjuk ragad a nedves NaOH.. mert a levegõn azonnal nedvesedõ és akkor bizony ragad..
Akkor még a rázás közben felrobban, és a tömény lúggal beterít..
Eredmény: vakság, iszonyúan fájó harmadfokú égési sebek az arcodon, a testeden elöl mindenütt, mert a robbanás átpréseli a lúgot a ruhádon.
Ugye nem gondoltad komolyan, hogy ezt megismétled!
Ha már durranást akarsz, vegyél hivatalos boltban durrancsot, patront. Azokkal is történhet baleset ha elõbb robbannak, de legalább nincs tömény lúg.
Valami nagyon hatékony lefolyótisztítóként vagy hogy?
Mert vannak olyan videók, amiben pl. egy csaj NaOH-ot szórt egy kis üvegbe és alumíniummal reagáltatta: http://www.youtube.com/watch?v=J-9YSWxlk_w&feature=related az ilyet honnan lehet kapni?Mert nem hiszem hogy valami kémikus és szerválta a melóból.
Hát mert vmelyik nap vettem "SZI-TI" lefolyótisztítót, amiben 70% a NaOH, 20% KCl, és a NaOH-ér kérdeztem. Amúgy ez az öntögetõs szabály nem csak a kénsavra vonatkozik? hogy CSAK A KÉNSAVAT KEVERGETÉS KÖZBEN LASSAN KELL ADAGOLNI A VÍZBE. Amúgy van olyan lefolyótisztító, amiben CSAK (-2%) nátrium-hidroxid van? 2%víz
Na igen.. Egy kémcsõ fogó csipesz sem árt, ha nem az ujjaidat akarod elégetni. Igazából elég nehéznek tûnik a szétválasztásuk. Jól gondolod, az oldékonyságaik különbözetével lehet próbálkozni. Ehhez meg kell nézni, hogy az egyes oldószerekben melyikük mennyire oldódik. A metil alkoholban mennyire oldódnak? Mert ugye azért denaturálják, hogy nehogy megigya valaki az etanol helyett a metanolt. Ugyanis mindkettõtõl be lehet rúgni vakulásig, de a metanol után végleg vak marad az ember, ha túléli egyáltalán.. És ez van a denaturált szeszben.
A Nátrium hidroxid sokkal jobban oldódik vízben, mint a Kálium klorid. Így ha besûríted (óvatosan melengetve és NEM forralva! ) akkor a KCL elkezd kiválni és a NaOH még oldatban marad. Majd a KCl-t vízben felodva, ismét párologtatással besûríted, akkor ami az oldatban marad az megint csak NaOH.. így 10-15 -ször megismételve a KCl mosását, eléggé tiszta KCl-hez jutsz. A Nátrium hidroxid oldatokkal az a baj, hogy marad bennük KCl.. Így a besûrítés és a KCl leszûrése után vissza kell higítani
Vigyázz fröccsenhet! A vízhez öntsd a NaOH oldatát és ne fordítva!
majd lassan megint besûríteni és ami kiválik az megint csak KCl.. Így eléggé sokszor kell ismételgetni. Hacsak nincs valamilyen különös okod rá, akkor inkább ne akard szétválasztani õket. Nagyon macerás.
Persze a Németh Béla táblázatokból vagy máshonnan kereshetsz olyan oldószert amivel gyorsíthatsz a folyamaton. De nem nagyon hiszem, hogy lenne értelme ennek a tornának.
Hali Még egy kérdés: a kálium-klorid (KCl), és a kálium-nitrát(KNO3) oldódik denaturáltszeszben?(min.92% etanol) A választ köszönöm. (Ez lehet az NaOH és a KCl szétválasztásának módszere szerintem)
Ahha. Én mindezekre gondolok, mert nem akarom kinyírni magam. Bár az egyik kémcsövem melegítésre szétpattant Amúgy nagyon kevés anyagom van mindenbõl, mert a nagy részét elõállítottam,és nem is akarom a fél réz-szulfátomat vízkõoldóba tenni, hogy megnézzem hogy reagál vele. Amúgy nátrium-hidroxid és kálium-klorid keverékét hogyan lehetne szétválasztani?
Ja és igen..
Az elõbb kimaradt, hogy bármilyen kísérletet csinálsz, mindig csak morzsányi anyagot használj. Úgy ha baj van, akkor a "kis mennyiség kis baj, nagy mennyiség katasztrófa" elvnek megfelelõen csak viszonylag kis baj lehet.
(Persze a robbanásokra ez csak félig érvényes.. mert ott a kicsi is nagy bajt tud okozni.)
És még valami.. Ha lehet, akkor sav ill. lúgálló puha mûanyagokkal dolgozz. Üveg, fém, vagy a kemény mûanyagok ha bennük lévõ cucc mégis csak robban akkor repeszeikkel ölnek.. A puha múanyag legfeljebb beleég a bõrödbe, de nem öl meg.
Egy plexi álarcot és gumikesztyût is érdemes beszerezni. Jobb elõrelátónak lenni. Néha egy-egy sokadszorra ismételt kísérlet is váratlan fordulatot vehet, mert pl. szennyezett a vegyszer, vagy éppen pár fokkal melegebb van, vagy egyszerûen ködös-nedves a levegõ..
Szia Lackó!
A klór gáz, szétterjed.. Egyetlen fotó-(vegyszeres) kanálnyitól. (Ilyen mûanyag kanalat a játék vagy az edény boltokban, végszükségben a patikában lehet beszerezni. A nyél egyik végén nagyobb, a másikon kisebb kanál résszel.)
Ha nincs szakkör a te sulidban, akkor kellene keresni egy másik sulit, ahol van. Vagy ha olyan kis faluban élsz ahol nincs másik suli, akkor a kémia tanároddal beszélj errõl. Hátha kedvet kap egy kis szakkörözéshez. Még mindig jobb, mint ha egyedül álltok neki bûvészkedni felügyelet, segítség nélkül.
A könyvtárban találsz ilyen könyveket, mint a "Száz kémiai kísérlet" címû. Rengeteg klassz tippel. Csak a figyelmeztetéseit is vedd komolyan! A vegyszereket sok helyen beszerezheted, csak tudni kell, hogy mit és hol.. Indikátorokat a kertépítõ, ill. horgász-akvarista üzletekben lehet kapni. A fodrász kellék, fotós,- ill. háztartási boltokban, vagy néhány dolgot a patikában meg lehet venni. például phenol-flatein hashajtó a patikában kapható, alkohollal együtt. Csak fel kell benne oldani és máris kész az indikátor, ami lúgos közegben vörös, semlegesben és savasban színtelen.
Oké, ezt már tuti megértettem.(hagyom a többi négy anyagot) De sajna nincs kémia szakkör És hány gramm anyagot használtál hogy egy egész udvar úszik a klórban?(Kicsit durva)
Kedves Lackó! A kémia szakkörön biztosan van NaOH is, és megfelelõ védõfelszereléssel, álarc, védõkesztyû, elszívó fülke.. a szakkörön az is akad.
És való igaz, lyukat mar a bõrödön, azonnal kimarja a szemedet, és iszonyúan fáj a seb amit okoz. Olyan mint az égési seb, de még sokáig nagyon fáj. És sajnos az is elõfordul, hogy a lyuk megmarad és csak sebészeti úton lehet a kilátszó húst eltüntetni. Mert a sima összevarrás nem mindig segít.
Otthoni kísérletekben olyasmivel érdemes próbálkoznod, amik kevésbé veszélyesek. Mint az indikátorok színváltozásai, vagy a híg savak, sók reakciói. Azokat is inkább a szabad levegõn és csakis akkor ha van melletted olyan valaki aki segíteni is tud ha baj lenne. Mert a kipróbálások néha életveszélyesek lehetnek. Én egyszer sósavba szórtam KMnO4-ot.. azonnal szétfröccsent a felforrósodott sav, és csak úgy ömlött a klórgáz. Az egész udvarban, maró zöld köd lett. A köhögéstõl majd megfulladtam. Ha akkor nincs rajtam a gumikesztyû és a plexi álarc akkor ott helyben elõbb megvakultam volna és aztán szépen megfulladok a klórgáztól. A szüleim majd levették a fejemet. Úgyhogy higgy nekem. Okosabb, ha hozzáértõ felnõtt jelenlétében kísérletezel minden olyat aminek nem tudod a kimenetelét.
Ha visszagondolok, szinte kész csoda, hogy életben maradtam.
És egyáltalán nem biztos, hogy ha te is olyanokat mûvelsz mint gyerek koromban én, hogy Te is túléled az eseményeket.
Még évekkel ez elõtt a Fehérvári úton ketten megvakultak, egy gyerek meghalt, egynek meg letépte a fél arcát egy néhány gramm jódból készült robbanó anyag.
A Jód, a jódtintúrában, KJ-al van oldatba víve, ezzel lett biztonságossá téve. Különben is olyan kicsi a Jódtartalma, hogy liternyi kellene ahhoz, hogy tiszta jódot is láthass. Inkább olyannal kísérletezz ami kevésbé veszedelmes!
Ne érts félre.. Például egy zsebteleppel a vízbõl hidrogént és oxigént fejlesztve durranó gáz képzõdik. Az is veszélyes, de..
A durranógáz csak szikrától robban fel, és egy elemmel úgyse nagyon tudsz annyit fejleszteni ami az életedre, a testi épségedre jelenthetne komoly veszélyt.
A jód az egészen más. Alattomos. Sohasem tudhatod, hogy a robbanós vegyületei mikor döntenek úgy, hogy felrobbannak. Amikor akkora voltam, mint most Te vagy, én is készítettem jódos cuccokat. Egyrészt nem tudtam, hogy milyen rettenetesen veszélyes, másrészt én is, mint általában minden gyerek, csak annyit olvastam el a könyvekbõl, hogy hogyan kell, de az a rész már valahogy mindig kimaradt, hogy a szétrepülõ beleket, karokat hogyan szedjük vödörbe..
Ezért mondom Neked, hogy sohase kísérletezz egyedül! Inkább keress egy belevaló kémia tanárbácsit, vagy tanárnénit és szakkörön bûvészkedjetek. Hidd el, ott is lehet nagy dolgokat mûvelni. Klassz reakciókat, hatalmas durranásokat, tûzijátékokat.. tetejében ahol szakkör, ott általában kémiaszertár is akad.. A szertárban meg rengeteg olyan vegyszer amihez hozzá sem lehet jutni a boltokból. Én például hidrazint is készítettem szakkörön.. Azt a hidrazint amivel a rakétákat és a torpedókat hajtják. Vagy olyan hajtóanyagokat, amikkel utána papírcsõbõl készült rakétákat lõttünk fel 10 emelet magasra.
Szóval, ha már vegyészkedni szeretnél, akkor úgy tedd, hogy legyen másnap is szemed, kezed és a fejedet se vödörbe hozzák a temetéseden.
Vettem jódtinktúrát, nagyon olcsó 250ft 10g, és nagyon tömény, én azt hinném róla hogy bróm csak nincs gõze, de komolyan. És ebbõl hogyan párologtassam el az alkoholt, hogy csak jód maradjon ( tudom hogy a jód elszublimál). A választ köszönöm.
CO2, Na2SO4, K2SO4, (vagy szulfid, vagy oxid), H2O, ilyesmik, semmi vészes szerintem. Én se tudok konkrétumot mondani.
Akkor nem hiszem, hogy tanultál a redoxi-egyenletekrõl, én valami ilyesmivel okoskodnék. Elméletileg kén-dioxid keletkezhetett, ami nem-nagyon mérgezõ. Legalábbis tüzijátékoknál mindig keletkezik ilyen, és egy augusztus 20-án sok ilyet beszívsz. Mondjuk nem is egészséges az biztos ;)
Még egy utolsó kérdés aztán tényleg, válaszolok (igazából szükség lesz erre a válaszadáshoz). Hanyadikos is vagy? Mert ha tanulhattál egyes dolgokat, akkor könnyebb azokra hivatkoznom válaszadás közben.
Arra használnám a jódot, hogy egy lombikban szublimáltassam és szép ibolyaszínû felhõ lesz, alumíniummal keverném össze és vizet cseppentenék rá hogy szép füst keletkezzen, alkoholba szórnék egy kicsit hogy szép sárga lötyi legyen belõle. Dióhéjban ennyi.
Nem írtál semmi konkrétumot mire használnád. Addig nem válaszolok, ne is számíts rá :P
Hát tudnám mire használni a jódot, és már nagyon sokat olvastam róla a wiki-n.De ez a béna engedély...........
Amúgy valaki tudja hogy milyen anyagok jönnek létre kálium-metabiszulfit(K2S2O5) és nátrium-hidrogénkarbonát (NaHCO3)reakciójából? Valami nagyon szúrós gázt tapasztaltam!!!(és jó sokat) A választ elõre is köszönöm.
Mire kellene neked a jód?
Egy apróság: A jód szublimál szobahõmérsékleten. Ha 'bepárolod' a jód-tinktúrádat akkor nagy semmi marad utána.
A jód nem ok nélkül van engedélyhez kötve "Az elemi jód minden élõ szervezet számára mérgezõ (ezen a tulajdonságán alapszik fertõtlenítõ hatása), nagy adagban (2-3 gramm) halálos méreg."
Aztán a belõle készíthetõ jód-azid még állás közben az ajtó nyitogatására-csukogatására képes felrobbanni, tapasztaltuk mert elõadásra csináltunk tanári felügyelettel és ez lett a vége.
Mellesleg aki elõ akar állítani jódot, vagy valami komolyabb kémiai dolgot szeretne csinálni, addig ne kezdjen bele amíg meg nem tanult gondolkozni. ;) Vagy legalábbis emlékezz a közmondásra: "Google a barátod, wiki a barátnõd" ...vagy mi... http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3d -> Elõállítás.
SG.hu cikkébõl ollózva: (2009.10.24.) "Az alumínium-jég hajtóanyag, vagyis az ALICE ..." -nesze neked, Te egykoron világhírû; magyar-alumínium_kohászat! (-s e cégek "Leépítõi", annó; Mennyi "dugi-pénzt" is kaphattak ???)
Nem tom, nem vok kémikus :D Esetleg menj el a jódbányába és csákányolj magadnak pár vödörrel ^^
Hali A Reanal kft. honlapján vannak a laboratoriumi vegyszerknél olyan kis kulcs szerû jel , ami azt jelenti szerintem hogy ahhoz a vegyszerhez csak engedéllyel lehet hozzájutni(ÁNTSZ). Ez igaz? A választ elõre is köszönöm!!!.
Szerintem a fizika topikban hamarabb kapsz erre választ:-)
Sziasztok!Gyorsan segítség kellene.Az a feledat hogy:Szabadon esõ test az esés utolsó másodpercében kétszer akkora utat tett meg, mint az utolsó elötti másodpercben.Milyen magasról esett a test. Légyszi segítsetek!!!
Tudtok ajánlani olyan könyvet, amit ha megtanulok, bekerülök oktv 2. körébe jó eséllyel? Azt mondta a tanárnõ, hogy akinek sikerül, azt meghívja egy vacsorára, azért az csak jutalom :-D
Érdekes és igen-klassz témát hoztatok itt fel! A hazai (Tungsram) megjelenés pillanatától próbálkoztam a használatukkal. (Fényét, a 70 körüli szüleim nem bírták elviselni olvasáskor, még egy fél óráig sem.) Vicces, sõt szomorú tény az egészben, hogy az árából precízen kiszámított "energiatakarékosságuk", a felhasználó részére:
Soha, de soha nem is térülhetett volna meg; még a 390 Ft/db, de_"kicsi_ocsóForintos"_indokínai termékeknél sem.
nem, kérlekszépen eltörés nélkül okozhat komolyabb problémákat
IPM 2009. április Az ártalmas fény
"Hamarosan kötelezõ lesz az energiatakarékos izzók használata az Unióban. Könnyen lehet azonban, hogy ami a pénztárcánknak hasznos, az az egészségünknek káros. Cikkünk megállapításai alapján érdemes tehát átgondolni, hogy akarunk-e spórolni az egészségünkön. A modern ember idejének átlagosan több mint kilencven százalékát olyan zárt terekben tölti, amelyeket túlnyomórészt mesterséges fényforrással vilgítanak meg. Így a mesterséges fény az ember számára meghatározó környezeti tényezõ. Az elmúlt negyven év során az energiatakarékos fluoreszcens lámpa hideg fénye az élet sok területén felváltotta a hagyományos izzólámpát. Ez az átalakulás fõként munkahelyeket, közterületeket, iskolákat, kórházakat érintett. Azonban a privát szférába annak ellenére nem gyûrûzött be ez a folyamat, hogy a különféle reklámkampányok már vagy húsz éve próbálják kívánatossá tenni a fogyasztók számára az energiatakarékos lámpákat. Különféle friss statisztikák támasztják alá azt, hogy az Európai Unió állampolgárai számára az energiatakarékos lámpák hideg fénye csak kismértékben vonzó. Privát háztartásokban csupán ötszázmillió energiatakarékos lámpa mûködik, szemben a 3,7 milliárd, otthonos fényt árasztó izzólámpával.
A lámpaipar azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az energiatakarékos lámpák fénye azonos; sõt akár még jobb fényminõséget is képvisel, mint az izzólámpa. Egyes reklámok egészen odáig merészkednek, hogy az energiatakarékos izzó fényét, bio- vagy teljes spektrumú fénynek titulálják; minõségét pedig a természetes napfénnyel teszik egyenlõvé. Ez nem más, mint a felhasználók megtévesztése, ami ráadásul nyilvánvalóan befolyásolja a Nemzetközi Világítási Bizottságot (CIE) is, máskülönben már régen közleményben kellett volna elhatárolódniuk az efféle marketingpraktikáktól. Már több évtizede tudunk olyan utalásokról és tényekrõl, amelyek alapján a takarékos lámpák fénye (kisüléses lámpák, amelyek a higanygõz kisülésén alapulnak) az egészségre nézve potenciális veszélyforrást jelentenek. Ezek a veszélyek a kisugárzott fény spektruma modulációjában (villódzás), illetve összetételében (színhõmérséklet); valamint az elektromágneses kisugárzásban (elektroszmog) rejlenek. Szakemberek folytatnak eszmecserét arról, hogy ezek a jelenségek hormonális problémákat, vegetatív idegrendszeri zavarokat, illetve szemkárosodást okozhatnak. Ha az ember hormonháztartását és idegrendszerét hosszabb idõn keresztül érik a mûfény káros hatásai, akkor ezek a civilizációs betegségek csaknem bármelyikét is okozhatják.
Látás: új eredmények Körülbelül nyolc évvel ezelõtt az emberi recehártya gangionsejtrétegében olyan új receptorrendszert fedeztek fel, amelynek a látás folyamatában nincs funkciója, viszont befolyásolja az agy hormonális szabályozó központjait. Egyes ganglionsejtek a melanopszin nevû pigmentet tartalmazzák, és éppen ezért különösen érzékenyek a 460 nanométeres hullámtartomány környékén található kék fényre."
"Volt cikk arról hogy az unió energiatakarékos lámpákat tesz Kötelezõvé ugye" "Ezek az energiatakarékos izzók. Az összes. Az Unió meg megtiltja hogy mást használj..." Az energiatakarékos lámpák nem csak kompakt fénycsövek lehetnek. Lehet például LED-es világítás, lehet halogénizzó is.
"hogy ezek szépen nem rendelkeznek a megfelelõ fénytartományokkal Igen, ez az egyik félelem a kompakt fénycsövekkel szemben. De mint azt az elõzõekben is említettem az energiatakarékos világítás nem korlátozódik le feltétlenül a kompakt fénycsövekre; illetve vannak olyan fénycsövek is, amelyeknek barátságosabb fényük, jobb színvisszaadásuk van.
"hormonháztartásba is beleszóló káros hatásokat okoznak" Amire te gondolsz, az a higanymérgezés. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzék a fénycsõnek el kell törnie, és a higanygõzt be kell lélegezned.
Egyébként higany a szénerõmûvekbõl is kerül ki a környezetbe. Akár több is, mint amennyit a kompakt fénycsõ tartalmaz.
Ezek az energiatakarékos izzók. Az összes. Az Unió meg megtiltja hogy mást használj...
Volt cikk arról hogy az unió energiatakarékos lámpákat tesz Kötelezõvé ugye, és arról szólt hogy ezek szépen nem rendelkeznek a megfelelõ fénytartományokkal, hormonháztartásba is beleszóló káros hatásokat okoznak, mégsem tér el ettõl az unió... szóval csak hajrá :|
Unió szabvány, hogy az elméletileg egészségtelen dolgokat egészségesebbekre cseréljük ugye, de senki sem tudja, hogy mi lett volna a következménye, ha továbbra is használjuk ezeket az anyagokat, melyeket néhány tudós 'károsnak' állított ki. Lehet hogy életeket mentettek ezzel, de megeshet hogy feleslegesen késztettek embereket arra, hogy áttérjenek erre meg arra.
Én inkább abban hiszek, még naiv fiatal vagyok, hogy az ilyen uniós szabványok megírásánál egészségügyi, és munkavédelmi okokat tartanak szem elõtt, nem pedig igazat adnak azoknak az összeesküvés szövögetõknek, kik árnyékkormányokat és gonoszságot látnak a háttérben. Hiszem azt, hogy volt értelme a 'megszorításoknak' emberi életekért cserébe. És persze némely esetben a környezetünkért, a jövõnkért is cserébe.